Mérgező „koktélt” juttatnak ki a földekre trágyázás címén
Hírek - 2020.09.06
Mi történik, ha külföldről származó, baktériumokkal, vírusokkal, parazitákkal, gombákkal, nehézfémekkel és mikroműanyagokkal „dúsított” szennyvíziszapot juttatunk ki trágyaként a földekre? Ez a kérdés a sokat emlegetett brit tudósokat is fejtörésre készteti.
A szennyvíziszap importja anyagi szempontból jó üzlet, de a környezetre gyakorolt hatása már megkérdőjelezhető. Igaz, hogy a mezőgazdaságban a talajok szervesanyag- és tápanyag-utánpótlásának egyik eszköze, de számos toxikus, károsító anyagot is tartalmazhat. Tavaly keltett nagy felzúdulást, hogy több magyarországi település önként vált a horvát, szlovén, olasz szennyvíziszapok lerakójává, de ezzel a problémával például az Egyesült Királyságnak is szembe kell néznie.
A Brit-szigetre évente 30 ezer tonna szennyvíziszap érkezik, amelyben jelentős mennyiségű hulladék is található. Az Amszterdamból érkező rakományok így egyrészt egészségügyi kockázatot jelentenek, más oldalról viszont a kezelt szennyvíziszap legálisan használható az angol földeken. Hollandiában azonban meg van tiltva a kiszórásuk, ezért kénytelenek az ottani termelők exportálni az anyagot – áll a Guardian című lap összefoglalójában.
A gondot az jelenti, hogy – a brit Környezetvédelmi Ügynökség (EA) szerint – a kezelésre vonatkozó szigorú előírásokat a gazdák gyakran figyelmen kívül hagyják. Ezzel pedig olyan kórokozók terjedésének ágyaznak meg, mint a szalmonella és kólibaktériumok, de nehézfémek és mikroműanyagok is gyakran találhatók a kiszórt anyagban. Kutatók feltételezik, hogy a szerves trágyaként használt szennyvíziszap elősegíti az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok, vírusok, paraziták és gombák szaporodását is. Ha az angliai szennyvíziszapot külföldről (jelen esetben Hollandiából) érkező anyaggal keverik össze, olyan fertőző-mérgező mixtúrát hozhatnak létre, amelynek pontos hatását ma még lehetetlen kiszámítani, de sok jóra aligha vezet.
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
A csodasövény „ára”: Miért veszélyes a szibériai szil, és mivel ...
Makrofomina itt, ott, mindenhol
„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”
Ön hogyan dönt? Védekezik vagy kockáztat?
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
Az aszályt nem lehet kártérítéssel megállítani – ideje lenne ...
Hatékony tarlókezelés száraz nyárban – A talajnedvesség ...
Készüljünk az új repceszezonra! – Hibridválasztás, ...
Klímabarát kertek: Új irányvonalak és módszerek a melegedő ...
