Tűz ellen tűz: kártevőkontroll természetesen

Miután a vegyi növényvédő szerek egyre növekvő mértékben adnak okot az aggodalomra, a növényvédő szerek használatának visszaszorítása előre került a politikai napirendben. Ez tükröződik az európai Green Dealben, amelyben „fokozódó elszántságról” van szó a „vegyi növényvédő szerek használatával és kockázataik csökkentésével kapcsolatban”, valamint az új Szántóföldtől az asztalig (F2F) stratégiában is.

A közelmúltban jó néhány hatóanyagot betiltottak. Miközben az ezért kampányolók és a környezetvédők örülnek, a tiltások következtében az uniós gazdák számára rendelkezésre álló eszközök száma csökken. Az együttműködési jelentéshez készült ütemtervében a COPA-COGECA, az európai gazdák és gazdaszövetkezetek szövetsége rávilágít erre a problémára, kiemelve, hogy 2009 óta az uniós gazdálkodókra „egyre súlyosabb kötelezettség hárul, hogy alternatív, nem vegyi növényvédelmi technológiákat alkalmazzanak, noha nem áll rendelkezésükre elegendő információ, tudás és termék”. Ennek következtében, bár a szándék, hogy mind kevesebb növényvédő szert használjanak, tiszta, az kevésbé világos, hogyan érhető ez el, és milyen jövő áll a növényvédelem előtt.

A biológiai növényvédő szerek a biokontroll egyik típusát képviselik, amely élő szervezeteken alapul, ezen belül a mikrobiális növényvédelem baktériumokat vagy gombákat hasznosít hatóanyagként. Ezek az élő szervezetek természetes módon patogének vagy kiszorítják a károsítókat. A biokontroll technológiák egyre fontosabbá válnak a gazdák rendelkezésére álló eszközök közül, elősegítve, hogy fenntarthatóvá váljon a jövő a szántóföldi növénytermesztés szektorban.

Az IBMA szerint, amely a biokontrolltermék-gyártókat képviselő szervezet, a mikrobiológiai termékek piaca egyre növekszik az Európai Unióban, jelenleg 2 milliárd eurós méretet elérve egy 3,6 milliárd eurós piacon.

Az Európai Növényvédelmi Szövetség (ECPA) általános igazgatója az EURACTIV-nak azt mondta, nem vonható kétségbe, hogy a gazdáknak „hatásos és biztonságos megoldásokra van szükségük a kórokozók és kártevők leküzdésére”. Nem lehet kétséges, hogy a természetet, mint kiindulópontot használva „több esély lesz olyan termékek kifejlesztésére, amelyeknek alacsony a toxikológiai kockázatuk, alacsony a szermaradványértékük és még gyorsabban lebomlanak”.

Azonban, noha számos módon ösztönzik Európában a bio növényvédő szerek forgalmazását és használatát, hiányzik egy olyan speciális szabályozás, amely a mikroorganizmusokra vagy a biokémiai kivonatokra vonatkozna, ami azt jelenti, hogy ugyanazok a szabályozások vonatkoznak rájuk, mint a vegyi termékekre.

Az ECPA szenior kommunikációs menedzsere az EURACTIV-nak hozzátette, hogy az 1107-es rendelet hatálybalépése óta forgalomba kerülő új hatóanyagok közel 40%-a bio növényvédő szer volt, ám a „1107-es hátráltatja a bevezetésüket, ami valóban késlelteti a bio növényvédő szerek fejlődését”. Elmondta azt is, hogy a biopeszticidek jóváhagyásának átlagos ideje az EU-ban négy év, míg az Egyesült Államokban csak kettő.

Egy nemrégiben, 2018-ban készült jelentés szerint az Egyesült Államokban különleges szabályozás vonatkozik a bio növényvédő szerekre, a regisztráció lényegesen gyorsabb és olcsóbb, mint Európában, a mikrobiális szerek pedig átlagosan 1,6 évvel hamarabb kerülnek forgalomba.

Az IBMA műveleti menedzsere az EURACTIV-nak azt mondta, hogy ezek a biokontroll-megoldások „megvédik a terményt és a környezetet ma, és ami még fontosabb, holnap, és az elsődleges választást jelentik a kórokozók és kártevők fenntartható megfékezésében”. „Európában a mikrobák fontos részét képezik a gazdák biokontroll-eszköztárának – hangsúlyozta, hozzátéve: – az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen éppen felülvizsgálja, hogy a mikroorganizmusok esetében milyen adatok szolgáltatására van szükség, amivel az a cél, hogy az adatszolgáltatás a mikrobiális termékek biológiai profiljával összhangban legyen.”

Elmondta azt is, hogy „a tagállamok azon is gondolkodnak, hogyan tudnák összhangba hozni azt, amit a mikrobákról gondolnak, azok besorolását, valamint hogyan hozhatnának enyhítő intézkedéseket annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék a termékek piacra kerülését, miközben biztosítják a felhasználók és a fogyasztók biztonságát”.

A COPA-COGECA, a gazdák és gazdaszövetkezetek szervezetének főtitkára elmondta, hogy „a megfelelő eszközök, amibe beletaroznak a mechanikai, vegyi vagy ebben az esetben biokontroll-technológiák, rendelkezésre állása kulcsfontosságú a megfelelően kivitelezett integrált növényvédelemhez”. Hozzátette, hogy az innováció ezen formája alapvető jelentőségű, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy „az uniós gazdálkodók és szervezeteik manapság sokféle kihívással szembesülnek, egyebek mellett új kórokozókkal és kártevőkkel”.

A Corteva mezőgazdasági vállalat integrált szántóföldi tudományok európai vezetője elmondta, hogy „az igények nagymértékben nőttek” a bio növényvédő szerek iránt Európában. Hangsúlyozta, hogy a Corteva emiatt „kapacitásbővítésre törekszik világszerte, de főleg Európában. Ezek közül a biológiai anyagok közül néhány igazán hatásos, és más módszerekkel kombinálva nagyon hatékonyak és kiemelkedő értéket képviselnek a termelők számára.” Hozzátette, erősen ösztönzőleg hat a termelőkre a bio növényvédő szerek használata, mert alacsonyabb szermaradványérték érhető el velük a terményben, és az összetevők közül több kompatibilis az organikus gazdálkodással.

A közelmúltban betiltott vegyi növényvédő szerek száma egyre nő, aminek következtében „ma már szinte semmink sem maradt. Régen voltak olyan növényvédő szereink, mint például a szerves foszfátok, de ezekből már egyet sem találunk meg, ami miatt igazából semmink nincs már bizonyos betegségek leküzdésére.” Elmondta, hogy a mikrobiális növényvédő szerek egyre fontosabb szerepet játszanak majd a mezőgazdaságban, és segíthetnek a klímaváltozás következményeként jelentkező kihívásokkal szembenézni. „Egyre több példa mutatja, hogy a melegebb klíma miatt új kártevők jelennek meg Európában, amelyeket mindenképpen meg kell állítani”

Hangsúlyozta, a bio növényvédő szerek, a hagyományos szerekkel és új digitális technikákkal kombinálva, a gazdák eszköztárának fontos részét képezhetik, amivel kezelni tudják az új kihívásokat.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Forrás: Agrow