Legelő állataink őrzője: a kuvasz

 

A kuvasz ősével közös történelmünk már az 
i. e. I. évezredben elkezdődött, hiszen állatainkat őrizték a vándorlásaink során. Hosszú ideje töretlen együttműködésünk azonban az utóbbi 100 év történései miatt veszélybe került. 
A trianoni békeszerződést követően a határon túlra került állományok elszakadtak 
a Magyarországon maradtaktól.


A felvidéki állományból kialakult a csuvacs, az erdélyi állomány továbbtenyésztését nem felügyelték, így napjainkban onnan eredő fajtatiszta egyedek nem találhatóak. A Nagy-Alföldről a folyószabályozást követően kiirtották a nagyragadozókat, így többé már nem volt szükség nagyméretű pásztorkutyákra a nyáj őrzéséhez.

 Ha eltűnik a nagyragadozó, akkor előbb-utóbb eltűnik a nagy pásztorkutya is, ahogyan történt ez az elmúlt időszakban Magyarországon is.

kuvaszA nagyvad kifárasztása
A kuvasz másik, kevesek által ismert feladatköre a nagyvad kifárasztása, illetve a vércsapán utókeresés, melynek nagy jelentősége volt, amikor még kevésbé fejlett vadászeszközökkel rendelkeztünk. A jelenlegi Magyarország területén maradt állománnyal azonban csak tanyákat őriztettek, tehát az eredeti feladatkörük megszűnt. A tenyésztés ezzel a szűkös állománnyal folytatódott, egyedeiket nem az eredeti közegükben és az eredeti funkcióra használták, hiszen az aktívan vadászó és őrző állomány nagy része Trianon után a határokon túl maradt.
Puskás Ferenc természetvédelmi mérnök több neves kuvasztenyésztő segítségével 2007-ben létrehozta a Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Programot. Ennek egyik fő célja kideríteni, hogy a magyarországi törzskönyves állomány utódai, melyeket a munkaképességük alapján nem szelektáltak az utóbbi 100 évben, alkalmasak-e eredeti feladatkörükre. Felvidékre és Erdélybe helyeztek vissza egyedeket olyan területre, ahol medve és farkas is előfordul a legelőterületeken. A jó munkakutya kialakulásához szükséges a kiváló genetika, a megfelelő környezeti hatások és a nagyméretű pásztorkutya neveléséhez értő juhász munkája is. Egy használati fajta munkaképességének megőrzése kiemelt jelentőségű, hiszen ha ez elvész, akkor eltűnik a fajta egy fontos része is – hangsúlyozza Puskás Ferenc.

 

Visszatérő nagyragadozók
A nagy pásztorkutyák sorsa szorosan összefonódik a nagyragadozókkal, hiszen azonos élettéren osztoztak, nyilvánvalóan hatottak egymásra. Ha eltűnik a nagyragadozó, akkor előbb-utóbb eltűnik a nagy pásztorkutya is, ahogyan történt ez az elmúlt időszakban Magyarországon is.
Az elmúlt évtizedben azonban ismét megjelentek ezek a vadállatok Magyarország területén. A farkasok az északi országrészen és a Dél-Alföldön is okoztak kárt, megjelentek a hiúzok, Nógrádban pedig 2014-ben medve dézsmálta a juhállományt. A 3-4 éves ciklikussággal bekövetkező kártételek azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy egy gazda nagyméretű pásztorkutyát tartson. A medve megjelenésével indokoltabb ezen elgondolkodni, hiszen míg a farkas fél az embertől, addig ez nem minden medvéről mondható el, így közvetlen veszélyt jelenthet a jószágot őrző pásztorokra is. A hatékony védelmet a medve és a farkas esetében is a pásztorkutya és az ember együttes fellépése, együttműködése jelenti, egyéb védelmi eszközökkel kiegészítve. Napjainkban országunkban kevés a legelő állat és a nagyragadozó is, így viszonylag ritkák az összetűzések. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a medve és a farkas Szlovákiában védett, és egyedszámuk nő, egyre nagyobb élettérre lesz szükségük, így elkezdenek dél felé húzódni. A pásztorkutyatartásnak a ragadozóvédelem szempontjából is kiemelt szerepe van, hiszen a pásztorkutya célja nem a ragadozó megölése, hanem annak távoltartása, elriasztása a legelő állattól. Segítségükkel elkerülhetőek a szándékos mérgezések és az illegális kilövések is. A medve és a farkas is védett, ahogyan védett a kuvasz is, azonban amíg ezek a nagyragadozók előfordulnak Észak-Amerikától Japánig, addig kuvaszunk csak nekünk, magyaroknak van, így megőrzésük felelőssége is csak a miénk – emeli ki Ferenc.

kuvasz kölyök

Génmegőrzés
Jelenleg Magyarországon az emberi tényező is hiányzik ahhoz, hogy a kuvaszt vissza lehessen eredeti közegébe helyezni. 
A nagytestű pásztorkutyát nem lehet egyedül hagyni nyílt területen, szükséges az emberi felügyelet. Magyarországon eleve kevés a juhászember, és még kevesebb az olyan, aki nagytestű kutya neveléséhez, tartásához is ért.
Ahhoz, hogy a dolgozó állománynak jelentősége lehessen a génmegőrzés szempontjából is, több száz kutyát kellene hasonló módon kihelyezni, hiszen a dolgozó állománynak nagy a veszteségrátája. Így jelentős számú egyed szaporulata tudná biztosítani a használati jelleg erősítését az alap populációban.

 

 

 Aktív munkavégzéssel
A megfelelő munkavégzésű kutyák képesek távol tartani a ragadozókat, illetve nagymértékben csökkenteni a károkat. Mindez tudatformálással és a védett fajokról szóló ismeretek megosztásával aktívan elősegíti az illegális módszerekkel történő pusztításuk visszaszorítását. A kuvaszok többsége megfelelő tartáskörülmények között képes megfelelően ellátni ősei feladatát, noha erre több mint 100 éve nem volt módja. Felderítő őrzőstílusuk aktív munkavégzéssel párosul a nagyragadozókkal szemben. Több állattartó egységben kizárólag kuvaszok látják el az őrzés feladatát, remélhetőleg ez a jövőben tovább gyarapszik.

Szerző: Tóth Noémi

Forrás: Fotók: Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi 
Program www.kuvaszokesnagyragadozok.hu

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom