TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 66.533,52 Ft (tonna)

Takarmánybúza: 60.309,76 Ft (tonna)

Napraforgómag: 125.139,53 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 57.843,07 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 52.570,69 Ft (tonna)

Repcemag: 160.516,26 Ft (tonna)

Full-fat szója: 202.220,99 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 598 Ft

Benzin ára: 577 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 380,54

USD: 352,65

CHF: 403,4

GBP: 444,34

Hirdetés

Öt éve végre meglódult a biogazdálkodás

Hírek - 2021.02.25

Magyarországon 2019-ben 5136 mezőgazdasági termelő foglalkozott biogazdálkodással, 2,6-szor több, mint 2015-ben. A Vidékfejlesztési Program támogatásai révén az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága az elmúlt évtized végére elérte a 300 ezer hektárt.

Az ökológiai gazdálkodás (biogazdálkodás) részben mellőzi az iparszerűséget, és a természetes folyamatok visszaállítására, a megújuló energiaforrások felhasználásával a szerves anyagok körforgására törekszik. A termesztett fajokat/fajtákat a termőhelyi adottságoknak megfelelően választják ki, mivel kiemelt cél a biodiverzitás fenntartása, illetve növelése. A növényvédelemben biológiai eredetű szereket használnak, az állattenyésztésben semmiféle hormonális, gyógyszeres kezelést nem alkalmaznak, elutasítják a génmódosítást – áll a KSH összefoglalójában.

Hazánkban az 1983-ban alapított Biokultúra Klub keretei között indult el az ökológiai szemléletű gazdálkodás. Ebből jött létre 1987-ben a Biokultúra Egyesület, majd 2005-től jogutódja, a Magyar Biokultúra Szövetség. 2005 és 2014 között az ökológiai gazdálkodás termelési volumene lényegesen nem változott. A biogazdálkodást folytató termelők száma 1429 és 1672, az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága 116 és 141 ezer hektár között mozgott.

A 2014 januárjában megjelent Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 6 cselekvési programban rögzítette a hazai biogazdálkodás 2020-ig történő fejlesztésének legfontosabb teendőt és támogatásait. A 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakra elfogadott Vidékfejlesztési Programon belül az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (időközben lezárult) pályázatai hozzájárultak az akcióterv célkitűzéseinek megvalósításához, a biogazdálkodás termelési volumenének gyors ütemű növekedéséhez.

Hazánkban 2015 és 2019 között több mint kétszer annyian kapcsolódtak be az organikus szemléletű mezőgazdasági termelésbe, mint a korábbi években együttvéve. 2019-ben a 2015. évinél 2,6-szor több, összesen 5136 termelő foglalkozott biogazdálkodással. Annak ellenére, hogy az organikus szemléletű gazdálkodás népszerűsége nő, még mindig csak a termelők egy szűk csoportját érinti. A 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírás alapján mezőgazdasági termelést folytató 431 ezer gazdaság mindössze 0,8%-a tért át biogazdálkodásra.

A 2014-től megnövelt támogatási keret hatására 2015 és 2019 között 2,3-szeresére (173 ezer hektárral) nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága. Ezáltal az évtized végén az összes mezőgazdasági terület 5,7%-án, 303 ezer hektáron folyt biogazdálkodás. 2019-ben a teljes terület 61%-a ellenőrzött átállt, 39%-a átállási terület volt, utóbbinál már be kell tartani a biogazdálkodásra vonatkozó előírásokat, de az itteni termények még nem számítanak ökológiai gazdálkodásból származónak.

Oko gazdalkodas 2

Az ökológiai területek 61%-át kitevő rétek, legelők nagysága 2005 óta az átlagosnál nagyobb mértékben (2,8-szeresére) bővült, részesedésük a korábbi 54-ről 61%-ra nőtt. A szántóföldi növények területi aránya a mérsékeltebb növekedés (1,9-szeres) miatt 10 százalékponttal 32%-ra mérséklődött. Utóbbiak között a gabonafélék (42%) és az ipari növények (14%) előfordulása 2005 óta csökkent elsősorban a zöldtakarmányok javára, amelyek 2019-ben a szántó 34%-át foglalták el. A jelentős bővülés (5,6-szeres) ellenére a gyümölcsös ültetvények az ökológiai területek mindössze 4,8%-át borították.

A biogazdálkodás keretében tartott főbb állatfajok száma 2008 és 2018 között ingadozott. 2019-ben azonban minden állatfaj esetében jelentős mértékű létszámgyarapodás történt, megközelítette az eddigi legmagasabb értékeket. Ennek ellenére a teljes állományon belüli részesedésük alacsony maradt, a szarvasmarhák 3, a juhok 1,1, a baromfik 0,3, a sertések csupán 0,2%-át gondozták organikus szemléletben.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Forrás: KSH

Címkék: növénytermesztés, gyümölcs, zöldség, állattenyésztés, biogazdálkodás, ökológiai gazdálkodás

Népszerű hírek