Többet érdemel a láncnál – A kutya tartós megkötése tilos, biztosítani kell a szabad mozgást

Félreértések miatt háborodott fel sok kutyatartó azon a rendeleten, amely szerint 2016. január 1-jétől tilos kutyát tartósan kikötve tartani. 
Az új előírás valóban tiltja a kutyák tartós láncon tartását, de nem tiltja a megkötésüket.
A NÉBIH szeretné a félreértéseket tisztázni a kutyák tartásáról szóló szabályokkal kapcsolatban. A láncon tartás tilalmát sokan úgy értelmezték, hogy a kutya megkötése minden körülmények között tilos, azonban arról szó sincs, hogy az ebeket nem lehet láncon tartani. Viszont biztosítani kell a kutya egyedi igényeinek megfelelő életkörülményeket, a mozgás lehetőségét. Fontos tisztázni, hogy aki vét a rendelet ellen, az nem követ el bűncselekményt, mivel az előírás nem esik a Btk. hatálya alá. Probléma esetén nem a rendőrséget, hanem a jegyzőt és az állat-egészségügyi szolgálatot kell értesíteni.
A félreértések miatt, a bírság elkerülése érdekében sok kutyatartó igyekezett megszabadulni kedvencétől. Köztük olyanok is, akik szeretik, rendszeresen gondozzák kutyájukat, de nem tudják biztosítani a levételüket a pórázról. Attól félnek, hogy a négylábú elszökik, és másoknak kárt okoz, például rátámad a baromfira, gyermekre, vagy akár autó üti el. Hiába szeretik őket, büntetést nem szeretnének fizetni, így inkább megválnak az állattól. Sokan keresték fel a menhelyeket az elmúlt hónapban segítséget várva. Ezek többségében azonban a rendelet bevezetése óta telt ház van, így lassan egyetlen állatot sem tudnak fogadni.
Debrecenben is megteltek a menhelyek a szigorítás óta. A polgármesteri hivatalnál elmondták, hogy a város kiterjedt közigazgatási területére (462 km2) és az ebek nagy számára (körülbelül 29 400 egyed) tekintettel ellenőrzéseket csupán bejelentés alapján végeznek. Feljelentés esetén a járási hivatal szabálysértési hatósága „veszélyeztetés kutyával” szabálysértés megvalósítása miatt 150 000 forintig terjedő szabálysértési bírsággal sújthatja az eb gazdáját. A rendelet alapján a bírság alapösszege 15 000 forint, amelyet a jogsértés körülményeitől függően növelhetnek. A tartós láncon tartásért 75 000 forint a bírság, ha nincs súlyosbító körülmény. Az ebek tartásával felhagyás, az ebek elűzése esetén a bírság 150 000 forint is lehet. Amennyiben az állat szökésének megakadályozásáról a tulajdonos nem gondoskodik, a bírság összege 90 000 forint, ha nincs súlyosbító körülmény. Ha az állat megtámad valakit, az állatvédelmi bírság 75 000 forint. A rendelet úgy fogalmaz, hogy „az ebet tartósan kikötve tartani tilos”, ám a tartósság fogalmáról a jogszabályok nem rendelkeznek. A tartósság megállapításához a polgármesteri hivatal szakemberei az eset összes körülményeit figyelembe veszik, mérlegelik. A tényállás tisztázása során helyszíni ellenőrzést tartanak, kikérdezik az eb tartóját, szükség esetén tanúkat hallgatnak meg.


Lelke van
A kutya az egyetlen olyan állatfaj, amely fajtársaival szemben is inkább az ember társaságát választja, és erre szüksége is van, hiszen „társadalmi lénnyé” vált az ember mellett. Nagy Annamária, a Debreceni Kutyaiskola vezetője úgy gondolja, állatkínzásnak minősül a láncon tartás. A kutya szociális lény, mérhetetlen alkalmazkodóképessége pedig lehetővé tette a háziasítást, majd a kutyák városi tartását is. 
A kutyák emberre, környezetükre gyakorolt és kimutatott pozitív hatása alapján (vakvezető, terápiás kutya, daganatot jelző) kijelenthető, hogy vétek őket láncra kötni. A jogszabályváltozást több mint két éve vették tervbe a jogalkotók, és ennek az időnek elégnek kellett volna lennie a felkészülésre. Ez a különlegesen érzékeny lény többet érdemel annál, mint hogy tartósan láncon élje le az életét, de a fokozatosság nagyon fontos. Ne csodálkozzon senki, ha a láncról elengedve elszökik a kutyája, hiszen hermetikusan élt le egy életet. Ám ha kielégítik a kutya mozgás- és játékigényét, nem megy el, mert alapvetően ragaszkodik ahhoz a helyhez, ahol jól érzi magát. A felelős állattartáshoz a családoknak jó előre kalkulálniuk kell azzal, hogy kedvencüket kutyaiskolába kell vinni, szakembert kell felkeresni. Legszerencsésebb fiatal kölyökkorban, amikor az állat leginkább formálható. Minden problémás viselkedés megelőzhető, mindenre fel lehet készülni.
Az állattartás „a lánc vagy nem lánc” dilemmája mellett sok egyéb lehetőséget kínál. Léteznek például kennelek, amelyek jogszabályban rögzített méretei nagyobb életterületet biztosítanak. A kert kerítésének biztonságossá tétele is sokat segít. „Bár az a kutya, amelyik menni akar, menni is fog” – véli Nagy Annamária. A szocializált kutya tudja, mi van rá veszéllyel és mi nem, és képes felmérni, szükséges-e támadnia vagy sem. A szűkös élettér kutyára gyakorolt hatása olyan, mint egy satu. Addig tolja, préseli össze az állatban felgyűlt energiát, míg az ki nem robban. Ezt a kutyák akkor is megélik, ha nem szabadulnak le a láncról: vannak, akik támadnak, mások a szomszéd tyúkjait viszik el. Hasonlóan fontos a fölös ösztönenergiák levezetése. Bármilyen kutya – korra, nemre, fajtára, helyközi és tartási körülményekre tekintet nélkül – kárt tud okozni, ha nem megfelelően kezelik, a szabad mozgásában folyamatosan korlátozzák, és figyelmen kívül hagyják alapvető igényeit. De ha ezeket kielégítik, a gazdija mindent és még annál is több jót kaphat kutyájától.

Szerző: Dajnics Judit Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom