állatvédelem

Állatjólét és nagyüzemi tenyésztés

Nemzeti tanács alakult a hazai állatvédelem jövőjéért

Hazánkban minden szempontból rendezettnek mondható a nagyüzemi állattartás helyzete, komolyabb változások így a jövőben sem várhatóak. Elsősorban a hosszú távú állatszállítás és a ketreces tojótyúktartás az a két terület, ahol még jogszabályi változtatások jöhetnek.

Április közepén alakult meg a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, amely véleménynyilvánítással, az állatvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos jogszabálytervezetekhez, kormányzati stratégiához fűzött javaslataival, kezdeményezéseivel, valamint oktatással és felmérésekkel kívánja formálni a hazai állatvédelem jövőjét. Milyen változások jöhetnek a hazai nagyüzemi állattartásban, és mi lesz a Nemzeti Állatvédelmi Tanács szerepe az állatjólét jogszabályokban előírt feltételeinek biztosításában?

Általános szemléletformálás

„A gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai a jogszabályokat tekintve nagyon régóta rendezettnek nevezhetők Magyarországon. Ez az összes gazdasági haszonállat esetében így van: hazai és európai uniós rendeletek is egyaránt pontosan szabályozzák az állatok tartására, szállítására és a velük való bánásmódra vonatkozó feltételeket. Az állatok vágása az a terület, ahol az állatjóléttel kapcsolatos követelmények a leginkább szabályozottak. A legfőbb feladat az állatok természetes szükségéleteinek kielégítése, valamint az, hogy a lehető legkevesebb stressz érje őket mind a tartásuk, mind a vágás során. Ezt elsősorban az állattartó szakemberek szemléletformálásával lehet elérni. Épp ezért pontosan ez áll annak a jogszabályi előírásnak a középpontjában is, amit eddig az Európai Unión belül kizárólag mi vezettünk be Magyarországon. A rendelet kimondja, hogy a nagy létszámú állattartó telepeken állatjóléti felelőst is kötelesek alkalmazni. Az állatjóléti felelős feladata, hogy felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását, ellássa az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyeket az állatok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatással, és évente oktatást tartson az állattartó telep dolgozónak. Az újonnan létrehozott Nemzeti Állatvédelmi Tanácsnak elsősorban abban lesz a jövőben komoly szerepe, hogy ha felmerül a jogszabályok összehangolásának a szükségessége, akkor erre javaslatot tegyen, illetve véleményezze azokat a változtatásokat, amelyek már folyamatban vannak” – mondja dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

Állatszállítás és ketreces tojótyúktartás

Európai uniós szinten a jogszabályok tekintetében jelenleg két területen zajlanak változások, az egyik az állatok szállítására, a másik pedig a ketreces tojótyúktartásra vonatkozó szabályozások felülvizsgálata. Az állatok szállításában a hosszú távon történő élőállat-szállítás jelenti a problémás területet: a szállítás ilyenkor különleges feltételekhez kötött, így például biztosítani kell a rendszeres pihentetés feltételeit, útvonaltervet kell készíteni, a gépjárműveket megfelelő adatrögzítő eszközökkel kell ellátni, de szellőztető berendezés alkalmazására is szükség van. Elképzelhető, hogy a jogszabályi felülvizsgálatot követően változni fog néhány az említett különleges feltételek közül. Fontos, hogy ezeknek a szabályoknak a betartását nemcsak az unión belül, hanem a harmadik országokba történő szállítások során is ellenőrizni kell, bár ez hazánkat viszonylag kevéssé érinti” – emel ki egy konkrét példát dr. Bognár Lajos.

„Európai uniós szinten sok kérdés merül fel a ketreces tojótyúktartás állatjóléti vonatkozásaival kapcsolatban is, erről nemrég szervezett véleménynyilvánító akciókat az Európai Bizottság. Korábban e téren többféle paramétert is meghatároztak már a jogalkotók, például a ketrec méretével és a pihenőudvar jellemzőivel, valamint a karom- és csőrkoptató eszközökkel kapcsolatban. Ezen paramétereknek jelenleg szintén zajlik a felülvizsgálata, így elképzelhető, hogy hazánkban is változtatni kell majd az eddigi feltételeken” – mondja a szakember.

Jogszabályi harmonizációra is szükség lesz

Dr. Bognár Lajos kiemelte: a nemrég megalakult Nemzeti Állatvédelmi Tanács fő fel­adatát nem a már létező jogszabályok megváltoztatása jelenti, hiszen nem egy jogszabályalkotó testületről van szó. Sokkal inkább a véleményezés és a kapcsolattartás az, amelyben a tanácsnak kiemelt szerepe lesz: a legfontosabb feladat a Nemzeti Állatvédelmi Programmal kapcsolatos vélemények megfogalmazása, valamint a civil szervezetek, a kutatóintézetek és a hatóságok között történő folyamatos kommunikáció elősegítése.

A tanács másik kiemelten fontos fel­adata a hazai jogszabályok összhangjának megteremtése: meg kell vizsgálni, hogy a különféle szabályozások hogyan épülnek egymásra, és ezek mennyire koherensek egymással. „Jó példa erre, hogy a hazai állatvédelemben nemcsak az állatvédelmi törvény és az annak végrehajtására kiadott rendeletek játszanak fontos szerepet, hanem a büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezései is. A két területet értelemszerűen össze kell hangolni egymással ahhoz, hogy az állatvédelmi és állatjóléti előírások megfelelően teljesülhessenek. Az első ülésen döntően ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Nemzeti Állatvédelmi Tanács” – mondja dr. Bognár Lajos.

A tanács legfontosabb feladata a Nemzeti Állatvédelmi Programmal kapcsolatos vélemények megfogalmazása, a civil szervezetek, a kutatóintézetek és a hatóságok között történő folyamatos kommunikáció elősegítése, valamint kiemelt feladata a hazai jogszabályok összhangjának megteremtése is.

 

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Tags: állatjólét, állattenyésztés, állatvédelem, állatszállítás, Nemzeti Állatvédelmi Program

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom