Tudással a szakma presztízséért – Beszélgetés dr. Futó Zoltán megbízott dékánnal a képzési kínálatról

Beiskolázási időszakát éli a felsőoktatás, így a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- 
és Egészségtudományi Kara (Békéscsaba – Szarvas – Gyula) is. Dr. Futó Zoltán megbízott dékánnal az agráriumban egyre nagyobb gondot jelentő szakemberhiányról, a kar beiskolázási munkájáról, törekvéseiről, új képzéseiről, a vállalkozásokkal, cégekkel folytatott együttműködésről beszélgettünk.



A műszaki szakemberek hiánya országos gond; ettől szenved a délkelet-magyarországi térség, benne Békés megye is. Ez az általános gépészmérnök, de a mezőgazdasági gépészmérnök szakok esetében is így van. A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara – az AgrárUnió stratégiai partnere – a maga eszközeivel igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy mielőbb kedvezően változzon a helyzet, kerüljön a mezőgazdaságba több jól képzett szakember, legyen presztízse a szakmájuknak.

Felsőfokú gépészoktatás

– Az elmúlt kétévi megfeszített beiskolázási és szakmai munkánk eredményeként most szeptemberben a Szent István Egyetem Tessedik Campusán, Szarvason ismét be tudtuk indítani a mezőgazdaságigé-pész-képzést – kezdte sorolni a tényeket dr. Futó Zoltán. – Elindítottunk nappali és levelező tagozaton is egy mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök-asszisztens felsőoktatási szakképzési szakot, amely az alapszak „kistestvére”. Egykor középiskolai képzésben plusz két év tanulással technikusi végzettséget szerezhettek a fiatalok. Ez hasonló szak, itt is két évig tanul az érettségizett fiatal, ám felsőfokú végzettséget kap, a technikusénál több szakmai tudással. Szintén jó hír, hogy szeptembertől hirdetjük, és az egyetem gödöllői gépészkarával együtt indítjuk az általános gépészmérnök szakot is levelező tagozaton.

– Milyen előkészítő munkára volt szükség, hogy újra legyen Békés megyében a gépészképzés?

– Egy kezdeményezés nyomán vállalatokat, vállalkozókat kérdeztünk foglalkoztatási gondjaikról, és a javaslataikra figyelemmel alakítjuk képzési portfóliónkat. Partnervállalatainkkal közösen iskolázunk be ezekre a szakokra, és velük történik a képzés is. Ez nem duális képzés, de rendkívül gyakorlatorientált, amiről Szarvas eddig is híres volt. A partnercégek mind a 21. századi oktatási szintet, mind pedig a gyakorlati hátteret az egyetemmel közösen tudják biztosítani. Nagy érték ez, példa arra, hogyan tud a gyakorlat, a vállalkozói szféra és az egyetem együttműködni. A mezőgazdasági gépészmérnökök képzése sok-sok év után 2016 szeptemberében indult újra nálunk, nappali és levelező tagozaton. Ők tovább tudnak tanulni az alapszakon vagy akár általános gépészmérnök szakon is. A klasszikus mezőgazdaságigépész-képzést hagyományosan Szarvason hirdetjük meg, és most az általános gépészmérnök szaknak is Szarvason lesz létjogosultsága. Érintett szakmai körök, vállalkozók úgy vélekednek, hogy a gépészmérnöki alapok Szarvason erősebbek, így az ő bátorításukra ott tervezzük elindítani ezt a képzést. A levelező képzés biztosnak tekinthető – február 15-ig lehet jelentkezni. Bízunk benne, hogy a jó híre és presztízsértéke nőni fog, és a nappali képzés is elkezdődhet.

Összefog az egyetem a cégekkel

– Milyen gondokat tapasztaltak a szak megszervezésekor?

– A legnagyobb probléma mindig abból adódott, hogy nagyon nehéz a tizennyolc éves, pályaválasztás előtt álló, bizonytalan fiatallal megértetni, hogy miért jó a műszaki és a gépész szakterület. Sok iskolával együttműködve, beszélgetve a középiskolásokkal tudtuk elérni, hogy megfelelő létszámmal elindíthassuk a képzést. Bízunk abban, hogy ezután el tudjuk indítani az alapszakot, illetve a levelezőgépészmérnök-képzés híre olyan vonzó lesz, hogy a szakemberek felismerik, érdemes helyben maradni, mert itt is meg lehet szerezni a jó szakmai gépészvégzettséget. A helyi gazdálkodók ezzel is számoltak, ezért találtak meg bennünket, és ezért fonódtunk ennyire össze. Úgy tűnik, hogy a modell, amelyet kitaláltunk, működni fog.

– Mely cégek, vállalkozók partnerek mindebben?

– Egyetemünk is tagja a Sárrét Metál Klaszternek, s a jelenleg huszonhét tagú klaszter szinte összes kiemelkedő tagja partnerünk, továbbá együttműködünk több nagy mezőgazdasági céggel, mint a Claas, a Vogel Noot, Axiál. A gépészkarnál az Axiál most adott át egy új gépészlaboratóriumot, szeretnénk, hogy a szarvasi campuson tanuló gépészmérnök, mezőgazdaságigépészmérnök-hallgatók is azt a labort használják.

Innen mindenki álláshoz jut

– Hogyan találnak munkát diplomával 
a kezükben a hallgatóik?

– Gyorsan. Minden alapszakunk hét szemeszter felépítésű, és a hallgatók 98 százaléka sokszor már úgy tölti a hetedik, gyakorlati félévét, hogy állása van. Azoknak nincs, akik mesterszakra mennek tovább, de ők is nagyon gyorsan találnak munkát a mesterdiplomájuk megszerzése után.
– Duális képzést is indítanak?

– Két céggel tárgyaltunk a duális képzésről, az egyik a Pioneer Zrt. üzeme Szarvason, a másik pedig a Szarvasi Agrár Zrt. Közösen kialakítva a képzési programot a klasszikus mezőgazdasági mérnök szakot szeretnénk duális képzésben elindítani. Az a fajta duális képzés, amelyet általában a cégek képviselnek, nagyon jó, de speciális, egyedi forma, és nem feltétlenül alkalmas tömegek képzésére.


Értékteremtő munka vidéken

fzDr. Futó Zoltán
mb. dékán

 

Dr. Futó Zoltán: „Általános társadalmi probléma, hogy ennek a stratégiai ágazatnak nincs meg a presztízse. A mezőgazdaság szerepe megkérdőjelezhetetlen, de ha nincs jól képzett szakember, akkor a közeljövőben komoly problémák lesznek. 
Az ágazat motorja még mindig az idős generáció, amely viszi a terheket, a középgenerációban már kevesebben vannak, és az utánpótlás a fiatal szakemberekből lényegében hiányzik. Fontos a szemléletformálás, hogy igenis jó agrármérnök-, agrárgépész- vagy gépészvégzettséggel értékteremtő munkát lehet végezni, az agrárágazatban jól meg lehet belőle élni.

Másfelől az is egyre nagyobb probléma, hogy a nagyvárosokban koncentrálódtak a hiányszakokon folyó képzések, márpedig például a fővárosból nem jön vissza a hallgatóknak a tíz százaléka sem. Pedig ők azok a magasan kvalifikált, művelt emberek, akiknek a következő évtizedekben a vidéket kellene felemelniük. Nagyon érzékeny a helyzet, ezért is törekszünk arra, hogy ezek az agrár- és gépészszakok itt legyenek, itteni vállalkozóknál szerezzenek gyakorlatot, mert ha valaki itt tanul, akkor rendszerint itt talál munkát is. Hiszünk abban, hogy így tudjuk a vidéknek a legnagyobb szolgálatot tenni.”

Kutatások 
a gyakorlat 
szolgálatában

A Gazdasági, Agár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Campusában folyó tudományos kutatások országosan figyelemre méltóak, egyszerre szolgálják a képzést és az ered-mé-nyek gyakorlati alkalmazását. Az eredményekről rendszeresen számot adnak partnereiknek, a gazdálkodóknak. Idén nyár elején a búzatermesztés, szeptemberben a kukorica- és napraforgó-termesztés újdonságait mutatták be regionális konferencia és szántóföldi bemutató keretében. Az előbbiről az AgrárUnió augusztusi számában olvashattak, utóbbiról dr. Futó Zoltán a következőket mondta:

„A szeptemberi bemutatón számos meghatározó cég itt volt. Ez évtől stratégiai partnerünk a KITE is, amely nálunk szervezte meg őszi öntözési bemutatóját. Az elmúlt évben GPS-vezérlésű precíziós öntözőberendezést telepítettünk, amely a vízgazdálkodási oktatás hátterét biztosítja. Szeretnénk, ha a tudományos munka eredményei eljutnának a gazdákhoz, ők pedig alkalmaznák ezeket. Az említett két rendezvény mellett novemberben a Magyar Tudomány Ünnepe keretében öt konferenciát rendeztünk. Célunk, hogy Szarvas a tudományos élet fellegvárává váljon. Fontos, hogy a tudományos eredmények beépülnek a tananyagba, tehát a hallgatók a leendő munkájukban alkalmazhatják ezeket. Ez a szakma sokkal több, mint ami három és fél évbe belefér. Az alapdiploma elég a munkához, de akik részt vesznek a tudományos kutatásokban, azok többet tudnak, és akár oktatók, egyetemi tanárok, kutatók lehetnek.

”Vízgazdálkodási szakmérnöki 
képzés

Új képzési forma a karon a vízgazdálkodási szakmérnökök képzése, illetve elfogadás alatt van a vízgazdálkodási agrármérnök mesterszak, amelyet a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karával közösen hirdetnek a szarvasi Tessedik Campuson. A vízgazdálkodási agrármérnök szakmérnöki szakot általában azok választják, akik valamilyen főiskolai vagy agrárdiplomát szereztek, és elsősorban a szakmai tudásukat szeretnék gyarapítani. Egyes szakmérnöki szakok esetében – ilyen például a növényvédő szakmérnöki – kötelező mesterdiplomával rendelkeznie a hallgatónak.

Szerző: S. F. – T. I.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom