Válasz a fák között – Kikerülhetetlen kérdések egy női erdőmérnök életében

Gúthra mentek? Akkor biztos, láttok dámot, annyi van ott, mint a falevél – mondták, akik úti célunkat meghallották. Lehet, az volt a gond, hogy februárban kevés a falevél, vagy a „kis vadászház” körül nem jár nemes vad, de az biztos, dámból ezúttal egy sem keresztezte utunkat. Megismertünk viszont egy életével elégedett asszonyt, Gabnai Mária erdőmérnököt.

szarvasmarha

Elnézve a szikrázó tél végi napsütésben a Gúthi erdőt, amely – még így, dám nélkül is – varázslatos, egyszerre fölöslegesnek tűnik feltenni a kérdést: mi vezet arra egy lányt, hogy tradicionálisan férfi hivatást válasszon. Hiszen itt van körülöttünk a válasz az erdőben, a karámban kérődző magyar tarkákban és limuzinokban, az éppen szakszerű metszésen átesett gyümölcsösön. Mária rögtön adja is a választ, hiszen hozzászokott, hogy ez kikerülhetetlen kérdés egy női erdőmérnök életében.

kecske


Otthon az erdőben
„Erdészcsaládban születtem, édesapám erdészetvezetőként Tiszacsegén dolgozott. Kertes házban laktunk, állatokat tartottunk, ahogy akkoriban mindenki körülöttünk – emlékszik vissza gyermekkorára Mária. – Fiús lányként hamar kivettem részemet az állatok körüli mindennapi teendőkben és a ház körüli munkákban. Otthon éreztem magam a természetben, az erdőben. Számomra magától értetődő volt: erdész szeretnék lenni.” A kecskék körüli ténykedést egy percre sem hagyva abba Mária tovább meséli, hogy rögtön, előfelvételisként felvették az egyetemre, így mire a mostani férje visszajött a katonaságtól, egyszerre tudták kezdeni a tanévet.

baromfi
„Sopronban 1980-ban kezdtem az akkori Erdészeti és Faipari Egyetemen. Öten voltunk lányok az évfolyamon, négyen végeztünk ’85-ben. Az a tapasztalatom, hogy azok a nők, akik elvégezték az egyetemet, nagy számban töltenek be vezetői pozíciót – teszi hozzá Mária. – Természetesen ennek a munkának is van olyan területe, amely nőként fokozottan nehéz, de ez más szakmákról is elmondható. Nem sokan tudják, de az erdőmérnök képzés kezdete óta folyamatosan voltak női hallgatók: édesapámnak – aki 1954-ben végzett – is volt hat női évfolyamtársa. Végzés után Püspökladányban kaptunk állást az Erdészeti Tudományos Intézetben, valamint az állás mellé szolgálati lakást is, ami nagy segítséget jelentett. Ez a kis intézet nagy múlttal bír, hiszen 1924-ben alapították a Soproni Kísérleti Állomáshoz tartozva Püspökladányi Szikkísérleti Telep néven. Feladata a Kaán Károly által megfogalmazott Alföld-fásítási program szakmai hátterének biztosítása volt. Amikor mi elkezdtünk ott dolgozni, a szikkísérleti kutatások mellett a hazai nemesítési munka során létrehozott és a külföldön előállított nyárklónok kísérletekben történő vizsgálata, valamint az akác szelekciójával kapcsolatos kutatások tartoztak a Kísérleti Állomás főprofiljába. A nemesített nyárfajták kétségtelen előnye, hogy gyorsan nőnek, rövid vágásfordulóval lehet az ültetvényeket kezelni, vagyis kiválóan alkalmasak az intenzív fatermesztésre. Akkoriban nemesítés segítségével az őshonos (fehér, szürke és rezgő) nyár, valamint amerikai fajok keresztezésével állították elő nemzetközi kutatóintézetekben a gyorsan növő, betegségekkel szemben ellenálló fajtákat, fajtajelölteket.”

Otthon éreztem magam a természetben, az erdőben. Számomra magától értetődő volt: erdész szeretnék lenni.


Főállású anyaként
Szakmailag és emberileg is nagyon jó időszak volt ez Máriáék életében. Ahogyan az erdésznő fogalmaz: szerencsés helyzetben volt azért is, mert a kutatómunka mellett a természettől sem kellett elszakadnia, hiszen az intézet gyönyörű helyen, a Farkas-szigeten található. „Emellett tudtunk állatot tartani, meg tudtam teremteni azt a környezetet, amit gyermekkoromban láttam, megszerettem. Mivel minden adott volt, ezért 1988-ban megszületett a fiunk, majd 1991-ben a lányunk. És itt minden megváltozott, azok a dolgok, tervek, amelyek addig lényegesnek tűntek, egyszerre lényegtelenné váltak, és elkezdődött az én 18 évig tartó főállású anyai hivatásom. Bennünket igazolt ez a döntés, hiszen a lányunk a tanulmányait a középiskola után, akárcsak a fiunk, az egyetemen folytatta.”
Mária mindeközben megmutatja a baromfiudvart, amelyre méltán büszke. Nádudvarról származó tanyasi tyúkok kapirgálnak egy drótszőrű tacskó védelme alatt. Mint megtudom házigazdánktól, Jenő – így hívjak a testőrt – védelme kétélű, mert bent az udvarban valóban nem bántja a szárnyasokat és távol tartja a rókát és minden más ragadozót, de a kerítésen kívülre kiszökött szárnyasokat élve vagy holtan (sajnos, sokszor inkább az utóbbi) is előkeríti, ezért Jenő munkájának eredményessége megkérdőjelezhető…
„Figyelni kell, ne repüljenek ki, akkor nincs baj – szögezi le Mária, majd tojásszedés közben folytatja a történetet. – Ahogy a lányunk elkezdte a középiskolát, éreztem, most már hiba lenne otthon maradni, így 2006-ban, 18 évnyi otthonlét után, mondhatni pályakezdőként helyezkedtem el az erdészeti igazgatóságnál, Debrecenben. Azt gondolom, hogy bár korábban is tapasztaltuk az erdésztársadalom összetartását, de az a segítőkészség, megértés, amit én az első években kaptam a kollegák részéről, szavakkal el nem mondható. Ez a fajta hozzáállás magával hozza azt is, hogy az ember megpróbálja igazolni minden erejével a belévetett bizalmat. Én úgy gondolom, hogy nekem sikerült. Négy órában kezdtem el dolgozni, és mikor a férjemet ért támadások miatt eljöttem, már nyolc órában mint ügyintéző dolgoztam.” Mindezen azonban már túlléptek.
Más utakon, együtt
Az élet ismét más utat jelölt ki a családnak, de Mária úgy érzi, jól döntött, s biztos benne, hogy mint eddig is, ez a probléma is csak még jobban összekovácsolja a családot.
„Miután közös megegyezéssel megváltam a hivataltól, alkalmam lett ténylegesen bekapcsolódni a gazdálkodásba. A férjem jóval korábban, én 2013-ban szereztem meg a szakirányító képesítést, így ebben is együtt tudunk dolgozni – folytatja a gazdasszony, aki azt is elmondja, mi is pontosan egy szakirányító feladata. – A szakmai tanácsadás, erdőgazdálkodási okiratok elkészítése, benyújtása, mely nélkül egy magánerdő tulajdonos erdőgazdálkodást nem is végezhet.”
Máriáék emellett gazdálkodnak is: 20 hektár erdőjük van, fiatal telepítésűek, kitermelésre még várni kell legalább jó tíz esztendőt. A szántó 50 hektár, és a legelő, ami az állatok takarmányát biztosítja. Az állatállomány jelenleg Gúthon található. A ki-, illetve a behajtásuk időpontját, mint annyi minden mást is, a Natura 2000 előírásai határozzák meg, hiszen a legelő ezen a területen fekszik, így április 24-től november 1-jéig lehetnek szabadban az állatok. „Az a tapasztalatom, hogy az egyik legnagyobb probléma a megfelelő hozzáállással, illetve hozzáértéssel rendelkező alkalmazottat megtalálni – mondja Mária. – Mi szerencsések vagyunk ebben, két alkalmazottunk van, akik gondoskodnak az állományról: nélkülük nem győznénk, teljes munkát igénylő feladat ez.”

 

Lepke-perben

A gazdának adott igazat és elutasította az ügyész keresetét a Debreceni Törvényszék, amely első fokú ítéletében 12,7 millió forint perköltség megfizetésére is kötelezte a felperest. Az ügyész – a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség képviseletében – keresetében 1,5 milliárd forintot követelt a kokadi gazdálkodótól (Mária férjétől), arra hivatkozva, hogy a földterületén végzett mezőgazdasági munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápibagoly lepke 6 ezer példányának pusztulását okozta. A faj egy egyedének értéke 250 ezer forint. A Debreceni Törvényszék indoklásában leszögezte, sem a károkozást, sem a gazda jogellenes magatartását nem lehetett megállapítani az eljárás folyamán. Az Ügyészség azonban fellebbezést nyújtott be a lepke-perben. Kérik a másfél milliárdos keresetet teljes egészében elutasító ítélet hatályon kívül helyezését, új eljárást, illetve azt, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes felelősségét és kötelezze kártérítés megfizetésére.
(Forrás: Hajdú On-line, Debreceni Törvényszék, Zeke ügyvédi iroda, MTI, Magyar On-line)

Szerző: AgrárUnió

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom