Csak bikákból álló csorda? Megoldható!
Hírek - 2018.02.05
A növények genetikai módosítása már megszokott dolognak számít, és úgy tűnik, hogy hamarosan állatok esetében is meg kell szoknunk ezeket a drasztikus beavatkozásokat. Ausztrál kutatók most éppen azon fáradoznak, hogy az intenzíven tartott tehenek kizárólag hím egyedeket hozzanak a világra.
Egy ausztrál genetikus, Alison Van Eenennaam jelenleg olyan tehenek kitenyésztésén dolgozik, amelyek csak bikaborjak ellésére képesek. Eddig is bevett gyakorlat volt, hogy a gyorsabban gyarapodó, nagyobb hústömeggel rendelkező marhákra szelektáltak, de most valóban az állatok genetikájába próbálnak durván beavatkozni.
Az ausztrál kutató és csapata igazából nem a nőstények, hanem a bikák genomját akarja úgy átalakítani, hogy az kihasson a születendő utódok nemére. Olyan „szörnyeket” segítenek így világra, amelyek hiába rendelkeznek XX ivari (vagyis nőstényi) kromoszómákkal, azok mellett ott van bennük a hím nemi determinációért felelős SRY gén is. Az efféle nőstények küllemre bikának tűnnek, azok minden előnyös tulajdonságával – például a gyors húsgyarapodással – együtt, ám ugyanakkor terméketlenek is lesznek. A hímek arányának mesterséges emelése természetesen anyagi okokra vezethető vissza, hiszen a bikák hamarabb érik el a vágási súlyt, így gazdaságosabb a tartásuk.
Ugyancsak Alison Van Eenennaam volt az, aki korábban a szarv nélküli tejelő tehenek kitenyésztésével kísérletezett, és ehhez az Angus marhák génjeit használta fel, azoknál ugyanis gyakori a természetes úton megjelenő szarvnélküliség. Ennek azért van értelme, mert a telepeken a marhák néha összetűzésbe keverednek egymással, és alkalmanként súlyos sérüléseket okoznak vetélytársaiknak. Az ausztrál genetikus kritikusai szerint nem túl jó ötlet Istent játszani, beavatkozni a természet menetébe.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: élelmiszeripar, állattenyésztés, genetika, szarvasmarha
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György
Drónok a hazai mezőgazdaságban – Technológia, szabályozás, ...
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
FURRIER: a forgózsámolyon túl
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
Direktvetés Horsch gépekkel
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
