TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 90.220,68 Ft (tonna)

Napraforgómag: 211.990,54 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 83.714,60 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 85.148,95 Ft (tonna)

Repcemag: 217.271,85 Ft (tonna)

Full-fat szója: 207.804,24 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 619 Ft

Benzin ára: 600 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 399,99

USD: 368,55

CHF: 416,63

GBP: 476,46

Hirdetés

Az agrárkamaráé a végső szó földadásvételnél

Hírek - 2018.12.14

Az agrárkamara területi szervei foglalhatnak állást a jövőben a földadásvételi szerződésekről, a kialkudott ár megítélésekor pedig figyelembe kell venni a föld jövedelemtermelő képességét – döntött az Országgyűlés. Az adásvétellel kapcsolatos döntés miatt a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat.

A képviselők 132 igen, 1 nem szavazattal fogadták el fideszes képviselők – Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István – javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról. A jogszabály egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett.

Törvényben rögzítették az eddigi gyakorlatot, hogy adásvételkor az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szerve foglal állást a szerződésről. A kontraktus megítélésekor figyelembe kell venni többek között a föld jövedelemtermelő képességét is – áll az MTI összefoglalójában.

Erdőnek nem minősülő föld esetén a föld – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét kell nézni, ezt alapos indok nélkül nem haladhatja meg az eladási ár. Erdőnek minősülő föld esetén a föld 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képessége számít úgy, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani.

Az adásvétellel kapcsolatos döntés miatt a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat. Változás az is, hogy földcsere esetén is szükség lesz a helyi földbizottság jóváhagyására.

Módosulnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodniuk kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Kibővült az elővásárlásra és előhaszonbérletre jogosultak köre a szaporítóanyag-előállítókkal, akiknek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a szóban forgó területen bizonyos ideig ezt a tevékenységet folytatják.

Szigorúbban ítélik meg, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot. A jogszabály hatályba lépése után új feles bérleti és részesművelési szerződés nem köthető, a meglévők 2028. december 31-gyel hatályukat vesztik.

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ám előzetesen többen is megkérdőjelezték az igazságosságát, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) például „botrányosnak” nevezte a benyújtott javaslatokat. Szerintük gondot jelent, hogy a föld forgalmánál a piaci ár nem számít majd, vagyis egy ugyanolyan minőségű terület ugyanannyiért értékesíthető Budapest környékén, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – írta az MTI.

Forrás: MTI

Címkék: termőföld, NAK, törvény, értékesítés, földbérlet

Népszerű hírek