ammóniakibocsátás

Csökkenthető az ammóniakibocsátás

Az ajánlott technológiára váltással sokat tehetünk környezetünkért

A mezőgazdasági termelőüzemek ammóniakibocsátásának csökkentése szempontjából a takarmányok nyersfehérje-tartalmának csökkentése az egyik legeredményesebb és legköltséghatékonyabb eszköz, és ebben hazánk is jól halad az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. adatsorai szerint. Milyen lehetőségek vannak még az állattartásban az ammóniakibocsátás csökkentésére?

A takarmányozás szerepe a legfontosabb

Melyek azok az alacsony ammóniakibocsátású állattartási technológiák, és mit jelent ezeknek a bevezetése a gazdák számára a mindennapi gyakorlatban?

„A mezőgazdasági termelőüzemek ammóniakibocsátásának csökkentése szempontjából egyértelműen a takarmányozásnak van a legfontosabb szerepe, ezzel a módszerrel – állatfajtól függően – 10-35 százalékos csökkenés is elérhető. A cél az, hogy a szükségletük szerint optimalizált, minél alacsonyabb nyersfehérje-tartalmú takarmányt kapjanak az állatok, figyelemmel a mindenkor érvényben lévő takarmányozási ajánlásokra. Hiszen minél kevesebb nitrogént juttatunk a rendszerbe, annál kevesebb fog onnan ammónia formájában kikerülni. Ez akár anyagi szempontból is előnyös a gazdáknak. Ezen a területen hazánk kifejezetten jól áll, ezt az Agrárközgazdasági Intézet munkatársainak széles körű adatgyűjtése egyértelműen alátámasztja” – mondta kérdésünkre dr. Pesti Csaba, az AKI Agrárközgazdasági Intézet igazgatója.

Az említett adatok azt mutatják, hogy a nyersfehérje-tartalmat a sertéstakarmányok esetében több takarmányozási fázisban sikerült jelentősen csökkenteni a 2005-ös bázisévihez képest 2018-ra (ekkorról vannak adataink). Így azok az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által publikált ammóniakibocsátás-csökkentési útmutatóban (Options for Ammonia Mitigation) közölt nyersfehérje-célértékeknek többnyire megfelelnek. Az intézet adatsorai alapján a brojlercsirke-, tojótyúk állományok és a pulykák esetében is csökkenés volt tapasztalható a 2005 és 2018 közötti időszakban, bár a csökkenés mértéke itt alacsonyabb volt, mint a sertések esetében (részletesebb információ a www.aki.gov.hu honlapon).

„A takarmányokhoz a nyersfehérje-tartalom csökkentése mellett kristályos aminosav-kiegészítést, például metionint és lizint adnak, így az állatoknál elérhető ugyanaz a súlygyarapodás, amit a korábbi magasabb nyersfehérje-tartalom mellett sikerült” – emelte ki a szakember.

ammoniakibocs

Istállón belüli technológiák

Ez a második terület, ahol csökkenés érhető el az ammóniakibocsátásban. Lehetőség van ferde padozat kialakítására, a trágyaeltávolítás optimalizálására, a szellőztetés átalakítására, valamint kémiai vagy biológiai filterek/légtisztítók beépítésére, ezeknek a módszereknek az alkalmazása azonban akkor a leginkább gazdaságos, ha nem egy régi istálló kerül átalakításra, hanem egy új istálló épül meg.

„Ezeknél a módszereknél az a cél, hogy a trágya minél kevesebbet érintkezzen a levegővel. Magyarországon ezek a mód­szerek még korántsem elterjedtek, a szar­­­­vasmarhánál a legjellemzőbb továbbra is az, hogy az istálló nem zárt terű, hanem érintkezik a szabad le­­vegővel. A sertéstartásban használt kényszerszellőztetésű istállók esetében a kémiai és biológiai filterek beépítése meglehetősen drága, és ezeket a fejlesztéseket a fejlettebb európai uniós országokban sem önerőből, hanem fejlesztési támogatásokból hajtják végre a gazdák. Ezekkel a módszerekkel állatfajtól függően 20-30 százalékkal, de légtisztítókkal akár 90%-kal is csökkenthető az ammóniakibocsátás” – mondta dr. Pesti Csaba.

