Az uniós gazdák vezetője: a bizottság úgy váratja az agrárszektort, mint „az állatokat szokás a vágóhídon”

2021.03.26

Az Európai Bizottság azzal, hogy zöld célkitűzéseket határoz meg átfogó hatásvizsgálat elvégzése nélkül, kiszolgáltatottá teszi az EU mezőgazdasági ágazatát, mintha „a vágóhídon várakoztatná őket” az EU mezőgazdasági termelői szövetségének vezetője szerint.

Az uniós gazdák vezetője: a bizottság úgy váratja az agrárszektort, mint „az állatokat szokás a vágóhídon”


„Ha nem mutatják meg nekünk, hogy ezek az új javaslatok milyen következménnyel lehetnek a mezőgazdasági ágazatra, csak a végzetünkre váró állatok vagyunk a vágóhídon” – jelentette ki az EU gazdálkodói szövetsége, a COPA-COGECA főtitkára a közelmúltban.

Miközben a bizottság korábban azt javasolta, hogy a stratégia minden intézkedését egyenként értékeljék ki, nem készült általános hatástanulmány az unió Szántóföldtől az asztalig nevű, kulcsfontosságú élelmiszer-irányelvéről. Ezt azzal indokolják, hogy a javaslatok önkéntesek, mondta a szervezet főtitkára.

Ahogy azonban az EU holland állandó képviselete mezőgazdasági osztályának vezetője rámutatott, bár a célok önkéntesek, ez még nem jelenti azt, hogy az ágazatnak ne lenne kötelező teljesíteni azokat. „Természetesen mindannyiunknak teljesítenünk kell a célokat” – mondta, rávilágítva, hogy fontos az őstermelőknek lehetőséget biztosítani a célok teljesítésére oly módon, ahogy számukra legmegfelelőbb.

A bizottság „képtelen rá”

Az EU gazdálkodói szövetségének főtitkára elmondta, hogy „nagyon nehéz megérteni ezt a logikát a bizottság szemszögéből”, és rámutatott, hogy tárgyalnak arról, hogy a Green Deal célkitűzései hogyan építhetők be a közös agrárpolitika (KAP) reformcsomagjába. Kiemelte, hogy bár a mezőgazdasági ágazat „nem feltétlenül van a célok ellen”, a bizottság „képtelen” átfogó áttekintést adni a tervnek a mezőgazdasági ágazatra gyakorolt rövid és hosszú távú hatásairól. „Globális átfogó hatásvizsgálatot kell készítenünk, hogy tudjuk, valójában miről is beszélünk, és ne csak a sötétben tapogatózzunk” – hangsúlyozta.

Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) agrárpolitikáért felelős vezetője kiemelte, hogy minden ilyen hatásvizsgálatnak teljes értékűnek kell lennie, figyelembe véve a gazdákra, a bolygóra és a fogyasztókra gyakorolt hatást is.

„A jövőben elvégzendő hatásvizsgálatoknak figyelembe kell venniük a természeti értékeket, amit jelenleg nagyobb részben nem végeznek el” – mondta, hangsúlyozva, hogy ha folytatjuk azt, ahogy eddig gazdálkodtunk, az tönkreteszi az ökoszisztéma egészségét, amin a termelők munkája alapul. „Tehát nem csak a környezet érdekében kell teljesítenünk ezt a célkitűzést, hanem a gazdálkodók érdekében is, hogy a mezőgazdaság a jövőben is jövedelmező maradhasson” – tette hozzá.

A hatástanulmány „nyitott kérdés” marad

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának stratégiai és szakpolitikai elemzési igazgatója újra elmondta, hogy a bizottság által előterjesztett minden jogi javaslatot hatásvizsgálat kíséri, de hozzátette, az, hogy lehetséges-e egy olyan hatásvizsgálat, amely egy időben minden egyes elemre kiterjed, „nyitott kérdés” marad. „Elvégeztünk egy hatásvizsgálatot, amikor az előterjesztésünket megfogalmaztuk, és remélem, előbb-utóbb olyan hatásvizsgálatok lesznek, amelyek akár a környezeti szempontokra vagy akár a fogyasztói magatartás szempontjaira is kiterjednek” – mondta.

Ugyanakkor elismerte, hogy a javaslatok sorozatának, amelyeket a bizottság stratégiai fórumokon bemutatott, „rövid távon negatív hatásuk lehet a termelésre”. „Mondhatjuk, hogy az őket érő hatások összeadódnak” – ismerte el, figyelmeztetve, hogy minden hatásvizsgálatnak és elemzésnek lehetnek hibái.

Külön kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, az EU stratégiájának legutóbbi hatásvizsgálatában, amelyet az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) készített, nem vették figyelembe a technológiai innovációt és a legjobb gyakorlatok hatását. Fontos az is, tette hozzá, hogy elkerüljük azt a hibát, hogy azt gondoljuk, a legjobb gyakorlatnak csak egyetlen módja van. „Ez nem csak a biogazdálkodás, a precíziós gazdálkodás vagy az agroökológia lehet, minden legjobb gyakorlat tud valami különlegességet nyújtani, feltéve, hogy a gyakorlatok azon alapulnak, ami a saját környezetük szempontjai alapján a legjobb” – mondta.


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE