TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 84.764,69 Ft (tonna)
Napraforgómag: 240.982,71 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 79.267,09 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 81.329,25 Ft (tonna)
Repcemag: 211.991,73 Ft (tonna)
Full-fat szója: 204.015,41 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 595 Ft
Benzin ára: 585 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 407,65
USD: 358,25
CHF: 438,66
GBP: 474,32
Hirdetés
Csak bikákból álló csorda? Megoldható!

Csak bikákból álló csorda? Megoldható!

Hírek - 2018.02.05

A növények genetikai módosítása már megszokott dolognak számít, és úgy tűnik, hogy hamarosan állatok esetében is meg kell szoknunk ezeket a drasztikus beavatkozásokat. Ausztrál kutatók most éppen azon fáradoznak, hogy az intenzíven tartott tehenek kizárólag hím egyedeket hozzanak a világra.

Egy ausztrál genetikus, Alison Van Eenennaam jelenleg olyan tehenek kitenyésztésén dolgozik, amelyek csak bikaborjak ellésére képesek. Eddig is bevett gyakorlat volt, hogy a gyorsabban gyarapodó, nagyobb hústömeggel rendelkező marhákra szelektáltak, de most valóban az állatok genetikájába próbálnak durván beavatkozni.

Az ausztrál kutató és csapata igazából nem a nőstények, hanem a bikák genomját akarja úgy átalakítani, hogy az kihasson a születendő utódok nemére. Olyan „szörnyeket” segítenek így világra, amelyek hiába rendelkeznek XX ivari (vagyis nőstényi) kromoszómákkal, azok mellett ott van bennük a hím nemi determinációért felelős SRY gén is. Az efféle nőstények küllemre bikának tűnnek, azok minden előnyös tulajdonságával – például a gyors húsgyarapodással – együtt, ám ugyanakkor terméketlenek is lesznek. A hímek arányának mesterséges emelése természetesen anyagi okokra vezethető vissza, hiszen a bikák hamarabb érik el a vágási súlyt, így gazdaságosabb a tartásuk.

Ugyancsak Alison Van Eenennaam volt az, aki korábban a szarv nélküli tejelő tehenek kitenyésztésével kísérletezett, és ehhez az Angus marhák génjeit használta fel, azoknál ugyanis gyakori a természetes úton megjelenő szarvnélküliség. Ennek azért van értelme, mert a telepeken a marhák néha összetűzésbe keverednek egymással, és alkalmanként súlyos sérüléseket okoznak vetélytársaiknak. Az ausztrál genetikus kritikusai szerint nem túl jó ötlet Istent játszani, beavatkozni a természet menetébe.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: élelmiszeripar, állattenyésztés, genetika, szarvasmarha
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

„Világszinten szűk szakterület a miénk”

Az Infracont Kft. több mint 30 éve van jelen a hazai és a nemzetközi mezőgazdasági piacon infravörös gyors ...