Trágyatárolás és a trágya kijuttatása

A tárgya tárolására és kijuttatására is külön oda kell figyelni. Az ideális megoldás az lenne, ha a trágyatárolók fedettek lennének, ezt azonban nem minden esetben lehet hatékonyan megvalósítani, még akkor sem, ha új trágyatároló kerül megépítésre.
„Hígtrágyák esetében a legelterjedtebbek Magyarországon a földmedencés trágyatárolók. A talaj és a trágya között fóliaréteg van, ami megakadályozza a szivárgást, az ammónia párolgását megfelelően gátló lefedése azonban nem megoldott ennél a típusnál, akkor sem, ha újonnan létrehozott tárolóról van szó. Szintén elterjedtek a vasbeton tárolók, amelyek jellemzően nem fedett változatban épültek. Utólag ezeket sem igazán lehet lefedni, az újonnan épült tárolóknál azonban már van rá mód, hogy fedett formában kerüljenek megépítésre. A harmadik típus nem vasbeton szerkezetű, hanem acéllemezből készült.

Ezekre ugyanaz érvényes, mint a vasbetonból készült tárolókra, hogy kizárólag az újonnan épült tárolók lefedése tekinthető gazdaságosnak” – mondta dr. Pesti Csaba.

A negyedik fontos kérdés, hogy a trágya miként kerül kijuttatásra: a takarmányozást követően ez az a terület, ahol a leginkább vissza lehet fogni az ammónia levegőbe kerülését. A trágya szórófejjel történő, ún. ütközőlapos kijuttatása nem a legjobb megoldás, főleg akkor, ha elmarad az azonnali bedolgozás: ilyenkor túl nagy a tápanyagveszteség, az ammónia pedig nagyobb mennyiségben a levegőbe kerülhet. A ki­bocsátás csökkentése szempontjából előnyösebb módszer a csőfüggönyös kijuttatás, amikor a hígtrágyát nem a felszín alá, hanem csövekkel a felszínre juttatják, a legelőnyösebb pedig az injektálás, amelynek során a trágyát közvetlenül a talajfelszín alá juttatják be.

„Költséghatékonysági szempontból a legjobb, ha a gazdák a takarmányozást és a trágyaki­juttatás módszerét fejlesztik, ilyenkor ugyanis nem kell külön beruházniuk, mint mondjuk egy új trágyatároló építésénél, és az ammóniakibocsátás csökkentése mellett a termelési tevékenységük jövedelmezősége is nőni fog” – foglalta össze a szakember. A sertéságazatban tevékenykedő mezőgazdasági termelők ammóniakalkulátor segítségével mérlegelhetik az általuk választott állattartási technológia ammóniakibocsátási hatását. A modellt folyamatosan fejlesztik, és a tervek szerint 2021-ben a baromfiágazatra, majd a szarvasmarhaágazat számára is elkészül.

Költséghatékonysági szempontból a legjobb, ha a gazdák a takarmányozást és a trágyakijuttatás módszerét fejlesztik.

A kormány 2020 májusában fogadta el az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot (OLP), melynek alapján a következő években ammóniakibocsátás-csökkentő intézkedéseket vezetnek be a magyar mezőgazdaságban is. Erre a programra az Európai Unió egy 2016-os rendelete (2016/2284 irányelv az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, röviden NEC irányelv) miatt volt szükség, amely nemcsak kibocsátáscsökkentési kötelezettséget írt elő a tagországoknak, hanem annak megvalósítását támogató nemzeti program készítését 2019. április 1-ig. Ebben részletesen be kellett mutatni, hogy hazánk milyen eszközökkel tervezi megvalósítani az irányelv által meghatározott határértékek elérését.

Mivel a mezőgazdaság felel az ország teljes ammóniakibocsátásának 90 százalékáért, értelemszerűen ezen a területen kell a legradikálisabb intézkedéseket bevezetni: 2020-ig a 2005-ös kibocsátási szinthez képest 10 százalékos csökkentés elérése volt a cél, 2030-ra pedig ennek az értéknek már 32 százalékosnak kell lennie. Az OLP adatai szerint 2016-ban a szervestrágya-kijuttatás volt a legjelentősebb forrás 26 százalékkal, ezt követte a műtrágya-kijuttatás és a szarvasmarhatartás 19 százalékkal, majd a baromfitartás 15 százalékkal, és csak ezután következett a sertéstartás 14 százalékkal.

A levegőterhelés-csökkentési programban szereplő Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat több gyakorlati eljárást is meghatározott az ammóniakibocsátások megfelelő mértékű csökkentésének elérése érdekében: ezek között szerepelnek az alacsony kibocsátású állattartási technológiák, a műtrágya kijuttatásának szabályozása, a nitrogénmenedzsment, a teljes nitrogénciklus létrehozása, a helyes takarmányozási stratégiák kidolgozása és végrehajtása, valamint a trágyatárolási és trágyakijuttatási technológiák javítása.

Szerző: AgrárUnió

Tags: takarmányozás, ammóniakibocsátás, trágyatárolás, trágya kijuttatása

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom