Gyomirtsak? Ne gyomirtsak? – Dilemmák repcevetéskor

A sikeres repcetermesztés egyik legmeghatározóbb pontja az állomány sikeres áttelelése. Az őszi időszak minden egyes növényvédelmi jellegű beavatkozásának azt a célt kell szolgálnia, hogy a repce optimális tőszámmal és fejlettségben menjen a télbe. Ezért kell fokozottan figyelnünk a rovarkártevők ténykedésére, a gyomosodásra és szükség szerint az állomány regulálására. Korábban ezen a fórumon a rovarkártevőkkel kapcsolatban már tettünk ajánlásokat. Nézzük most a másik fontos beavatkozást, a gyomirtást.

Az évekkel ezelőtti technológiához képest, amikor főleg a tavaszi időszakban gyomirtottuk a repcét, egyre inkább átkerül a hangsúly az őszi gyomirtásra. Ennek oka, hogy egyre nyilvánvalóbb, intenzíven repcét termeszteni őszi gyomirtás nélkül nem lehet. Bár a repce a betakarításra robusztus növénnyé növekszik, életének első 1-2 hónapjában kifejezetten gyámoltalan növény. Ebben az időszakban még gyakorlatilag nincs gyomelnyomó hatása, viszont vetési idejének köszönhetően számtalan gyomnövény veszélyeztetheti a fejlődését. Elsődleges fontosságúnak kell tekintenünk, hogy a gyomkonkurencia kiiktatásával biztosítsuk a repcenövények folyamatos és intenzív növekedését. Milyen lehetőségeink vannak a gyomirtásra?

Mint a legtöbb szántóföldi növényünk esetében, így a repcénél is van lehetőségünk a vetés után-kelés előtti, azaz a preemergens gyomirtásra. Erre a növényvédőszer-kínálatban több hatóanyagot is találhatunk. A beavatkozásnak vannak előnyei, de egyben hátrányai is. Előnye, hogy a tartamhatásnak köszönhetően abban az esetben is biztosíthatja a jó gyomirtó hatást, ha valamilyen okból kifolyólag állományban nem tudunk gyomirtani. Ehhez azonban bizonyos feltételeknek teljesülniük kell, amiből egyúttal a hátrányok is fakadnak. A preemergens gyomirtás általában „érzékeny” a talajelőkészítés minőségére. Hatását kizárólag akkor tudja jó hatékonysággal kifejteni, ha jól elmunkált, aprómorzsás, növényi maradványoktól viszonylag mentes felületre juttatjuk ki a készítményeket. Ha nem így történik, jelentkezik a „rögárnyék” jelensége, amikor a talajfelszín egyenetlensége miatt nem tudunk megfelelő vegyszerfedettséget elérni, így a kezeletlen részekről annyi gyomnövény kel ki, hogy végül a hatékonyság gyenge lesz. Kedvezőtlen körülmények között a forgatás nélküli talajművelés eredményezhet olyan talajfelszínt, amely nem alkalmas a vetés utáni-kelés előtti gyomirtás elvégzésére. A legtöbb preemergens készítmény elsősorban csírázásgátlás útján fejti ki hatását, így a hatáskifejtéshez szükség van 15-20 mm csapadékra, amely a gyommagvak csírázási zónájába mossa be a hatóanyagot. Ennek hiányában a hatás nem lesz kielégítő. Minden repcetermesztő emlékszik olyan évjáratokra, amikor az őszi csapadék hiánya rossz kelést eredményezett, így egyes táblákat, táblarészeket ki kellett művelni. A preemergens gyomirtás időszakában nincs ember, aki biztosan tudná, megérkezik-e a csapadék, avagy sem, így a kezelés költségét kicsit „vakon” vállalja, és reménykedik a csapadék megérkezésében, ami a kelést és a hatáskifejtést egyaránt biztosítaná. A felhasználható hatóanyagok köre viszonylag széles, így alkalmazhatunk dimetaklór, dimetenamid, klomazon, metazaklór, s-metolaklór és napropamid hatóanyagú készítményeket, illetve ezek kombinációit. Azokon a táblákon, ahol pl. pipacs, sebforrasztó zsombor, mezei acat, ragadós galaj és ebszékfű találhatók, biztosan kell majd állománykezelést végezni, így ilyen területeken a premergens kezelést érdemes elhagyni.

Korai posztemergens gyomirtás, amikor a repce 2-4 valódi leveles állapotában végezzük el a gyomirtást. (Fontos tudni, hogy egyes készítmények a kelőfélben lévő repcét károsíthatják, így tájékozódjunk a készítményválasztás előtt.) Ilyenkor a gyomnövények egy része már kikelt, így pontosan láthatjuk, melyek ellen kell védekeznünk ebben az időszakban. Ennél a beavatkozásnál az a cél, hogy a gyomnövények lehetőleg minél kisebbek legyenek, az ideális fejlettségük a szikleveles-2 valódi leveles állapot. Ebben a kijuttatási időszakban részben azok a hatóanyagok használhatók fel, amelyek a preemergens gyomirtásnál is, így bár részleges gyomirtó hatásra számíthatunk lombon keresztül is, de a tökéletes hatáskifejtéshez ebben az esetben is szükség van a bemosó csapadékra. A gyomok szik-2 lombleveles állapotát azért kell szigorúan betartanunk, mert ha azok gyökérzete túlhalad a talaj gyomirtó hatóanyagot tartalmazó rétegén, már nem számíthatunk jó gyomirtó hatásra. A felhasználható készítmények főleg a metazaklór hatóanyagra alapulnak, különböző kiegészítésekkel (quinmerak, dimetenamid).

Az állományban való, azaz posztemergens gyomirtás az a beavatkozás, amely a legnagyobb hatásbiztonságot biztosítja számunkra. Ennél a gyomirtásnál már nem vagyunk kiszolgáltatva a bemosó csapadék megérkezésének, illetve a már kikelt gyomok alapján pontosan ki tudjuk választani a helyzetnek leginkább megfelelő készítményt. Ezen a területen szerencsére az utóbbi években olyan hatóanyagok kerültek bevezetésre, amelyek felhasználásával „tisztán” tarthatjuk a repcéinket. Azonban ennél a gyomirtási módnál is fontos a jó időzítés. Ideális esetben a repce 2-6 valódi lombleveles, a gyomnövények pedig szikleveles-2-4 valódi leveles állapotban vannak a kezeléskor. Amennyiben túl korán, a repce 2 valódi leveles állapotában kezelünk, ráadásul valamilyen ok miatt a repce fejlődése lelassul, az újabb kelési hullámból származó gyomnövények még azelőtt megerősödhetnek, hogy a repce gyomelnyomó hatása érvényesülhetne. Ilyen esetekben vagy újabb kezelésre lenne szükség, de a valószínűbb az, hogy inkább „elviseljük” a gyomok káros hatását, mintsem egy újabb permetezési fordulót bevállaljunk. Abban az esetben viszont, ha már erősen fejlett repcét kezelünk (4-6 valódi leveles állapot), tapasztalni fogjuk, hogy annak levélzete már sok gyomnövényt letakar, amelyekre nem tudunk kellő mennyiségű hatóanyagot juttatni, így a kezelés hatékonysága romlik. A posztemergens kezelések során felhasználható hatóanyag egyik hatóanyag az imazamox. Hatása a magról kelő egy- és kétszikű növényekre egyaránt kiterjed. Azonban arra figyelnünk kell, hogy az egyszikűek ellen – így az árvakelésű gabona ellen is – kizárólag azok gyökérváltásáig ad jó hatást, azaz a 3 leveles állapotig. Amennyiben a gyomösszetétel ennek a készítménynek a felhasználását igényli, nagyon fontos, hogy már a fajtaválasztáskor ennek megfelelően válasszunk, és Clearfield-fajtát vessünk. Azokon a fajtákon, amelyek ezzel a jelzéssel nem rendelkeznek, tilos a készítmény felhasználása. Az utóbbi évek egyik új fejlesztése az etametszulfuron hatóanyagú gyomirtó készítmény. Ez önmagában vagy kombinációban alkalmazható a posztemergens gyomirtásban (korai posztban is) a magról kelő kétszikű gyomnövények ellen. Felhasználása nem igényli speciális fajta vetését, így a normál és a Clearfield hibrideknél is egyaránt használható. Amennyiben a területen évelő kétszikű gyomnövények vannak (pl. mezei acat), minden esetben egészítsük ki klopiralid hatóanyagot tartalmazó készítménnyel. A készítmény önmagában nem rendelkezik hatással az árvakelésű gabona ellen, így ha a kezelt területen az megtalálható, ki kell egészíteni szelektív egyszikűirtó készítményekkel, azok engedélyezett dózisával. Ősszel és tavasszal egyaránt használhatók az aminopiralid, a klopiralid és a pikloram hatóanyagok különböző kombinációi. Tudnunk kell, hogy ezek közül a klopiralid hatáskifejtéséhez minimum +10 °C szükséges, így ennél alacsonyabb léghőmérsékletnél – különösen, ha a területen mezei acat található – ne végezzünk kezelést a készítménnyel.

A repce őszi gyomirtásában fontos beavatkozás lehet az árvakelésű gabona elleni védekezés. Ebben a témában a korábbiakban már készült szakmai anyag, amely az AgrárUnió honlapján megtalálható (https://www.agrarunio.hu/index.php/hirek/3183-keszuljunk-fel-az-arvakelesu-gabona-elleni-vedekezesre-a-repcevetesekben).

Nem lehet elégszer elmondani, hogy az eredményes repcetermesztés alapja, hogy növényállományunkat milyen sikerrel „készítettük” fel az áttelelésre. Ehhez a korai gyomkonkurencia kikapcsolása alapvető fontosságú, hogy repcénk zavartalan és folyamatos fejlődését biztosítsuk.

Szerző: AgrárUnió