A gyomirtók elősegítik az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedését egy új tanulmány szerint
Hírek - 2021.03.26
A gyomirtók használata növeli a talajban az antibiotikum-rezisztens baktériumok gyakoriságát, mutatták ki a Yorki Egyetemen készült tanulmányban.
A gyomirtók a legszélesebb körben elterjedt vegyi anyagok között vannak a mezőgazdaságban, és miközben ezekkel az anyagokkal a gyomokat célozzák meg, a szerek károsíthatják az olyan talajlakó mikrobákat, mint a baktériumok és gombák, amivel megváltoztathatják a mikrobiom tulajdonságait.
Kínai és egyesült királyságbeli kutatók három széles körben használt herbicid, a glifozát, a glufozinát és a dikamba hatását vizsgálták a baktériumközösségekre. A talajban élő mikro-életközösségeket vizsgálva a kutatók felfedezték, hogy a gyomirtók növelték a relatív elterjedtségét olyan baktériumfajoknak, amelyek antibiotikum-rezisztenciát előidéző géneket hordoznak. Ennek oka, hogy azok a mutációk, melyek elősegítik a növekedést a gyomirtó szerek jelenlétében, a baktériumok antibiotikum-toleranciáját is fokozták. A herbicideknek való kitettség elősegítette az antibiotikum-rezisztenciát elősegítő gének gyakoribb átadását is a baktériumok között.
Hasonló mintázatot figyeltek meg 11 kínai provincia mezőgazdasági területein, ahol a gyomirtó szerek alkalmazásának múltbeli módját és a gyomirtó szerek szermaradványértékét a talajban kapcsolatba hozták az antibiotikumrezisztencia-gének megnövekedett szintjével. Az egyetem biológia tanszékének munkatársa elmondta: „Az eredményeink alapján a gyomirtószer-használat közvetett módon az antibiotikum-rezisztencia evolúcióját idézi elő azoknak a mezőgazdasági talajoknak a mikrobiomjában, amelyek ismételten kitettek a gyomirtás érdekében felhasznált herbicideknek.”
„Érdekes módon az antibotikumrezisztencia-gének azokra a herbicidkoncentrációkra reagáltak a legjobban, amelyek nem voltak halálosak a baktériumokra. Ez azt jelenti, hogy már nagyon alacsony gyomirtószer-szint szignifikánsan képes megváltoztatni a talaj baktériumpopulációjának genetikai összetételét. Ezeket a hatásokat az ökotoxikológiai kockázatelemzések jelenleg nem vizsgálják, ily módon nem foglalkoznak a vegyi anyagok hosszú távú használatának hatásával a mikrobiális közösségek szintjén.
Noha az antibiotikumrezisztencia-gének önmagukban nem ártalmasak, az orvosi kezelések során csökkentik az antibiotikumok hatásosságát. Ha igyekszünk a rezisztenciagén előfordulását alacsony szinten tartani, az ebből következően segít megnyújtani az antibiotikumok hosszú távú hatását. Mivel a rezisztenciagének könnyedén mozognak a környezetben, a mezőgazdasági területek az egész világon fontos forrásává válhatnak a rezisztenciagéneknek.”
A tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy újra meg kell vizsgálni a herbicidkoncentráció hatását a mikrobiális közösségekre, hogy teljesen meg tudjuk érteni az antibiotikumrezisztencia-gének előfordulása jelentette veszélyeket.
Forrás: Agrow
Címkék: glifozát, gyomirtók, herbicid, antibiotikumrezisztencia, antibiotikum-rezisztens baktériumok , glufozinát, dikamba
Felszín alatti csepegtető öntözés (SDI)
Dr. Békési Pál kiemelkedő munkássága és életútja
A csemezpusztai környezeti katasztrófa - további lépések ...
A mezőgépek veteránjai – Próbakörök két Landini traktorral
Nézzük, hogy miért/mivel vakcináznak itthon a száj- és ...
Társa a bajban és az aszályban is – Vízszivattyúk a STIHL ...
Honnan tudják a madarak, merre kell repülniük?
Elmarad a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva
A hamuszürke szárkorhadás az új növénygyilkos
Baktériumos talajoltás lépésről lépésre: Mit érdemes tudni?
