Hazai gépgyártás
 – A színvonal fejlett, a versenyképesség fejleszthető

A siker záloga

– A hazai mezőgazdasági vertikumból hiányzik a hozzáadott érték; ha nem kellene importálni, hanem a termékeket mi állítanánk elő, akkor sokkal több pénzt lehetne az agrárbusinessben keresni – vélekedik dr. Lázár János. Mint a Megosz főtitkára, Ön miként látja ezt a kérdést?

dr. Fenyvesi László

– Az élelmiszer-gazdaságban az áru vagy szolgáltatás (pl. élelmiszer, vendéglátás) versenyképes előállítása a cél. Az ipari innovációtól ott térünk el, hogy a termelési folyamat elképesztően széles tudományterületeket alkalmaz, valamint nagy a termelés bizonytalansága – ez az iparban csupán néhány százalék, főleg emberi hiba. Sikeresek tehát akkor lehetünk, ha a bevezetésben felsorolt inputok, szakterületek és szekciók, például kutatás, fejlesztés, gyártás, oly mértékben játszanak szerepet az élelmiszer-gazdasági termelési folyamatokban, amilyen mértékben azokat sikeressé teszik. Egyéb esetben nem tudunk optimális termelést elérni. A géptámogatás például ennek az egyensúlynak a felbomlását okozta. Egyrészt durván befolyásolta a piacot a várakozás és dezinformációérzékenység miatt, másrészt deformálta a piactudatos technológiafejlesztés más elemeit, például a fajtaváltást, termelésiportfólió-módosítást, agronómiai technológiafejlesztést. Mindezen felül talán legsúlyosabban a mezőgazdasági gépgyárakat érintette, amelyek nem voltak képesek évente, a „jogcímben” szereplő gépeknek megfelelően, a termelési folyamatot – például tervezés, gyártósor, betanítás – változtatni.

Mindezek ellenére a mezőgazdasági gépgyártás, az agrár- és ipari jelentőségének és hagyományainak köszönhetően, így sem került teljesen padlóra.

Itt az „Y” és a „Z” generáció is

– A hazai mezőgépgyártásban milyen arányt képviselnek a magyar tulajdonú vállalatok?

– Az újságokban megjelent, hogy az új mezőgazdasági gépek hazai piaca évről évre növekedik, még a rendkívüli járványhelyzetben is. Talán kevésbé van 
a köztudatban, hogy a hazai mezőgazdaságigép-gyártás volumene hasonló nagyságrendű, sőt tízéves átlagban nagyobb, mint az új mezőgazdasági gépek hazai piaca. Az ágazat exportteljesítménye magas, ami jelentős részben a hazánkban működő multinacionális cégeknek köszönhető. Ki kell emelni azonban, hogy ezek a vállalatok Magyarországon nem csupán összeszerelők, hanem a fejlesztési tevékenységet is itt végzik! Ez a magyar műszaki tudás magas szintű elismerése. A színvonalas mezőgazdasági gépesítési kutatás és oktatás eredményeire lehet támaszkodni, például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen mezőgazdasági gépészmérnök mellett a szakterületen mesterképzés is folyik.

A termelési értékben meglévő körülbelül kétharmad-egyharmad eloszlás a vállalatok számában a magyar tulajdonúak javára megfordul. Ezek nagyrészt kkv-k és „mikro” cégek, jelentős fejlődésüket a színvonalas szakmai eredmények mellett a kedvező mezőgazdasági környezet is elősegítheti, a deklarált uniós és hazai fejlesztési célok mellett. Fontos az is, hogy a régi családi cégek nagy részénél az irányítást átvette az „Y”, sőt a „Z” generáció. Jelentős a digitális megoldások alkalmazásának aránya és növekedési üteme a magyar gépekben.

Az Irinyi-terv elemei

– Hol tart, hogyan segíti a mezőgépgyártó kis- és középvállalkozásokat az iparstratégiai Irinyi-terv?

– Mérlegelve a mezőgazdasági gépgyártás vázolt helyzetét, kapcsolódását a kiemelt iparfejlesztési és élelmiszer-gazdasági területekhez, a Magyar Kormány elhatározta a hazai mezőgazdasági gépgyártás fejlesztését az iparfejlesztési Irinyi-terv keretében (1163/2017 (III. 31) Kr. Hat.). A célok közül egyelőre nagyon kevés valósult meg. Azonban a határozat előterjesztésében vázoltuk: a piactudatos technológiafejlesztésre irányuló, kiszámítható agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal már középtávon a magyar mezőgéppiac megkettőzését érhetjük el, ami jelentős mértékben növeli, „húzza” a hazai mezőgépgyártás innovációját.
Jelenleg a vidékfejlesztési támogatások ilyen irányú változásával ez a folyamat világosan látható! Mivel a magyar tulajdonú gépgyárak alapvetően a hazai piacon tevékenykednek, szerintem nagyon fontos az itt elérhető lehetőségek kiaknázása. Hogyan tegyük ezt meg, ha az országos kiállításokon és bemutatókon a külföldi gépek esetenként fele áron szerepelhetnek a magyar gyártmányokhoz viszonyítva? Amennyiben ezt az aránytalanságot piaci úton nem lehet megszüntetni, akkor támogatásra lenne szükség, hiszen a kalkulálható termelésnövekedés ezt 
a nemzetgazdaságnak kompenzálja. Az Irinyi-terv fontos eleme volt a hazai mezőgazdasági gépek szántóföldi fejlesztő vizsgálatainak támogatása, ami a magyar adottságokra optimalizált gépgyártást, folyamatos fejlesztést valósítaná meg. A befektetés megtérülése az ipari mellett az élelmiszer-gazdasági területen várható, mivel az említett agrártechnológia-fejlesztés keretében is hasznosul az eredmény!

Úgy látom, hogy dr. Lázár János kormánybiztos úr törekvései azonosak a hazai mezőgazdasági gépgyárakéval, ezért számíthatunk az együttműködésre.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió