Rosszul kötött a kukoricám! Miért?

Járjuk a kukoricánkat, bontogatjuk a csöveket és azt látjuk, helyenként a rossz kötődés miatt elveszítettük a termés 20-30%-át. Igen, tudjuk, az aszály okozta. De miért? Tudunk tenni valamit ellene?

  Az üres csővég, komoly terméskiesést jelentAz üres csővég, komoly terméskiesést jelent

Összetett kérdés, több oka is lehet annak, hogy a kukorica rosszul termékenyül. Magyarországon ennek általában környezeti okai vannak, az esetenként extrém méreteket öltő csapadékhiány és az ezzel összefüggő légköri aszály. A jelenségben szerepe lehet az utóbbi években egyre növekvő erősségű UV-sugárzásnak is. Nézzük a kukorica termékenyülésének fontosabb lépéseit, annak folyamatát.

A virágpor a hím virágzatban, a címerben termelődik. A címer minden esetben 1-4 nappal korábban jelenik meg, mint a nővirágzat, így kerüli el a növény az önbeporzást. A termelődő virágpor mennyiségére több tényező is hat, a fajtatulajdonságok és az évjáratra jellemző időjárási tényezők egyaránt. A virágpor általában az alacsonyabb hőmérsékletű időszakokban szóródik a nap során, így kora reggel, késő délután, vagy este, általában egy-egy növény esetében 7 napon át, növényenként mintegy 2-5 millió. A kukorica virágpora a szél által terjed. Élettartama rövid, soha nem több mint 2 óra, kedvezőtlen viszonyok között akár csak néhány perc. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy már a címerből való kikerüléskor sem képesek a megtermékenyítésre. A virágpor élettartamát alapvetően meghatározzák a léghőmérséklet, a levegő páratartalma és az UV-sugárzás mértéke. A kukorica nővirágzata a bibe, a „kukoricabajusz”. Minden esetben a csőalap, a szár felől kezdődik a növekedésük. Egy-egy cső esetében 3-5 nap alatt jelenik meg az összes bibeszál, növekedésük eléri a napi 2-3 cm-t is. Növekedésüket mindaddig megtartják, amíg a megtermékenyülés meg nem történik, de maximum 10 napig. A bibeszálak érzékenyek a környezeti körülményekre, így a magas hőmérsékletre és az alacsony légköri páratartalomra, a légköri aszályra. A megtermékenyülést követően néhány nappal a bibeszálak leszáradnak.

kötődési prbléma
Ettől rosszabb már nem lehet

A fentiekben is látható, hogy a kukorica megtermékenyülésében a környezeti tényezők jelentős szerepet játszanak. Melyek lehetnek a kötődési problémák okai:

      - nem áll a rendelkezésre a megfelelő mennyiségű virágpor. Ez a probléma árukukoricában ritkán fordulhat elő, inkább a vetőmag-előállításban állhat elő, amikor az apa és anyatövek nem virágoznak össze. Egészen extrém, így hűvös és csapadékos időjárási körülmények között, vagy durva csapadékhiánynál azonban előfordulhat az árukukorica termesztése során is. Ilyenkor vagy a bibevirágzás elején, vagy annak végén nincs elegendő termékenyítőképes virágpor. Első esetben a cső alapi, a szár felőli részén, utóbbi esetben a csővégen látható a rossz kötődés.

      - a kötődési problémák jelentős részében a virágpor sterilitása áll a háttérben. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy „besült” a virágpor. A jelenség oka sokszor az, hogy nem épült be a megfelelő mennyiségű tartalék tápanyag, ami annak termékenyítőképességét javítaná, élettartamát meghosszabbítaná.

      - a virágzáskor fennálló környezeti tényezők alapjaiban határozzák meg a termékenyülés minőségét. A talaj nedvességtartalma, a levegő páratartalma, az UV-sugárzás mértéke, stb. mind közvetlen hatással vannak a pollenszóródásra, a virágporra, a bibére, így a megtermékenyülés milyenségére is. Magyarországon a magas léghőmérséklet, a légköri aszály és a magas UV-sugárzás hat leginkább a kötődésre. Egy-egy meleg napon egyetlen kukoricanövény 4,7-5 l vizet képes elpárologatni, ami táblaszinten 5-6,5 mm csapadékmennyiségnek felel meg naponta. Az öntözött táblák kivételével ez a vízmennyiség ritkán áll a rendelkezésre, de tudnunk kell, hogy 30 °C feletti léghőmérséklet esetén a gyökérzet már nem képes elegendő vízzel ellátni a föld feletti részeket, még akkor sem, ha a talajban egyébként ez a mennyiség a rendelkezésre áll.

      - egyes rovarkártevők kártétele is ronthatja a kötődés minőségét. Ez érintheti a címert is, amikor a kukoricamoly első nemzedékének kártételéről beszélhetünk, amely miatt a címer pollentermelő képessége csökkenhet. Az esetek nagyobb hányadában azonban inkább a bibék visszarágása okozhat kötődési problémát, amelyet leginkább az amerikai kukoricabogár kifejlett egyedeinek kártételének tulajdoníthatunk. Ez csak abban az esetben vezethet rossz kötődéshez, ha a bibékből kevesebb, mint 1,5 cm marad.

A terméskötődést veszélyeztető kártétel
A terméskötődést veszélyeztető kártétel

Mit tehetünk a kötődési problémák elkerülésére:

      - természetesen az első és legfontosabb lehetőség a kötődési problémák elkerülésére az öntözés. Ahol van lehetőség erre, ott a virágzás időszakában minél több menetben, akár kisebb vízmennyiség kijuttatásával végezzünk öntözést.

      - rossz vízgazdálkodású, öntözetlen területen a rövid tenyészidejű fajták termesztése jó döntés lehet. Bár ezek termőképessége elmarad a hosszabb tenyészidejű fajtákétól, a termésbiztonság növekszik.

      - egyes évjáratokban a korai vetés is eredményes lehet, aminek köszönhetően a tavaszi csapadékot jobban ki tudjuk használni. Sajnos ez nem minden esetben vezet eredményre, ugyanis egy-egy késői lehűlés megállíthatja, visszavetheti növényeinket a fejlődésükben, ami aztán a termésben is megmutatkozik.

      - szükség esetén bevethetünk olyan készítményeket, amelyek a terméskötődést elősegítik. Sok növény esetében ilyen célra bórtartalmú készítményeket használunk. Ezek a kukorica esetében nem jelentenek jó választást, itt ugyanis nem csak a terméskötődés gyorsítása a cél, hanem meg kell próbálnunk a virágporba történő tápanyagáramlást is elősegíteni, amivel annak élettartamát hosszabbíthatjuk meg. Erre a célra alkalmasabbak a biostimulátor készítmények.  

      - a rovarkártevők által okozott kötődési problémák elkerülhetők a megfelelő növényvédelmi beavatkozással. A fentieken említett kukoricabogár esetén pl. a növényenkénti 1-3 db jelenti a veszélyességi küszöböt, amikor már védekeznünk kell. Sajnos, ha a mi területünk az egyetlen öntözött a környéken, ez a rovarölőszeres védekezés nem fog eredményre vezetni, ugyanis már a kezelést követő napokban újra elérheti a kártevők egyedszáma a korábbi szintet a fokozott betelepedés miatt.

Vannak esetek, amikor sajnos nincs mit tennünk. Ugyanis az extrém csapadékhiány miatt akár a csőképzés is elmaradhat. Szerencsére táblaszinten ez ritkán fordul elő, ilyet leginkább csak a nagyobb kitettségű szélső soroknál, leginkább a szegélyező fasorok mellett láthatunk.

Az aszály gyötörte kukoricán a csőképzés is elmarad
Az aszály gyötörte kukoricán a csőképzés is elmarad

  

Szerző: AgrárUnió

Tags: kukorica, terméskiesés, termés, aszály, terméskötődés, kötődés

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom