TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 80.090,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 172.304,12 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 76.131,33 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 66.722,94 Ft (tonna)
Repcemag: 183.048,46 Ft (tonna)
Full-fat szója: 206.764,51 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 607 Ft
Benzin ára: 606 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 408,43
USD: 375,81
CHF: 434,26
GBP: 487,91
Hirdetés
Online tanácskozás a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás jövőjével kapcsolatban

Online tanácskozás a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás jövőjével kapcsolatban

Hírek - 2021.01.13

2021. január 12-én kedden került megrendezésre a digitális térben a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferencia, melyert a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Szabó Péter, a konferencia főszervezője elmondta, hogy százötven regisztráció érkezett be a konferenciára, mely az előzetes várakozásokat is felülmúlta. A főszervező szerint a rendezvény célja volt, hogy a szőlőszaporító alapanyag és a gyökeres szaporítóanyag termesztők, forgalmazók, kutatók és fejlesztők fóruma legyen. Céljuk az ágazat korszerűsítése, a kiemelten magas biológiai értékű tesztelten vírusmentes szőlő szaporítóanyag előállítás fejlesztése. A konferencia résztvevői tekintetében a termelői, kutatói-fejlesztői oldal azonos mértékben képviseltette magát, de a szakhatóság szakemberei, a forgalmazók és a szőlészeti-borászati üzemek képviselői is jelen voltak.

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára előadásában elmondta, hogy a 2016-ban a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzése a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztése és megőrzése és a szaporítóanyag-előállítás növényegészségügyi ellenőrzés erősítése. Így szakmaközi hozzájárulás befizetését írják elő a telepített szaporítóanyag mennyisége alapján. A fizetési kötelezettség azon termelők részére áll fennt, akik új telepítési, újratelepítési vagy átváltott szőlőtelepítési engedélyek alapján telepítenek szőlőt. A HNT a hozzájárulásokból létrehozza a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapot, melynek célja lesz a magyar borászati termékek piaci helyzetének és forgalmazásának javítása és a borszőlőfajták nemesítésének ösztönzése. Megalakul a Szakmaközi Borszőlőszaporítóanyag Bizottság (SZBSZB), mely három éves Borszőlő Szaporítóanyag Előállítását Ösztönző Fejlesztési Tervet készít és a HNT kutatási szerződést köt a javasolt ágazati szereplőkkel.

Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége elnöke előadásában rávilágított arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett következményei kihívások elé állítják a szőlő- bor ágazatot világszerte. A fogyasztói preferenciák változásával együtt ezek a tényezők a termelési alapok újragondolásának szükségességére hívják fel a figyelmet. Előadásában bemutatta ezen ok- okozati összefüggéseket, áttekintette a nemesítési, növény-egészségügyi, szabályozási problémákat és kérdéseket.

Veres Gabriela, NÉBIH MGEI Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály osztályvezetője előadásában jelezte, hogy 2020. január 1-i vátozásokkal a törzsültetvény engedélyezés a Pest Megyei Kormányhivataltól a Nébihhez került. A fő koordinációs feladatokat a Nébih láttja el, míg megyei hatáskörben 5 régió végzi a feladatokat (Baranya, Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú, Vas).

A konferencia további részében a kutatói oldal szakmai előadásaira került sor. A szőlőszaporítás témakörén belül számos innovatív kutatás eredményeit hallhatta a közönség, úgy mint a precíziós gazdálkodás lehetőségei a szőlő szaporítóanyag termesztésben (Kun Ágnes), bemutatásra került egy innovatív szőlőoltvány-előállítási technológia (Szabó Péter), illetve egy új helybenoltási módszer, a Trio szemzés is (Knolmajerné Szigeti Gyöngyi). A szőlőalany nemesítés, fajtahasználat aktuális kérdései, eredményei is bemutatásra kerültek Kocsis László professzor előadásában, továbbá szó volt a debreceni szőlő alany-nemes tartamkísérletek eredményeiről is Rakonczás Nándor egyetemi adjunktus által. Nagy Zóra Annamária badacsonyi kutató a ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. GMEL) rezisztencia nemesítésben történő felhasználási lehetőségeiről beszélt. Kovács Barnabás a Georgikon kutatója a művelési eljárások hatásait taglalta a szőlőültetvények talajegészségállapotának tükrében. A NAIK kutatói „a szomatikus embriogenezis, mint vírusmentesítési eszköz hatékonyságának vizsgálata érzékeny vírusdiagnosztikával” címmel tartották meg előadásukat.

További részletek: http://tudomanyesinnovacio.com/szolokonferencia

Címkék: szőlő, konferencia, szaporítóanyag-előállítás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Aggodalomra adhat okot az ázsiai lódarázs felbukkanása ...

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) inváziója Európában egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hiszen ez a ...