A rovarok armageddonja: az imidakloprid rovarölő szer alacsony dózisa a vakságukat okozza
Hírek - 2020.10.27
Egy új kutatásban olyan mechanizmust azonosítottak, melynek során rovarölő szerek, mint amilyen az imidakloprid, alacsony szintje károsíthatja a rovarok anyagcseréjét, ideg- és immunrendszerét, köztük olyanokét, amelyek nem kártékonyak, mint például a legfontosabb beporzók, a méhek.
A Proceedings of the National Academy of Sciencesben megjelent tanulmány szerint az imidakloprid alacsony dózisa a muslicákban (Drosophila melanogaster) neurodegenerációt okoz, és az olyan alapvető életfunkcióikat károsítja, mint az energiatermelés, látás, mozgás és immunrendszer. Mivel a rovarpopuláció mérete az egész világon csökken, és azt gyanítják, hogy a rovarölő szerek intenzív használata szerepet játszik ebben a folyamatban, ez a felfedezés fontos bizonyítékot szolgáltat arról, hogy még kis dózisú rovarölő szer is csökkenti a rovarok, köztük a nem kártékony rovarok életképességét.
„A kutatás egy típusú rovarölő szeren alapult, ám bizonyíték van arra, hogy más rovarölők oxidatív stresszt okoznak, tehát hasonló hatásaik vannak. A felfedezések alátámasztják, mennyire fontos, hogy ismerjük a rovarölő szerek hatásmechanizmusát, főleg a hasznos rovarok esetében. További kutatások nélkül azt sem tudhatjuk, hogy más rovarölő szerek biztonságosabbak-e.”
Az imidakloprid mezőgazdasági célú használatát az Európai Unióban betiltották, mert felmerült a gyanú, hogy káros a méhekre, de a világon az egyik legjobban keresett termék maradt. A rovarok központi idegrendszerére hatva fokozza az ingerületátvitelt a rovarok idegrendszerében, olyan receptorokat aktiválva, amelyek következtében a rovarok lebénulnak és akár el is pusztulnak. A kutatók az imidakloprid muslicalárvákra gyakorolt hatását vizsgálva jutottak erre az eredményre. Szabadföldön ezt a rovarölőt 2800 ppm koncentrációban használják. A laboratóriumban a kutatók alacsonyabb dózisokat használtak, kimutatva, hogy már a nagyon alacsony, 2,5 ppm dózis elegendő ahhoz, hogy a muslicalárva mozgása csupán két óra kitettség után 50%-kal csökkenjen.
„Ez jelzi, milyen hatással van a rovarölő szer az agy működésére. Innentől kezdve a reaktív oxidatív anyagok vagy szabad gyökök nagy mennyiségű felhalmozódása az agyban olyan káros folyamatokat idéz elő, amelyek több más szervre is kiterjedhetnek.”
A kutatók felnőtt muslicákat is teszteltek, és kimutatták, hogy nagyon alacsony (4 ppm) dózisú kitettség is 25 nap elteltével vakságot és mozgásszervi problémákat okoz, ami a mászásukban mutatkozik meg. Ez a neurodegeneratív folyamatok tünete az agy más részeiben. „Noha több tanulmányban is kimutatták, hogy a rovarölő szerek alacsony dózisa hatással van a rovarok viselkedésére, azt még senki sem mutatta ki, hogy a rovarölők hogyan hatnak sejt- és molekuláris szinten”.
Forrás: Agrow
Címkék: méh, rovarölő szer, imidakloprid, beporzók
Nyest vagy menyét: Mi lakik a padláson, mi pusztítja a tyúkokat?
Az AMAZONE Teres 200 függesztett eke
A mezőgépek veteránjai – Mercedes-Benz UNIMOG
Ilyen még nem volt – megadóztatják a tehenek szellentését
Mennyi a hal ára idén karácsonyra? Mutatjuk!
Javában tart a tavaszi vetőmag szezon – Újdonságok az RWA ...
A minőségi búzatermesztés lehetőségei és kihívásai
Közzétették az EU mezőgazdaságának középtávú kilátásait
Vízmegtartás, talajélet – HORSCH termékek az észszerű ...
Napraforgó termesztés forgatás nélküli talajban: fókuszban a ...
