Zöldségfélék talajigénye
Hírek - 2021.02.27
A zöldségtermesztés alapvető feltétele, hogy a növény a számára megfelelő talajba kerüljön. Előfordul, hogy mindent megadunk a növénynek, és mégsem fejlődik megfelelően, hiánytüneteket tapasztalunk rajtuk és termést sem tudunk szüretelni róluk. Ássunk egy kicsit mélyebbre!
Az utóbbi időben egyre több szó esik a talajok állapotáról, ami nagyon örvendetes hír. A talaj a növények termesztőközege, a gyökerek kapaszkodását segíti elő, tápanyagot és vizet szolgáltat, de ezen kívül egy ökoszisztéma is, mely a termesztésünket támogatja, ha jól bánunk vele.
A TALAJ KÉMHATÁSA
A talaj jó szerkezetén és szerves anyagtartalmán túl nagyon fontos paraméter a kémhatása. Ez alapján lehet a talaj savanyú (pH <4,5-6,8), semleges (pH 6,8-7,2) és lúgos (pH 7,2-9<). Ezeken a tartományokon belül megkülönböztetünk még enyhén savas, lúgos és erősen savas és lúgos kémhatást is.
Ez nem azt jelenti, hogy a szélsőségesebbnek tűnő talajokon nem lehet termeszteni zöldséget, gyümölcsöt, de korlátozottabb a lehetőség. Ha viszont a számára nem megfelelő kémhatású talajba kerül a növény, akkor vontatottabb lehet a növekedésük, bizonyos tápelemeket kevésbé tudnak felvenni, vagy esetleg többet, amely szintén káros lehet.
Savanyú talajokat kedvelő növény az áfonya, a szelídgesztenye, az örökzöldek, a rododendron, a hortenzia.
Enyhén savanyú talajt kedvelő zöldségek: enyhén savanyú talajon szinte minden zöldség növény jól érzi magát.
Lúgos, meszes meszes talajt kedvelő zöldségek, növények: a zöldségek közül a cékla, cukkini, bab, brokkoli stb. termelhető biztonságosan lúgos, meszes talajon, valamint a gyümölcsfák.
Ne feledjük, hogy az ammónium-tartalmú műtrágyák használatával eltolhatjuk savas irányba a talajt, ezért ezzel a típusú tápanyag-utánpótlással óvatosan bánjunk!
SZERVESANYAG-TARTALOM
A talaj szervesanyag-tartalma határozza meg a növények jó kondícióját. Magas szervesanyag-tartalmú talajok jó szerkezetűek, gazdagok tápanyagokban és jó a vízháztartása. Ezek összessége adja hozzá járul többek között a növények vitalitásához és ellenállóképességéhez.
A TALAJ KÖTÖTTSÉGE
A talajok kötöttsége is meghatározza a zöldségek termeszthetőségét. A kötöttebb talajokat nehezebb művelni, viszont jobb a vízmegtartó képessége, mint a kevésbé kötött homoktalajoknak. A lazább szerkezetű talajokon könnyebben termelhetünk gyökérzöldségeket, burgonyát, persze megfelelő öntözés mellett. A kötött, agyagos talajok, viszont tartósabb aszály után felrepedhetnek, ami növények gyökérszakadásával járhat.
A szélsőségeket nem szeretik a növények sem, ezért érdemes a kötött talajokat és a homoktalajokat is javítani és szerves anyaggal bőségesen feltölteni.
ÉRDEMES TALAJVIZSGÁLATOT VÉGEZNI!
Ha azt tapasztaljuk, hogy a termesztett növényeink nem megfelelően fejlődnek, hiánytüneteket produkálnak, akkor laboratóriumban pontos eredményeket kaphatunk a talajok kémhatásáról és arról is, hogy mely tápanyagok hiányoznak, vagy melyekből van jól ellátva a talaj. Miután megismertük a kertünk talaját, a termesztőközeget, utána biztonsággal tudunk válogatni a zöldség- és gyümölcsfajok közül.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: zöldség, talaj, termőtalaj, kiskert
A szőke szépség (2. rész) – Haflingi ló felvezetésben, ...
JÖN A 43. AGROmashEXPO
Amikor a kevesebb tényleg több – Példák a PIPELIFE korszerű ...
Változó növényvédelem a változó körülmények között – ...
Íme, egy új, stressztűrő kukorica, kiugró termőképességgel
A köles, mint alternatív növény jelentősége a korszerű ...
„Sok hűhó semmiért?” – Gondolatok a magyar vetőmagágazat ...
Rekordszámú új traktorregisztráció volt a Fendt-nél 2024-ben
A KWS nem csak zsákban méri a kukoricahibridjeit
A vetéstechnológia és a vízellátás hatása a csemegekukorica ...
