TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 64.150,89 Ft (tonna)

Napraforgómag: 202.110,05 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 79.544,99 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 57.262,00 Ft (tonna)

Repcemag: 184.047,89 Ft (tonna)

Full-fat szója: 202.412,98 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 361,23000

USD: 315,79000

CHF: 391,27000

GBP: 425,37000

Hirdetés

Az uniós méztermelés rekordveszteségeket szenvedett a klímaváltozás következtében

Hírek - 2020.12.02

A méztermelés idén 40%-kal csökkent az extrém időjárási körülmények miatt a COPA-COGECA, az uniós gazdálkodók szövetsége szerint, amely megkongatta a vészharangot, és arra figyelmeztetett, hogy a szektornak sürgősen az Európai Bizottság segítségére van szüksége.

A rekordszintű csökkenés híre újabb csapásként érte a szektort, amely „mély és strukturális piaci torzulásoktól szenved” egy sajtóközlemény szerint, amelyet a gazdálkodók szervezete tett közzé. Az előző évhez hasonlóan gyenge méztermésért a klímaváltozást, egyebek mellett az áradásokat és szárazságokat okolják, amelyek miatt a virágzási időszakok lerövidültek.

A jelentésben azt is hozzáteszik, hogy még sosem volt ekkora egyenlőtlenség az uniós mézágazaton belül, rámutatva, hogy Közép- és Kelet-Európát különösen erőteljesen sújtották az extrém klimatikus viszonyok. Tekintettel arra, hogy igen nagyszámú termelő található Közép-és Kelet-Európában, a COPA-COGECA mézzel foglalkozó részlege arra figyelmeztetett, hogy példátlan mértékben visszaesett a termelés, ami az ezekből a régiókból származó bizonyos típusú mézek hiányát okozza a közeljövőben, például az akácmézét.

Csak Magyarországon az akácméztermelés csak az átlagos 10%-át érte el, míg a vegyesé 30%-a volt az átlagosnak. Az ágazat súlyos veszteségeket szenvedett Portugáliában és Olaszországban is, a szakértők 70-80%-os visszaesést becsülnek a két országban. Azonban a termésmennyiség csökkenését nem kísérte ezzel arányos árnövekedés a szövetség szerint, sőt, a legfontosabb importáló országokban a méz ára tovább csökkent. A közleményben azt is hozzátették, hogy megfelelő eszközök híján a méhészet jövője veszélybe kerül. Elsősorban a hangsúlyos eredetmegjelölés hiányát és a majdnem lenyomozhatatlan mézhamisítást nevezték meg mint a két, a szektort leginkább fenyegető veszélyt, és felszólították az európai törvényhozókat, hogy erre tekintettel tegyenek lépéseket.

Etienne Bruneau, a mézszekció elnöke elmondta: „Tavaly már megkongattuk a vészharangot, amikor felkértük az Európai Bizottságot, hogy sürgősen dolgozzon ki cselekvési tervet. Nyilvánvaló, hogy a helyzet nem javul, sőt tovább romlik.” Hozzátette, hogy a 650 ezer méhészen túl, akik a méztermelésből élnek, a helyzet sokkal szélesebb körű következményekkel járhat, veszélybe sodorva „gazdálkodók millióit, akiknek a terménye beporzásra vár, és mindenkit, akire hatással van a méhek ökoszisztémában végzett tevékenysége”.

Utalva azokra az intézkedésekre, amelyek a gyengélkedő ágazat érdekében megtehetők, Bruneau hangsúlyozta, hogy az unió Közös Agrárpolitikája segíthet leküzdeni a piac volatilitásának káros hatásait, ahogy megteszi az állati termékek, például a tej vagy a hús esetében. „Sürgősen szükség van az ágazat érdekében az európai termékek kockázatkezelésére és támogató intézkedésekre csakúgy, mint a mézből előállított termékek eredetmegjelölésére és a harmadik országokból származó import szigorúbb ellenőrzésére” – hangsúlyozta.

Az Európai Unió a második legnagyobb termelő és a legjelentősebb importáló az egész világon. Az EU-ban 650 ezer méhész mintegy 18 millió kaptárról gondoskodik, míg 10 millió kaptárral olyan méhészek foglalkoznak, akiknek a bevételük jelentős része a méhészetből származik.

Forrás: Agrow, Fotó: pixabay

Címkék: klímaváltozás, méz, méztermelés

Népszerű hírek