A jelszó a minőség – A hajtatókertészet idei fóruma Szentesen


Az első alkalommal a paradicsom és a paprika betegségeire, tavaly a termesztő közegre, ebben az évben május 8-án az Árpád Agrár Zrt. szentlászlói telepén megtartott fórumon pedig a minőségre, jelesül a helyes alanyválasztásra irányították a termelők figyelmét a házigazda szakemberek. „Gondolkodjunk közösen a minőségről” – mondta megnyitó köszöntőjében dr. Csikai Miklós, az Árpád Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A minőség kapott nyomatékos hangsúlyt idén azon a kertészeti fórumon, amelyet a Syngenta – a szántóföldi vetőmagok nemesítésében, előállításában és forgalmazásában, továbbá zöldség vetőmagok nemesítésében és forgalmazásában meghatározó cég –, valamint a szentesi Árpád Agrár Zrt. rendez 2013 óta minden évben Szentesen. Kezdeményezésük célja a hazai paprika- és paradicsomtermelőket abban segíteni, hogy megbízható technológiával kiváló minőségű, versenyképes árut állíthassanak elő.

A minőség éve
A hajtatott paradicsom termőterülete számottevően csökkent; 2002-ben még 950 hektáron, most viszont alig több mint 400 hektáron termelnek paradicsomot. Amint Antal Gyula, a Syngenta zöldségfélék kampánymenedzsere kifejtette, a termésmennyiség viszont évek óta növekszik – az elmúlt évben meghaladta a 110 ezer tonnát – a technológiai színvonal emelkedésének köszönhetően. A hagyományos „fóliás” termesztés megszűnőben, felváltja a modern üvegházakban történő intenzív, talaj nélküli termelés. Az így elért akár félszáz kilogramm négyzetméterenkénti termésátlag már bizakodásra adhat okot. Az 1500 hektáron zajló hajtatott paprikatermesztés esetében a termésátlag 10–25 kilogramm/négyzetméterre tehető.”
A paradicsomtermelők tavaly a közepesnél jobb évet zártak. A tavaszi időszakban ugyan az árak gyorsan csökkentek, nyárra viszont emelkedtek, az ősz pedig a sokéves átlaghoz képest is kiemelkedő volt termelői szempontból. A hagyományos fehér paprika esetében viszont 2014 rossz évnek tekinthető: a tavasszal kialakult alacsony árak az egész évet jellemezték. Sokan ennek köszönhetően váltottak kápia paprikára idén.

résztvevők egy csoportja

Döntő 
a fajtaválasztás

Kertész József szentesi őstermelő belenőtt a kertész szakmába, a család ugyanis évtizedek óta zöldségtermesztéssel foglalkozik. Édesapja a ’60-as években egy nagy kertészetben kezdett dolgozni, majd önállósodott. A kertészetet a szülőktől lassan a fiuk veszi át, aki 1997-től „főállású” őstermelő. A Kertész család 7500 négyzetméteren foglalkozik zöldségtermeléssel, hét fóliasátor alatt, kőzetgyapot és kókuszpaplan alkalmazásával termelnek paprikát; fehéret, hegyes erőset és kápiát.
– Mindig azt a fajtát választjuk termesztésre, amelyik a mi technológiánkhoz a legoptimálisabb. Jövőre tervezzük a Syngenta-fajtát – avat a részletekbe a fiatal termelő. – A fűtést természetesen termálvízzel oldottuk meg, az öntözőberendezésünk átlagos, de a légtér sajnos kicsi, alacsonyak a sátraink. 4-5 éven belül muszáj lépni, új alapokra helyezni az egész termelést. Ez pedig óriási befektetési költség, amihez komoly fedezetet kell megteremteni. Gondolok természetesen pályázatokra is, de fedezet nélkül az se mehet, úgyhogy előbb azt igyekszem összehozni.

„Most még nehéz következtetni az idei szezon kimenetelére – mondta Antal Gyula. – A piacot és az árakat is boríthatja az import. Az európai zöldségtermesztést komolyan érinti az Oroszország által bevezetett behozatali tilalom. A holland, spanyol zöldség szétterül az Unióban, így egy része nálunk is meg fog jelenni. Az első néhány hónap után úgy látjuk, hogy hazai szempontból az EKÁER, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer is befolyásolhatja az import zöldségek mennyiségét, hiszen ezzel a rendszerrel megszűnhet, legalábbis igencsak nehézkessé, kockázatossá válik külföldről behozni és áfa nélkül értékesíteni a zöldséget. Jelen pillanatban a legtöbb zöldségfajban jobb termelői árak vannak, mint tavaly, és ez remélhetőleg kitart az egész szezonban is. 2015 a minőség éve lesz, azt várjuk, hogy a lehető legtöbb partnerünk felismerje: a jó minőségű, megbízható termék a termelés egyetlen útja.”

Kitörési pontok
A honi fogyasztói szokások változására, a fogyasztói tudatosság erősödésére utalva elhangzott a fórumon: a fogyasztó csak a jó ízű, jó minőségű, megbízható árut fizeti meg. Élénkül a kereslet a magyar áru iránt, szívesen választják a hazai zöldségeket, ezek térhódítására tehát akkor lehet számítani, ha a minőség, megbízhatóság tekintetében kifogástalanok.
A minőséget alapvetően befolyásoló, konkrét szakmai témával, az oltással, illetve az alanyválasztás és -használat szempontjaival foglalkozott előadásában Gáncse Mihály, a Syngenta területi képviselője, majd Forray Alfréd szaktanácsadó. A cég paradicsomalany-választékából a Kardia F1-el és az Arnold F1-el ismerkedhetett meg a több mint száz termelő a fórumon. Amint elhangzott, kontinentális klímára a generatív nemes és hozzá illő alany kombináció a kívánatos. Az élelmiszer-biztonság megkülönböztetett fontosságú kérdés.
Előadásában Ledó Ferenc, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke kifejtette: nagyon fontos az élelmiszer-biztonság szempontjából a szántóföldtől az asztalig tartó nyomon követhetőség. Ez lehetővé teszi, hogy célzottan és gyorsan intézkedni tudjanak a hatóságok kérdéses esetekben, így óvják a fogyasztókat és a tisztességes termelőket. Növényvédelem tekintetében pedig igen fontos az okszerű szerhasználat. A szakember szerint jól érzékelhető az ágazatban a technológiai fejlődés, a régi típusú fóliasátrak fogynak, míg nagy felületű modern üvegházak épülnek. Paprika esetében megítélésük szerint színes kápiaz és pritamin fajtákban lehetne előrelépni. A tv és hegyes erős lehetőségei korlátozottak. Nagy lehetősége lenne a tv paprikának a konzervipari hasznosítás egyszerű hidegfóliás termesztésből. Paradicsom esetében az a kitörési pontunk, ha intenzívebben termelünk. Ehhez komoly beruházásokra lenne szükség. Igazi áttörést jelentene egy 100 hektáros bővülés, így áprilistól november végéig jó minőséggel jelen tudnánk lenni a külföldi piacokon is. Örvendetes volna a belföldi fogyasztás növekedése is, hiszen a mediterrán országokhoz képest itthon feleannyi paradicsom kerül a háztartások asztalára.
A magyar fogyasztók árérzékenyek, viszont a magyar termelők előnye az, hogy finom, érett, piros, hazai paradicsomot tudnak kínálni számukra.

A Molnár család pályázik

Molnár család

Egy igazi családi vállalkozással találkoztunk a Syngenta és a szentesi Agrár Árpád Zrt. május 8-ai rendezvényén. A szülők: Molnár Sándor és Molnárné Mészáros Ágnes, a gyerekek, Molnár Eszter és Molnár Katalin pedig a Debreceni Egyetem másodéves hallgatói. Újfehértóról érkeztek a rendezvényre a Syngenta meghívására. A lányok révén indulnak a fiatal gazdák számára kiírt kertészeti pályázaton, amely gépbeszerzést, technológiai fejlesztést tesz lehetővé.
– Hat évvel ezelőtt már pályáztunk, abból építgettük, bővítettük a gazdaságot, de elvitte a víz és a fagy, még a vis major keretből sem kaptunk semmit – mondja a család szóvivője, Molnárné Mészáros Ágnes. – Huszonöt hektáron, saját és bérelt területen gazdálkodunk, 3600 négyzetméter fóliasátrunk van, fűszerpaprikát termelünk, őrleményt állítunk elő, de van uborka és kukorica is. Napi 12–14 órát dolgozunk, besegítenek a lányok is, de nekik most első a tanulás. Katalin gazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök, Eszter élelmiszermérnök lesz. Harmadik lányunk még középiskolás, remélhetőleg ő is követi majd nővéreit. Gondot jelent a gazdálkodásban a kiszámíthatatlanság, és ez nemcsak az időjárásra vonatkozik, hanem egyebekre is. Így nem tervezhetünk hosszabb távra előre, sok minden esetleges, és az értékesítés sem egyszerű. A pályázat révén szeretnénk saját szárítót, őrlőt létesíteni, hogy ne bérleményben kelljen dolgozni. Szívesen járunk ilyen szakmai rendezvényekre, sokat tanulunk a termesztést, a növényvédelmet illetően. Az utóbbit azért is emelem ki, mert az itt szerzett ismeretek sokkal inkább hasznosíthatók, mint a gazdaboltokban kapott, olykor szakszerűtlen tanácsok. Addig szeretnénk gazdálkodni, amíg valami kis nyereségünk van belőle. Ehhez nagyobb kormányzati segítségre, kiszámíthatóságra van szükség. Reméljük, lányainknak már kevesebb gonddal kell megküzdeniük. Mi adjuk a vállalkozásba a tapasztalatot, ők a tudást.


A Syngenta újdonságai
A Syngenta folyamatosan figyelmet szentel annak, hogy korszerű genetikával és kiemelkedő minőséggel rendelkező hibrideket vezessen be. A paradicsomnemesítés abszolút élvonalába tartozik az a fajtaválaszték, amellyel a cég a hazai piacon rendelkezik. Az idén a Climstar F1 és a Clodano F1 mellett egy, a termésbiztonságot növelő új paradicsomalany, a Kardia F1 fajtát mutattak be azoknak, akik már oltva termelnek.
A szentesi fórumon Rádi László területi képviselő vonultatta fel a Syngenta 2015-ös paprika- és paradicsomújdonságait, úgymint: Glorieta F1 és El Fares F1 paprika, továbbá a Climberley F1, a Clodano F1, a Climstar F1, a Clibbin F1. Különleges fajták is szerepeltek, mint a rózsaszín pink paradicsomok; a Mamirio F1 és a Legenda F1, Mini Kumato paradicsomok; a KM 1203 F1 és a King Creole F1, továbbá cseresznyeparadicsomok; a T311911 F1 és a Nebula F1 és Mini San Marzano és koktélparadicsomok; az Angelle F1 és az Idoia F1.
A termesztő terület bejárásán a fórum résztvevői közvetlenül is megszemlélhették a Syngenta paradicsom- és paprikafajtáit; a szentesi Paradicsom Kft. termálvízfűtésű üvegházában a Climstar F1, Clodano F1 hosszú kultúrás folytonnövő fürtös paradicsomfajta termesztését, valamint alany és nemes különféle kombinációit, Kardia F1 alanyon a Climberley-t, majd két fóliasátorban az El Fares F1 és Glorieta F1 paprikaállományt.

S. F. – T. I.
Fotók: Szabó Ákos

Igénylik az információkat

Antal Gyula, a Syngenta zöldségfélék kampánymenedzsere sikeresnek értékelte a rendezvényt, amelyen, úgy érzi, hasznos információkat nyújtottak a résztvevőnek. Az idén még három hasonló célú rendezvényt tartanak, a szezon kezdetén a dinnyetermesztés aktuális kérdéseiről Medgyesegyházán, majd az ipari zöldségtermesztésről és a csemegekukoricáról Hajdúszoboszlón, az év végén pedig a káposztafélékről Ócsán. A tavalyi és a tavaly előtti tapasztalatok, miként a mostaniak is, rendkívül kedvezőek, a termelők igénylik a közös gondolkodás, a kommunikáció e lehetőségét. A kampánymenedzsert arról is kérdeztük, mi a véleménye, hogy a kormány az állattenyésztés mellett a kertészetben látja a másik ágazatot, amivel szeretné a foglalkoztatási gondokat megoldani. Antal Gyula elmondta: világos a kormány célja, ösztönözni kívánja a hazai zöldségtermesztést és fogyasztást, illetve a munkahelyteremtést. Az ágazat ugyanis közismerten kézimunkaerő-igényes, bár az utóbbi időben sok minden változott a technológia fejlődése és a gépesítés következtében, mégis bővítheti a foglalkoztatást. Valóban nőttek a támogatások, de még kevés az erre vonatkozó tapasztalat, a szakember szerint egy év múlva lehet igazán mérni az eredményt.

 

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom