Belvízkezelés és öntözés: luxus, hogy nem törődünk velük
Hírek - 2018.03.13
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak az olyan évek, amikor aszály és belvíz is sújtja a mezőgazdaságot. Mindkettő ellen léteznek hatékony védekezési módok, ám ezek széles körű használatával még adósak vagyunk idehaza.
Tavaly tavasszal az elvetett kukorica egy részét elvitte a víz, nyáron pedig szárazság gyötörte a megmaradt termést. „A hazai agrárium óriási potenciált rejt magában, ám létkérdés, hogy mihez kezdünk majd a vízzel, hiszen a precíziós gazdálkodási technológia és a csúcsgépek semmit sem érnek, ha a növények megfulladnak vagy kisülnek” – mondja Ádám Jenő, a mezőgazdasági gépekkel kereskedő debreceni Ádám és Társa Kft. ügyvezetője.
Magyarország nagy lemaradásban van a belvíz-elvezetésben és az öntözésben egyaránt. Ádám Jenő szerint az állam és a kamara hathatós segítsége éppolyan fontos a közös problémák megoldásában, mint a gazdák összefogása. „Ha nem lennének uniós támogatások, már most igen sok termelő komoly bajban lenne az évről évre tapasztalható nagy termésingadozás miatt” – véli az ügyvezető. Csatornákra és tározórendszerekre volna szükség, ahová el tudjuk vezetni a felesleges vizet, például árokásással, réseléssel, drénezéssel. Hiába volt sok helyen szinte csapadékmentes a tél, a február végi agrometeorológiai jelentés szerint a talajok 100 cm-es mélységig lényegében teljesen telítettek, így a csapadék nem tud leszivárogni, vagyis megjelenik a belvíz. „A védekezést már a nyáron meg kellene kezdeni, és luxus, hogy ezt nem tesszük meg” – állítja a szakember, akinek a cége egyebek mellett olyan rotációs árokásót is kínál, amely a fagyott talajban is szépen dolgozik. Tapasztalatai szerint ősszel is kevesen húzzák be a réselőt vagy árokásót a földbe búzavetés után, pedig ezzel sok későbbi bajt megelőzhetnének.
Országosan ugyanígy el van hanyagolva az öntözés is, pedig az aszály talán még nagyobb stresszt jelent a növények számára, mint a belvíz. Tavaly 2 millió tonna kukorica esett ki részben emiatt, vagyis hiába terjed a precíziós gazdálkodás, az újfajta technológia több régi kihívásra egyáltalán nem kínál megoldást. „Ma leginkább az a kérdés – mondja Ádám Jenő –, hogy mihez kezdjünk a vízhiánnyal és víztöbblettel.” Alapvető gond, hogy nem használjuk még a meglévő öntözési lehetőségeinket sem, továbbra is sokkal több víz megy ki az országból, mint amennyi beérkezik, vagy csapadék formájában lehullik. Az Ádám és Társa Kft. öntözéshez a spanyol, olasz és távolkeleti csepegtető és szalagos rendszereket kínálja, valamint a Pennacchio fix telepítésű vagy traktorhajtású átemelő szivattyúit, és különféle úszószivattyúkat, továbbá a Casella berendezéseit. A lineár öntözőberendezés nagy területeket képes öntözni, és a cserélődobos berendezések is elterjedtek. Ezek mellett az energia- és víztakarékos eljárásokat javasoljuk, a csepegtető és szalagos öntözést. Összefogással csepegtető-, szalag-gyártó gépek beszerzésére és szalaggyártásra is van lehetőség.
A vízfelesleg levezetéséhez teljes technológia áll rendelkezésre, így elérhetők árokásók, csatornanyitó ekék, a francia Greffet csatornatisztítói, és hatékony réselő rendszerek is a cég forgalmazásában. A dréncsövezést ma még kevés gazdálkodó alkalmazza kompletten, pedig az angol gyártmányú AFT 100-as dréncső-fektető 200-300 m/óra teljesítménnyel dolgozik. A másik lehetőség az amerikai Soil-Max dréncső-fektető, melynél a csövek lejtése is szabályozható, amely által még eredményesebb lehet a belvíz elleni védekezés. Ennek a gépnek a csőfektető sebessége 1500-1800 m/óra. Számítások szerint a normál, 50 mm-es dréncsövek költsége 150-200 ezer forint hektáronként (10 méter szélességben fektetve), ami néhány éven belül megtérülhet, de a dréncső-fektető berendezést néhány gazda összefogással meg is tudja vásárolni, továbbá dréncső mosó berendezések is rendelkezésre állnak. „Mindennek az alapja a vízgazdálkodás, vízkormányzás, amelyhez ma már megvan a technológia és a tudás is, csak az akarat hiányzik” – emeli ki Ádám Jenő.
Részletes információ: Ádám és Társa Kft.
Szerző: AgrárUnió, Fotó: Sóki Tamás
Címkék: öntözés, aszály, belvíz, klímaváltozás
Gabonapiaci trendek: fókuszban az árpa és a búza
Kalászos gabonáink levélbetegségei – Milyen betegségekre ...
Ezt gondolja az európai közvélemény a közös agrárpolitikáról
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai ...
Első tavaszi repcekártevőink, a szárat károsító ormányosok – ...
A 21. század gyermekei: kütyü kontra paripa – Lovas fejlesztés: a ...
Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt Magyarországon ...
Mi várható kukorica és cirok fronton?
Egyensúly a szakértelem és a megfizethetőség között
Hogyan segíthetik a gazdálkodókat a szaktanácsadók?
