Fiatalok a növényvédelemben IV.

Szorgalommal lehet előrehaladni

Zsóri Gergő
Növényorvos
Békéscsaba

Az első nagy feladat az, hogy elfogadtassam magam.

 – Kérem, mutassa be önmagát és a munkáját!

– Békéscsabán élek, és a szintén békéscsabai székhelyű Gemma Agro Kft.-ben dolgozom. A cégünk mezőgazdasági inputanyagok (növényvédő szer, vetőmag, műtrágya) kereskedelmével, növényvédelmi szaktanácsadással, terményfelvásárlással foglalkozik. Igyekszünk a partnereinknek teljes körű integrációt biztosítani. Eredendően területi képviselőként kezdtem a munkámat a Gemma Agro Kft.-nél, ehhez hamarosan hozzájött a növényvédelmi szaktanácsadás, majd a mezőhegyesi alközpont vezetésével járó teendők.

– Honnan ered a mezőgazdaság és a növényvédelem iránti érdeklődése?

– Bár a családom révén semmilyen mezőgazdasági kötődésem nincs, mezőhegyesi származásom révén szinte beszippantott ez a terület, már gyerekkoromban. Az akkori Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. óriási területen állított elő kukorica-vetőmagot, ahová mindig kerestek nyári munkára címerezőket – a mezőgazdasági pályám ezzel indult. A következő évben táblafelelősi munkát bíztak rám, 18 éves koromban pedig már műszakvezető voltam a vetőmagüzemben. Agronómus kollégáim biztatására beiratkoztam a Debreceni Egyetem mezőgazdasági mérnök BSc szakára.

– Az alapképzést követően milyen megfontolásból választotta a növényorvos MSc szakot?

– Egyrészt az egyetemen ért impulzusok fordítottak a növényvédelem felé, másrészt a tanulmányaim mellett tovább dolgoztam Mezőhegyesen a vetőmagtermesztésben, ez is növelte az eltökéltségemet. A munka részeként számos gyomirtási kísérletet végeztünk a szülővonalakon, ami a hibridkukorica-termesztés egyik kényes pontja. Nagyon érdekesnek találtam ezt a területet: a növényorvosképzés során a diplomadolgozatomat is ebben a témában írtam.

– Hogyan alakult a pályafutása a növényorvos-végzettség megszerzését követően?

– A Gemma Agro Kft.-hez jelentkeztem képviselői és szaktanácsadói munkára. E két tevékenység nagyon jól kiegészíti egymást, szinte teljesen összefonódik. Jelenleg 4000 hektáron végzek növényvédelmi szaktanácsadást Békés és Csongrád megyében, hozzávetőleg száz gazdaságban, az ügyfél igényének megfelelő intenzitással. Ebből a száz gazdaságból körülbelül 50-60 termelővel szorosabb az együttműködésem. A partnereim meghatározó része Dél-Békésben gazdálkodik, de a megye távolabbi részein és a megyén kívül is vannak ügyfeleim. 2016-tól egészült ki a munkám a cég mezőhegyesi alközpontjának a vezetésével, aminek felépítésében már tevékenyen részt is vettem. Itt gazdaboltot üzemeltetünk, illetve növényvédőszer-, vetőmag- és műtrágyaraktárakat, ahonnan a környékbeli gazdákat ki tudjuk szolgálni.

– Miben segíti a munkáját a mezőgazdasági mérnök és növényorvos végzettsége?

– Gyakorlatilag alapfeltétele. A növényvédelmi szaktanácsadáshoz értelemszerűen nélkülözhetetlen a felsőfokú növényvédelmi képesítés. Ahhoz pedig, hogy jól végezhessem a munkámat, napi szinten használnom kell az egyetemen tanult ismereteimet, az ok-okozati összefüggéseket. Ráadásul ezeket a gazdáknak is el kell tudnom magyarázni, amihez az elméleti alapok biztos tudása szükséges. A termelőt érthető módon nem érdekli a tudomány egy bizonyos mélységen túl, azt viszont tudni akarja, hogy mit miért kell csinálni. A szaktanácsadónak tudnia kell átadni ezt az információt.

– Mit lát a legnagyobb kihívásnak a szaktanácsadói munkában?

– Fiatal szakemberként a korkülönbséget tudom kiemelni. Gyakran nálam lényegesen idősebb, tapasztaltabb ügyfeleknek kell tanácsot adnom. Nem mindenki fogadja ezeket tőlem fenntartások nélkül. Az első nagy feladat ezért az, hogy elfogadtassam magam. Szerencsére sok partneremnél ezt sikerült elérni: velük igyekszem tovább mélyíteni a kapcsolatot, minél több problémájukra megoldást találni, hozzásegíteni őket a céljaikhoz. Ebben a szakmában nagyon fontos a jó referencia: azt látom, hogy a gazdák sok mindenben együttműködnek egymással, információt cserélnek, és ha valaki a jó híremet adja tovább, az minden reklámnál többet ér.

– Milyen készségek szükségesek, hogy valaki sikeres lehessen ebben a munkában?

