No-till művelés: ha „allergiás” a vasra
Hírek - 2020.02.20
A forgatás nélküli (no-till) talajművelés előnyeit ma már egyre kevesebb gazdának kell bizonygatni. A hatékonyabb nedvességmegőrzés és alacsonyabb fajlagos ráfordítás emlegetése különösen azon termelők szájából meggyőző, akik több évtizedes személyes tapasztalatra támaszkodhatnak ezen a téren.
Kedvező tapasztalatai vannak egy amerikai gazdának a forgatás nélküli (no-till) talajművelésről. Ez nem olyan nagy szenzáció, az viszont igen, hogy az oklahomai Fred Schmedt nem tegnap hagyta el az eke használatát, hanem már 23 évvel ezelőtt. Véleménye szerint megérte a bátor átállás, hiszen azóta jelentősen nőtt a talajai vízmegtartó képessége, a művelésükre fordított idő pedig számottevően redukálódott. A no-till technológia talán egyetlen hátránya, hogy a korábbinál magasabb vegyszerhasználattal jár.
Fred Schmedt – akiről a Farmprogress.com szakoldal készített riportot – már két évtizede is csak mosolygott gazdatársain, amikor összefutottak egy-egy gépforgalmazó cégnél. „Jó drágák ezek az ekék, nem igaz?” – szegezte neki a kérdést az egyik ismerőse, mire az oklahomai farmer csak ennyit válaszolt: „Nem tudom, én allergiás vagyok a vasra.” A gazdálkodást az 1800-as években elkezdő ükszülői persze még a hagyományos módon termeltek, mai leszármazottjuk azonban 1997 őszén eresztett utoljára ekét a földjeibe.
A gyökeres változtatással elsősorban az a szándék vezérelte, hogy munkaerőt és munkaidőt takarítson meg, hiszen a testvérével közösen birtokolt 1200 hektárnyi területe műveléséhez a környéken alig talált megfelelő alkalmazottat. Elsősorban búzával és cirokkal, valamint a nálunk kevésbé ismert guárbabbal foglalkoznak (utóbbi magjaiból készítik az élelmiszeripari felhasználásra alkalmas guárgumit), de gyapotot is termesztenek, a betakarítást viszont bérvállalkozókra bízzák.
„Igaz, hogy a forgatás nélküli műveléssel megnőtt a permetszer-használatunk, de a munkagépek beszerzésével és fenntartásával kapcsolatos kiadások megspórolása mindezt bőven ellensúlyozza” – állítja Fred Schmedt. Véleménye szerint mindenki képes lehet megtalálni a maga földjei számára legoptimálisabb művelési módot a gépek kiiktatása után. Ő maga nem félt profilt váltani sem akkor, amikor kiderült, hogy a búza termesztése már nem annyira kifizetődő, mint korábban – gyorsan át is tért ezután a nagyobb jövedelmet hozó gyapotra.
Profitábilisabb gazdálkodást eredményezhet a jól kitalált vetésforgó is, amelyet mindenkinek a maga körülményeihez kell igazítania. Az oklahomai gazdánál korábban búza-búza-gyapot-cirok sorrendben követték egymást a növényi kultúrák, napjainkra azonban a nyereségesebb gyapot háttérbe szorította a többit. Ennek a búzatarló lenne a legideálisabb előkészítése, de költséghatékonyság szempontjából inkább áttértek a gyapot-cirok vetésforgóra. Próbálkoztak takarónövények alkalmazásával is, ám hamar rájöttek, hogy azok terminálása komoly odafigyelést igényel, és ha nem a megfelelő időpontban végzik el (és nem jön meg a várt eső sem), akkor a takarónövények tovább csökkentik a talaj nedvességtartalmát.
Ami a gyomokat illeti, leginkább a betyárkóróval és a kétlaki Amaranthus fajokkal gyűlik meg a bajuk, amelyek Amerikában már többszörösen rezisztenssé váltak. A vetésforgó némi segítséget jelent ellenük, a vegyszerhasználatnál viszont komolyan oda kell figyelniük, nehogy olyan anyagot permetezzenek ki, amely az utána következő kultúrnövénnyel nem „kompatibilis”.
Címkék: talajművelés, forgatás nélküli művelés, no-till
Ajándékozz új külsőt a muskátlinak! – Kreatív kézműves ötletek ...
Dr. Békési Pál kiemelkedő munkássága és életútja
A csemezpusztai környezeti katasztrófa - további lépések ...
GEOSYNERGIA – Talaj- és növénykondicionáló készítmény
Honnan tudják a madarak, merre kell repülniük?
Felszín alatti csepegtető öntözés (SDI)
„Szerencsém volt, hogy parasztnak születtem” – Tradíció és ...
A mezőgépek veteránjai – Próbakörök két Landini traktorral
Nézzük, hogy miért/mivel vakcináznak itthon a száj- és ...
Elmarad a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva
