A biológiai és az integrált növényvédelem jövője

Az élelmiszerrendszereket még mindig a biodiverzitás csökkenése és a környezetpusztulás egyik kiváltójának tartják az EU-ban. A szántóföldtől az asztalig stratégia, mint az európai Green Deal egyik sarokköve a zöldebb/fenntarthatóbb és egészségesebb élelmiszerrendszert tűzte ki céljául. Egy átfogó új megközelítést vezet be, amelynek eredménye az egészséges, megfizethető és fenntartható élelmiszer, miközben a környezet védelme és a biodiverzitás fokozása is előtérben marad. A stratégia a bizottság azon menetrendjének is fontos része, amely az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) elérését szolgálja, hogy mindenkinek kijárjanak a környezeti, egészségügyi és szociális szolgáltatások, és főleg hogy biztosítsák az őstermelők fenntartható megélhetését.

A szántóföldtől az asztalig stratégia része, hogy lépéseket tegyenek a vegyszeres növényvédő szerek használatának és kockázatainak 50%-os mérséklésére és a veszélyes növényvédő szerek használatának 50%-os visszaszorítására 2030-ig. A stratégia célja az is, hogy az összes termőterület 25%-án organikus termelést folytassanak 2030-ra.

Ezek az alapvető célkitűzések, amelyek óriási kihívások elé állítják a gazdákat, és rendkívüli erővel hatnak majd az iparágra, hogy hatásos alternatív megoldásokat dolgozzon ki. A végső cél, hogy módosítsák a növényvédőszer-fenntarthatósági direktívát és fokozzák a felkészülést az integrált növényvédelemre (Integrated Pest Management, IPM). Az IPM támogatni fogja az alternatív növényvédelmi technológiák használatát, mint a mechanikai gyomirtás, a vetésforgó vagy a biológiai növényvédő szerek. A technológia villámgyorsan fejlődik, például a digitális kamerák és műholdak használata a precíziós gazdálkodásban, ami lehetővé teszi egyebek mellett az automatizált/robotizált, foltokban végzett gombaölő, rovarölő és gyomirtó szeres kezeléseket és a mechanikai gyomirtást. Így ezeknek a technikáknak a hatékonysága és teljesítménye tovább nőhet a nagy területen termesztett kultúrákban. Ha ezekkel az eljárásokkal a kémiai növényvédelmet valamilyen szinten vissza lehet szorítani, akkor a biológiai növényvédő szerek sokkal valóságosabb alternatív lehetőségeket jelenthetnek majd.

Napjainkban a biológiai növényvédő/bioracionális termékeket alapvetően nagy értékű termények védelmére használják, és nem szabad alábecsülni a kihívást, amit ezeknek a szereknek a szabadföldi terményekben való használata jelent. A kijuttatási technológiák jelentős megváltoztatására lesz szükség, hogy hatékonnyá váljon a szántóföldi kultúrák védelme. A bioracionális termékeknek érintkezniük kell a célszervezettel, hogy hatékonyak legyenek, mivel a legnagyobb részük nem szisztémikus. Emiatt az egyik technikai kihívás a szabadföldi termények esetében a nagy pontosságú alkalmazásuk, beleértve a levelek alsó felét is, ha szükséges. Ha sikerül kidolgozni a technológiát, akkor talán ezek a termékek a számukra optimális körülmények között lesznek képesek hatni.

A figyelem másik fő iránya az a tény, hogy a bioracionális termékek sokkal gyorsabban lebomlanak, mint a hagyományos szintetikus növényvédelmi termékek, ami miatt a védelem nem tartós, legtöbbször kevesebb, mint egy hét. Emiatt az éghajlatváltozás hatása a betegségekre vagy járványokra a szabadföldi termények esetében egészen biztosan a másik kulcstényező. Extrém időjárási körülmények hatására, mint például egy 3 hétig tartó eső, az élelmiszer-előállításra nagy nyomás hárul, mert vagy a termékeket nem lehet felhasználni, vagy nem hatnak elég ideig. Valóban nagy kihívás, hogy a foltszerű alkalmazás is minden körülmények között működjön.

A szabályozási környezet mindig akadályként éri az új termékeket, és ha még időben akarnak új biológiai termékeket bevezetni a piacra, hogy lehetőség legyen a cél elérésére, a kémiai használat visszaszorítására, a tagállamoknak a lehető leggyorsabban be kell fogadniuk a bizottság azon szándékát, hogy megkönnyítse a biológiai hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek jóváhagyását és lerövidítse az engedélyezési folyamatot. Ha ez nem történik meg rövid időn belül, a kitűzött célok irreálissá válnak.

Aligha lehet kétséges, hogy a szántóföldtől az asztalig egy igen merész stratégia, de talán elérhetők a célok, ha minden összejön. Ha találunk és fejlesztünk megbízható és elég ideig hatásos bioracionális termékeket, és a technológia is fejlődik, akkor talán szerepük lehet abban, hogy a vegyi növényvédő szerrel kezelt területek mérete csökkenjen 2030-ra, elérve azt a célt, hogy egy egészségesebb és fenntarthatóbb uniós élelmiszerrendszer irányába mozduljunk el.

Forrás: Agrow