– Elsődleges a hitelesség: egy új partnernél három perc alatt kiderül, hogy lesz-e esély az együttműködésre. Ehhez hitelesnek kell lenni. Aztán nagyon fontos a kitartás, amíg az üzleti kapcsolat megvalósul, gyümölcsözővé válik. És a szorgalom – anélkül nem lehet előrehaladni…

A kutatáshoz erős hivatástudat kell

Tóth Tamás
Növényorvos
Nyíregyháza

Szeretném végigjárni az egyetemi ranglétrát.

– Kérem mutassa be néhány gondolatban a munkahelyét, munkáját!

– A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézetében dolgozom tanársegédként február 1. óta. Az ezt megelőző három évben ugyanitt voltam PhD-hallgató. A munkám nagyrészt kutatásból és oktatásból tevődik össze, emellett PhD-hallgatóként természetesen tantárgyakat is teljesítenem kellett.

– Milyen megfontolásból döntött a növényorvosszakma mellett?

– Bár a családunk hivatásszerűen nem foglalkozik mezőgazdasággal, a kertészkedés, háztáji állattartás a nagyszüleimnek köszönhetően nem volt idegen a számomra, sőt azt mondhatom, hogy innen gyökerezik a mezőgazdaság szeretete. A kémia és a biológia mindig is érdekelt: vegyész szakirányon érettségiztem szülővárosomban, Szolnokon, az akkori nevén Pálfy János Műszaki és Vegyipari Szakközépiskolában, majd két éven át még vegyipari és minőségbiztosítási technikusi tanulmányokat végeztem. Ezután már azzal a céllal jelentkeztem a Debreceni Egyetem mezőgazdasági mérnök szakára, hogy utána növényorvos MSc szakon folytathassam a tanulmányaimat. A növényorvos mesterszakon 2015 februárjában szereztem oklevelet kiváló minősítéssel.

– Mi fordította a tudományos pálya felé?

– Már a Bsc-képzésben is növényvédelmi témában írtam a szakdolgozatomat. A vizsgálatokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat akkori gyomos szakelőadója, Juhász István János vezetésével végeztük. A közös munka során jó barátság alakult ki, így a későbbi munkahelyein is tudtunk együtt dolgozni, és nagyon sokat tanultam tőle a szabadföldi növényvédelmi kísérletekről, szerfejlesztési vizsgálatokról. Fontos motiváció volt az is, hogy a mesterszak végzése közben intézeti demonstrátorként beleláthattam egy kicsit a tudományos munkába, ami nagyon megtetszett. A laboratóriumi munka egyébként sem állt távol tőlem, azonban az is vonzó volt, hogy emellett a Növényvédelmi Bemutatókertben szabadföldi vizsgálatok is megvalósíthatók.

– Mi a kutatási területe? Miért éppen ezt választotta?

– A tanulmányaim során ugyan a növényvédelem minden részterülete megfogott, azonban főként a herbológia és a növénykórtan nőtt a szívemhez. Ezért is választottam a mesterszakon a diplomadolgozatom témájaként a gyomnövények elleni biológiai növényvédelemben felhasználható patogén mikroszkopikus gombákat. Ezt a kutatási témát folytatom a mai napig.

– Tanársegédként egyetemi oktató-kutató pályára lépett. Milyen tervei vannak ezen a területen?

– Jelenleg elsődleges célom a PhD-fokozat megszerzése érdekében az általam megtalált perspektivikus növénypatogén gombákkal a hatékonysági vizsgálatok befejezése és értékelése, majd az eredmények publikálása nemzetközi tudományos lapokban. A későbbiekben tovább szeretném vizsgálni a növényi patogén gombák segítségével a biológiai gyomszabályozás fejlesztési lehetőségeit. A célom az lenne, hogy felhasználásukkal praktikusan, biztonságosan és környezetkímélő módon lehessen a gyomszabályozást – legalább részben – elvégezni. A jövőben szeretnék továbbra is az egyetemen maradni, amire a tanársegédi kinevezéssel jó esélyem nyílt. A terveim elérésében a folyamatos fejlődés vezérel, és ha lehetőségeim engedik, akkor szeretném végigjárni az egyetemi ranglétrát.

– Milyen képe alakult ki PhD-hallgatóként az egyetemi oktató-, kutatómunkáról?

– Doktoranduszként az ember beleláthat az oktatói és kutatói munkába. Jól látszódnak a nehézségek is. Érdemes megtanulni a megfelelő időbeosztást, mert az oktatói és kutatói feladatok összeegyeztetése nem egyszerű feladat. Úgy érzem, nagyon fontos a munka során a hivatástudat.

– Meglátása szerint milyen készségeket igényel az oktató- és kutatómunka?

– Az élet folyamatos tanulásból áll, különösen igaz ez az oktatói/kutatói munkában: folyamatosan fejleszteni kell magunkat, és sokszor újabb tudományterületek ismereteit is el kell sajátítanunk és alkalmaznunk a vizsgálataink során. Az oktatásban ki kell fejlődnie egyfajta pedagógiai érzéknek, valamint empátiának is a hallgatók felé, hiszen a felsőoktatásban nem jár kéz a kézben a pedagógiai végzettség és az oktatás lehetősége.

Szerző: AgrárUnió