Kardiológus nyeregben – Egy klinikai szakorvos, magyar amatőr bajnok 
és édesanya a lovasudvarból

Egyetemi tanársegéd, klinikai szakorvos, magyar amatőr díjlovagló bajnok és mindemellett feleség és egy kilencéves lánygyermek édesanyja. A fentiek ismeretében úgy gondoltuk, nehéz lesz Homoródi Nórával időpontot egyeztetni, de tévedtünk, pár perc alatt áttekintette napirendjét és megbeszéltük: 
ügyelet után, állatorvos előtt szeretettel vár bennünket 
a család lovardájában, a Pallag Lovasudvarban.


További meglepetésemre sikerült is a feszes programot tartani, amibe még az is belefért, hogy Nóra Sárát az iskolából elhozza, aki, míg édesanyja átöltözik a lovagláshoz, körbevezet bennünket a lovardában. Elsőként Hectorhoz, a 11 éves welsh pónihoz kísér minket, majd Nomád, a hatéves magyar sportló következik, akiket egyébként Sára is lovagol. Az időközben megérkező Nórától megtudjuk, hogy mindketten vizsgázott iskolalovak, a kezdő lovasok rajtuk sajátítják el a lovaglás alapjait, hiszen végletekig nyugodtak, kiegyensúlyozottak. Ami nem mondható el például Nóra lováról, Reklámról, aki eközben futólag belecsíp a box előtt békésen elhaladó Nomádba…

ló

Döntésemben végül a szüleim példája és erőteljes véleményük egyaránt jelentős szerepet játszott.

Kezdés tornacipőben
„Valóban nagyon rossz természete van – nevet Nóra –, „egyemberes” ló. Velem azonban tökéletesen együttműködő, és ennek az összhangnak a legkézzelfoghatóbb bizonyítékai a 2012-es év eredményei: a BASF-Talentum versenysorozat döntőjén a felnőtt L kategóriás bajnoka és a legeredményesebb párosa, amit különdíjjal jutalmaztak. A Hortobágyon megrendezett Díjlovagló Magyar Bajnokságon L kategóriában összesítve az 5. helyen végeztünk.”
A lovak között magabiztosan tevékenykedő Sárát figyelve óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon házigazdánk is otthonról hozta a lovagláshoz, lótartáshoz kapcsolódó ismereteket?
„Nem, sőt, inkább ellenezték szüleim a vonzalmamat – szögezi le gyorsan Nóra. – Amióta csak emlékszem, szerettem az állatokat, szerettem gondoskodni róluk, foglalkozni velük. A kutyák és a lovak már egészen kiskoromtól kezdve lenyűgöztek, kutyánk volt is otthon, de ennél nagyobb négylábú nem. Tizenhárom éves lettem, mikor a szüleim elfogadták, hogy nem egy múló hóborttal állnak szemben, hanem valóban nagyon akarok lovagolni. Ennek feltétele mindvégig a kitűnő tanulmányi eredmény volt, amit természetesen elfogadtam és teljesítettem is. Így a lovakkal való kapcsolatom 13 évesen kezdődött Nyíregyházán, az akkori Nyíregyházi Állami Gazdaság telepén, és mint mindenki akkoriban, melegítőben, tornacipőben, de borzasztó lelkesen kezdtem el lovagolni. Jól tükrözi viszonyomat a lovassporthoz, hogy az első komoly versenyemen már azt is megtiszteltetésnek éreztem, hogy indulhatok.”

Előfizetői tartalom megtekintéséhez jelentkezzen be, vagy fizessen elő!

Belépés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám



Szerző: AgrárUnió ©

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom