Bár a szabályozási környezet változik, a gombaölő szerek továbbra is alapvető fontosságúak a növénytermesztőknek

Minden IPM-rendszer egyik kulcselemét a gombaölők jelentik. Intenzívebb termesztési rendszer jön létre a használatukkal, kisebb területről több termés aratható le annak köszönhetően, hogy visszaszorítjuk a kórokozókat. Például Európa szolgáltatja a világ gabonatermésének 11%-át, pedig csak 6%-át adja a gabona-termőterületnek, ami magasabb intenzitású termesztést feltételez. Ennek megfelelően a világ gombaölőszer-piacának 80%-át Európa tudhatja magáénak.

Az 1960-as évek közepéig szokatlannak számított a gombaölő szerek használata búzában, mondja Ashley Williams a croplife.org képviseletében. A 60-as évekig azonban egyre több bizonyíték keletkezett arra vonatkozóan, hogy a búza betegségei több veszteséget okoznak, mint azt korábban gondolták. Az évtized végére megjelentek a speciálisan a gabonabetegségek ellen felhasználható első levélfungicidek.

A 70-es évek közepére új gombaölő szereket fejlesztettek ki, szignifikánsan növelve azoknak a betegségeknek a körét, melyek kezelhetővé váltak. 1979-re Nyugat-Európa gabonatermesztő területeinek körülbelül 25%-án – Nagy-Britanniában 50%-án – végeztek legalább egy alkalommal gombaölő kezelést. A 90-es évektől kezdve a brit, francia, német, dán, belga és holland területek több mint 95%-a kapott fungicides kezelést. A gombaölőszer-használat a fő oka annak, hogy Európában a 70-es évektől emelkedett a búzatermés.

Azonban, noha a gombaölő szerek kulcsfontosságúak a magas minőségű szántóföldi növénytermesztésben, a gazdák számára a hozzáférhetőségük évről évre csökken a szigorodó uniós előírások miatt. Például az EU tavaly eldöntötte, hogy betiltja a klórtalonilt, amely nagy hatékonyságú, sokoldalú gombaölő szer, és már 50 éve használatban volt. A tiltás a következő hónapban lép érvénybe, és május 20-tól nem használható a hatóanyag. Az EU a termék betiltását azzal indokolja, hogy „tudományos bizonyítékok és kutatások igazolják, hogy a vízi életre és az emberi egészségre is vegyi úton hat”.

Shay Phelan, a Teagasc terményszakértője hangsúlyozta, hogy miközben új termékek jelennek meg, a klórtalonil betiltása a hatóanyagokra mutatott fokozódó rezisztenciához vezethet más gombaölő szerek esetében. „Két új termék kapott engedélyt, miközben a klórtalonilt betiltották – a Revysol és a Inatreq is nemrég jelent meg – mondja Phelan. – Azonban a klórtalonil nem csupán egy gombaölő önmagában, hanem párhuzamosan segít a többi fungicid hatását fenntartani.”

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a gombaölők véges ideig alkalmazhatók, minél tovább használjuk őket, annak kevésbé hatásosak. A klórtalonil használatával a termesztők kevesebbet alkalmazták az egyéb gombaölőket, így kisebb volt az esélye, hogy rezisztencia alakuljon ki ellenük. Tehát ha ez a szer eltűnik, gyorsabban nyomás alá kerül a többi hatóanyag. Nálunk, Írországban a legtöbb gabonából előállított termék takarmányozásra szolgál, tehát a fogyasztókat érő kockázat kicsi. A klórtalonilt főleg a felhasználót érő kockázat miatt tiltották be, noha a termesztők képzettek a megfelelő egyéni védőeszközök viselésében” – állítja Phelan.

A Teagasc kutatásaiban megállapították, hogy a tiltás, amely a következő hónapban lép érvénybe, a szántóföldi növénytermesztők átlagos nettó árrését 50 százalékponttal csökkenti a búza és 65 százalékponttal az árpa esetében, az átlagos hozamokat alapul véve. A gabonatermesztés csak a legmagasabb hozamokra képes helyeken, alacsony termelési költség mellett lesz életképes, mivel a többi helyen a veszteségesség kockázata drámai mértékben megnő.

A Teagasc azt is megállapította, hogy az ír gazdák elveszítik a versenyképességüket, mert várhatóan más területek nem szenvednek majd el ekkora veszteséget, és ennek következtében Írországban nem emelkednek meg a gabonaárak, ami ellensúlyozhatná a veszteségeket.

Írországnak ráadásul nagyobb szüksége van a gombaölő szerekre a helyi klíma következtében, hangsúlyozta Phelan. „Írországban több gomba fordul elő a nyirkos időjárás miatt, mint Európa hasonló cipőben járó, de szárazabb területein. Az Európai Unió sajnos nem térhet el az általa hozott szabályoktól néhány tagállam érdekében a klímára hivatkozva, mert ezzel sok más ügy esetében is kiengedné a szellemet a palackból.”

Fogyasztói lobbicsoportoknak is erőteljes befolyásuk van, amikor termékek betiltására kerül a sor, hiszen Phelan szerint ezek erősen hatnak a politikai eseményekre. „ Az ilyesmit nagyon nehéz megcáfolni. Ennek eredményeként a döntések egy része a tudományon alapul, más részük viszont csupán az érzelmeken.

Forrás: Agrow, Fotó:karkep.hu