sertés

Borotvaélen egyensúlyozva – Kétségek, nehézségek és remények közt a sertéságazat szereplői

2002 óta évről évre folyamatosan fogy a hazai sertések száma, és mára jóval 3 millió alá csökkent az állomány. A sertéstartók az elmúlt években sok nehézséget átvészeltek, ám a legutóbbi bő egy év rendkívül alacsony felvásárlási árai, illetve a durván elszálló költségek miatt sokan az utolsó tartalékaikat élik fel. Az élelmiszerárstop kivezetése és az orosz–ukrán háború várhatóan 30-40 százalékos emelkedést hoz a hústermékek termelői áraiban. 

Egy 100 kilós sertés önköltsége 45-50 ezer forint, de az elmúlt hónapokban csak 35-40 ezerért lehetett eladni. A hazai sertéstartók már 14 hónapja csak veszteséget termelnek a rendkívül alacsony felvásárlási árak és a kiugróan magas költségek miatt. Februárra a takarmány- és energiaköltségek drasztikus megemelkedése, az afrikai sertéspestis terjedése, valamint a kínai piac beszűkülése nemcsak a magyar gazdákat sodorta a tönk szélére, de uniós szinten is történelmi mértékű válsághelyzetet idézett elő.

A sertéstartók az elmúlt években sok mindent túléltek: hozzáedződtek a hektikus felvásárlási árváltozásokhoz, az embargók és járványok okozta piacvesztésekhez, jelentős áldozatok árán próbáltak megfelelni a központi mentesítési programnak, az egyre szigorodó környezetvédelmi és állategészségügyi elvárásoknak. De úgy tűnik, mostanra már a leghatékonyabban, a legjobb mutatókkal dolgozó telepek is elmentek a falig, elfogytak az eszközeik és a lehetőségeik, hogy rentábilisan működjenek.

Hazai és uniós segítség

Az EU, ha kicsit késve is, de márciusra felismerte, hogy mentőöv nélkül nem tudnak kilábalni a gödörből a sertéstartók. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa jelezte, hogy az elkövetkezőkben kiemelten foglalkoznak a sertéstartók helyzetével. Janusz Wojciechowski azt ígérte a nehéz helyzetbe került termelőknek, hogy rövid távú megoldási javaslatot tesznek a megsegítésükre.

Az ágazat túlélése érdekében az Agrárminisztérium 4 milliárd forint keretösszeggel egy új sertéspiaci válságcsomagot nyitott március végén a kocatartóknak. A tenyészkoca tartása után igénybe vehető, 20 000 forint/koca mértékű, hazai forrásból finanszírozott jövedelempótló támogatás célja a sertéságazat különösen érzékeny szegmensét képező kocatartók rendkívüli gazdasági problémáinak kezelése. Nagy István miniszter szerint az intézkedéssel sikerül megőrizni a sertéságazati termelési alapokat, és muníciót kapnak az érintett vállalkozások a túléléséhez. A minisztérium azt várja az intézkedéstől, hogy a hazai sertés termékpálya minden szintjére kihat, ezáltal a hazai sertéshústermékek ellátásbiztonsága is fennmaradhat.

A válságcsomagban igénybe vehető, 20 000 forint/tenyészkoca mértékű, hazai forrásból finanszírozott jövedelempótló támogatás célja a sertéságazat különösen érzékeny szegmensét képező kocatartók rendkívüli gazdasági problémáinak kezelése.

Csökken a tenyészállatok iránti érdeklődés

A minisztérium segítő szándéka ellenére sem biztos, hogy mindenki igénybe tudja majd venni a kocánkénti 20 ezer forintos támogatást – magyarázza Eicher József. A Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesületének (MFSE) ügyvezető igazgatója az összes állattartónak azt javasolja, hogy pályázzanak, de szerinte elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik már kimerítették ezt a keretet, ezért nem kapnak pénzt, illetve az ezer koca feletti gazdaságok sem biztos, hogy az összes állatra tudják majd igényelni. A kisebb gazdaságoknak nagyobb esélyük van a támogatás teljes körű megszerzésére az ügyvezető szerint. Jelenleg a magas önköltségi árak, a háború miatti pánik és bizonytalanság, illetve az a tény, hogy elfogytak a sertéstartók tartalékai, nem kedvez a tenyészállatok piacának sem, hiszen ilyenkor úgy spórolnak a gazdák, hogy nem vásárolnak, nem állítanak be újabb tenyészállatot. Ennek hatása már most érződik, mintegy 30 százalékkal esett vissza a tenyészállatok iránti érdeklődés – tudtuk meg Eicher Józseftől.

Lesz elég takarmány?

Néhány hete válságtanácskozást tartott a szektor szereplőinek Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára is. A sertéságazat meghatározó szereplőivel folytatott egyeztetésen a magyar sertéstartás talpon maradását szolgáló eszközöket, lehetőségeket tekintették át, így finanszírozási, energia-, takarmány- és húspiaci, valamint agrártámogatási és versenyképességi kérdéseket. A március elején elrendelt gabonakiviteli korlátozás célja is a takarmányellátás biztonságának fenntartása, hiszen a komoly gabonaipari szereplőnek számító Ukrajnában dúló háborúnak az európai gabonapiacra is komoly hatása van. A kormány döntése értelmében 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál. Amennyiben az export veszélyeztetné vagy kockáztatná a hazai ellátás biztonságát, az állam élhet elővásárlási vagy vételi jogával. A hazai termelésű takarmányra többek között azért is érdemes vigyázni, mert mostanra a kínaiak visszatértek a 2017-es kocalétszámhoz, azaz képesek előállítani maguknak állatot, és a takarmányoldalon jelentek meg vevőként. Ennek köszönhetően a takarmány ára fölfelé, a sertés ára pedig lefelé indult meg.

3 millió alatt

Az ágazat agóniája nem most kezdődött, az hosszú évek óta vergődik. A csökkenő sertéslétszám mellett az is probléma, hogy az igazán professzionális és hatékony sertéstartó telepek száma alig néhány tucatra tehető, és a kistermelői sertéstartás is megállíthatatlanul zsugorodik. Az elmúlt évek, évtizedek kormányzati intézkedései ellenére nemhogy emelkedett volna, de csökkent a hazai sertésállomány. Pedig még külön miniszteri biztosa is volt az ügynek. 2013-ban Horváth Istvánt, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes alelnökét bízták meg a sertésprogram végrehajtásának felügyeletével, aminek az volt az egyik fő célja, hogy négy év alatt 6 millió egyedre növeljék a hazai sertésállományt. Ez olyannyira nem sikerült, hogy a magyar sertésállomány, amely a 2000-es évek elején még a 4,8-5,1 milliós egyedszám között mozgott, 2021-re csaknem a felére csökkent: a KSH 2021. decemberi adatai szerint 2,726 millió egyedből állt. A több mint 44 százalékos csökkenés hátterében a hazai agrárpolitikától független események is állnak. A hazai sertésállomány csökkenéséhez nagyban hozzájárulhatott a magyar vadállományban felbukkanó afrikai sertéspestis miatt bevezetett szigorítások, valamint a 2014-ben induló PRRS-mentesítési program, a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindróma felszámolása a sertésállományban.

A magyar sertésállomány, amely a 2000-es évek elején még a 4,8-5,1 milliós egyedszám között mozgott, 2021-re csaknem a felére csökkent: a KSH 2021. decemberi adatai szerint 2,726 millió egyedből állt.

Kilőttek a felvásárlási árak

A hónapok óta stagnáló felvásárlási árak 2022 márciusában végre elindultak felfelé, az Európai Bizottság jelentésében 22-27,9 százalékos uniós szintű havi áremelkedésről ír, de például a magyar árakat meghatározó német jegyzés február 10. és március 16. között több mint 54 százalékkal emelkedett.

Ami a termékpályán az egyiknek jó hír, az a másiknak okoz problémát. A sertés felvásárlási árának egy hónapon belüli több mint 50 százalékos emelkedésére hivatkozva sorra mondják fel élő szerződéseiket az európai és magyar húsfeldolgozók. A német Tönnies húsipari óriás arról tájékoztatta a partnereit, hogy eláll az érvényes szerződéseitől, a piacon kialakult helyzetet az orosz–ukrán háború miatt vis maiornak tekinti. A feldolgozók költségei növeli az is, hogy a logisztikai partnereik számára megszűnt a hatósági ár, ami az üzemanyagokban 50 százalékos emelkedést jelent, ezt pedig szállítmányozók azonnal beépítették a fuvarköltségbe.

Kivéreztetett sertéstartók

A felvásárlási árak úgy kilőttek, hogy már 600 Ft/kg az élő sertés ára, így bizakodó a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége is. Fitos Gábor ügyvezető szerint ugyanakkor továbbra is nehéz helyzetben vannak a termelők, hiszen a takarmányoknál is heti árak vannak, a takarmány-alapanyagok ára 100-200 százalékkal növekedett, a gáz ára 6-8-szorosára, az elektromos áramé pedig 3-4-szeresére emelkedett, mindez kritikusan megemeli az állattartók önköltségét. Úgy véli, uniós szintű megoldás szükséges a kialakult helyzet rendezéséhez. Az unióban ugyanis a különböző nemzetközi gazdasági, politikai, járványügyi okok miatt túltermelés alakult ki, és 27 százalékkal nagyobb a sertésállomány, mint amennyit a belső kereslet igényel. 2021 utolsó negyedévében olyan alacsonyak voltak a felvásárlási árak itthon, és olyan kritikusan megemelkedtek a költségek, hogy egy 1000 kocás telep akár 25 millió forintos veszteséget is realizálhatott. Fitos Gábor úgy véli, egy elhúzódó válság áldozatai a sertéstartók, emiatt a kormány intézkedései, segélycsomagja is csak kismértékben képesek kompenzálni a veszteségeiket. „Az élőállat-előállítást és -nevelést biológiai folyamatok határozzák meg, ahol a leürítés vagy az újratelepítés hetekbe vagy akár hosszú hónapokba is telhet, így ilyen kilengéseket, ami most zajlik, nem igazán bír el az ágazat. Ezért mindenképpen segíteni kell a sertéstartókat, akik már az utolsó tartalékaikat is felélték. Egy tavaly decemberi, saját tagjaink körében végzett felmérés szerint ha nem változik a helyzet, akár 10-20 ezer koca is eltűnhet a rendszerből” – tette hozzá.

Integráció és a kiszámíthatóság

Az extrém önköltség-emelkedés nem érintette olyan súlyosan azoknak a gazdáknak a pénztárcáját, akik termelési integrációban végzik ezt a tevékenységet. A mélykúti Búzakalász Szövetkezet a Bonafarmmal kötött ilyen szerződést. A vállalkozás 650 kocás telepén évi 7500 sertést hizlalnak, ezenkívül 10 ezer malacot adnak tovább a Bonafarmnak. Tőlük kapják a tenyészkocákat, a takarmányt, és egy előírt technológia szerint kell a termelést folytatni. A szerződés szerint a kockázat jelentős része a Bonafarmé, a Búzakalásznak pedig kiszámítható nyereséget garantál a megállapodás.

Az árstop és hatásai

A sertéstenyésztők és -tartók egy ideje a szakmaközi szervezetekkel karöltve azért lobbiznak, hogy a végbement önköltségi növekedés lassan beépüljön az élő sertés árába, ami természetesen előbb-utóbb kihat a fogyasztói árakra is. A tejágazathoz hasonlóan itt is a legrosszabbkor jött a kormány egyeztetés nélkül elrendelt árstopja. A sertéscomb révén a sertéshús is bekerült a hatósági áras élelmiszerek körébe. A februártól érvényes élelmiszerárstop szerint a 2021. október 15-én alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni mindegyik termékre. A kormány egyeztetések nélkül meghozott döntése leforrázta a sertéshús-előállítókat is. Horváth István, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke az intézkedés bejelentését követően úgy nyilatkozott, hogy nem érinti a termelőket a combra vonatkozó három hónapos árbefagyasztás, mert az a kereskedők és vevők viszonylatában okoz érzékelhető változást. A termelők bevételét meghatározó felvásárlási árak a német tőzsdei árakhoz igazodnak, tehát az említett intézkedés hatására nem fognak változni, és a keresletet sem fogják érdemben befolyásolni.

Igaz, a sertésnek sok egyéb része is van a combon kívül, a szakma is tanácstalan volt, hogy a döntésnek milyen hatásai lesznek, hiszen az ideiglenes fogyasztói ármaximáláshoz hasonló intézkedésre még nem került sor a termékpályán. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke abban bízik, hogy az intézkedés nem akasztja meg azt a folyamatot, ami nagyjából fél éve elkezdődött, vagyis hogy egyre több kiskereskedő vállalta, hogy kizárólag hazai eredetű sertéshúsokat forgalmaz.

Az már szinte biztos, hogy az élelmiszerárstop kivezetése és az orosz–ukrán háború jelentős áremelkedést hoz az elkövetkező hetekben. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy számol, a hús- és tejtermékek termelői árai várhatóan 30-40 százalékkal emelkednek majd. A húskészítményeknél a 40 százalékos nyersanyagköltség-növekedés akár 25 százalékos fogyasztói áremelkedést is eredményezhet. A sertéságazatban azzal kalkulálnak, hogy 3-4 ezer forint körül alakul kilogrammonként a sertéshús reális ára tavasz végére.

A legrosszabbkor jött a kormány egyeztetés nélkül elrendelt árstopja.

Mennyiség helyett minőség

A hazai húsipar egyes szereplői nem az árak csökkentésében látják a megoldást. „Az olcsó élelmiszer rossz irány” – véli Giacomo Pedranzini húsipari szakember, a KOMETA ügyvezető igazgatója. Szerinte a modern mezőgazdaságot és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipart mennyiségi nyomás, túltermelés és irracionális árképzés jellemzi, a nagyüzemi mezőgazdaság a „nagy mennyiséget olcsón” jellegű termelésre állt rá, és mindent ennek rendel alá. Pedranzini úgy véli, ez veszélyeztetheti a talaj egészségét, a hosszú távú termékenységét éppúgy, mint az állatok egészségét, a feldolgozók pedig a késztermékek minőségét tehetik kockára az óriási nyomás okán. A Kométa első embere a problémára válaszul hozta létre a HonestFood rendszert, amely kiemelt figyelmet fordít természet és a környezet védelmére, az állatjólétre, és méltányos a termelési lánc minden szereplőjével. Véleménye szerint olyan rendszert kell kialakítani, amely képes arra, hogy miközben a vásárló a kosarába minőségi élelmiszert tesz, közben a rendszer garantálja az ellátási lánc minden szereplőjének a tisztességes megtérülést, különösképp a termelőknek.

Szinte biztos, hogy az élelmiszerárstop kivezetése és az orosz–ukrán háború jelentős áremelkedést hoz az elkövetkező hetekben.

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: sertés, sertéshús, sertéstenyésztés, sertéstartók

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom