Az idegenhonos fajok száma 2050-re világszerte 36%-kal nő
Hírek - 2020.10.28
Az idegen (nem őshonos) fajok száma, főleg a rovaroké, az ízeltlábúaké és a madaraké, világszerte 36%-kal nőhet az évszázad közepére 2005-höz képest, állapították meg egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányában.
A Global Chance Biologyban publikált tanulmány szerint 2500 új idegenhonos faj érkezhet Európába, ami 64%-os növekedést jelent a kontinens számára 45 év alatt. A kutatócsoport reméli, hogy ez a szám szigorúbb biobiztonsági szabályokkal csökkenthető lesz.
Azokat nevezzük idegenhonos fajoknak, amelyeket az ember hurcolt magával világszerte olyan helyekre, ahol eredetileg nem fordultak elő. 2005-re (ekkor készült el a legutóbbi, az egész világot átfogó katalógus a témában) több mint 35 ezer ilyen fajt azonosítottak. Néhány idegenhonos faj invazívvá is válhat, negatívan hatva az ökoszisztémára és a gazdaságra. Az idegenhonos fajok az állat- és növényfajok kihalásának egyik legjelentősebb okát képezik.
A tanulmány egyik társszerzője elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy az idegenhonos fajok magas számban kerülnek be az ökoszisztémákba a következő évtizedekben, ami amiatt aggasztó, mert más fajok kihalását okozhatják, és káros folyamatok indulhatnak be a biodiverzitásban. De nem kell ezt tétlenül szemlélnünk: ha világszerte összefogunk ellene, az lassíthatja vagy akár vissza is fordíthatja a folyamatot.”
A tanulmány kedvéért a kutatócsoport létrehozott egy matematikai modellt, amellyel először válik kiszámíthatóvá, hogy hány idegenhonos faj jelenhet meg 2050-re. A modell a forrásállomány (azon fajok, melyek invazívakká válhatnak) becsült méretén, valamint a már ismert inváziós események dinamikáján alapszik, feltételezve, hogy minden úgy történik, mint eddig. A modell szerint az idegenhonos növény- és állatfajok száma 36%-kal emelkedik 2050-re, 2005-höz képest.
A modell szerint nagy a változatosság az egyes területek között. A legnagyobb növekedés Európában várható, ahol az idegenhonos fajok száma 64%-ka nőhet az évszázad közepére. További hotspotok alakulhatnak ki Ázsia, Észak-Amerika és Dél-Afrika mérsékelt éghajlatú területein. Az idegenhonos fajok legkisebb arányban Ausztráliában jelenhetnek meg. Ugyancsak Európában lesz a legmagasabb az idegenhonos fajok abszolút száma, mivel 2500 új fajt várnak.
A vezető szerző elmondta: „Ez alapvetően nem feltűnő új fajokat jelent, mint bizonyos rovarok, puhatestűek és rákfélék. Ezzel szemben nagyon kevés új idegenhonos emlős érkezik, mint amilyen a mosómedve.” A tanulmány társszerzője hozzátette: „A rovarok és más ízeltlábúak száma emelkedik fokozottan, mint a pókfélék és rákok. Úgy becsüljük, hogy az évszázad közepére ezeknek a csoportoknak a növekedése világszerte nagymértékű lesz –közel 120%-os Ázsia mérsékelt égövi részeiben.
A kutatás szerint az idegenhonos fajok egyre nagyobb számban települnek be, legalábbis néhány állatcsoport esetében. 2050-re az idegenhonos ízeltlábúak és a madárfajok világszerte különösen nagy számban érkeznek, összehasonlítva az 1960 és 2005 közötti időszakkal. Európába várhatóan minden növény- és állatcsoportból többen kerülnek be, kivéve az emlősöket. A folyamat valószínűleg nem visszafordítható, de még csak lassulás sem mutatkozik az idegenhonos fajok felbukkanásában, mivel a világ körüli kereskedelem és szállítmányozás csak erősödik a következő évtizedekben, ami sok faj számára teszi lehetővé potyautasként új területek meghódítását.
„Nem leszünk képesek megállítani új fajok megjelenését, mivel ez súlyos korlátozásokhoz vezetne a nemzetközi kereskedelemben. De a szigorúbb szabályozások és azok betartatása nagymértékben lassíthatja az új fajok beáramlását. Az ilyen típusú intézkedések már a világ számos részén eredményhez vezettek. Európában még mindig viszonylag lazák a szabályok, így bízhatunk abban, hogy ezek szigorítása lassítani fogja az idegenhonos fajok érkezését.”
Forrás: Agrow
Címkék: invazív, idegenhonos fajok
Visszatér régi jó „barátunk” – Véleménycikk az elektronikus ...
Gondolkodjunk komplexen! – A legelő botanikájától a biohúsig
Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban
Növényvédelem és ami mögötte van – A HORSCH fejlett talajművelő ...
A vetéstechnológia és a vízellátás hatása a csemegekukorica ...
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja
Isterra tavaszi ajánlat – A szója végre elfoglalja megérdemelt ...
Olajfák a szőlőhegyen? – Zöldség- és gyümölcstermesztő ...
A forgatásos talajművelés előnyös a kultúrnövény fejlődése ...
Íme, egy új, stressztűrő kukorica, kiugró termőképességgel
