Padlón a hízottmáj-termelők

2020.07.20

Egyszerre két csapás érte a szektort, amely segítséget sem kapott Amíg a legtöbb ágazat a koronavírus miatt került nehéz helyzetbe, addig a hízott libamáj előállításával foglalkozó szektort a járvánnyal Magyarországon egy időben megjelenő madárinfluenza is sújtotta. A két csapás közül az egyik is bőven elegendő lett volna, hogy sokakat kilátástalan helyzetbe hozzon, a kettő együttes hatása pedig egyelőre megjósolhatatlan következményekkel jár. A válságról Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács igazgatóját kérdeztük.

Padlón a hízottmáj-termelők


Az első csapást akkor szenvedte el az ágazat, amikor az európai országok többsége, valamint hazánk is a koronavírus-járvány miatt korlátozó intézkedéseket vezetett be, és a többi között az éttermeknek, szállodáknak is be kellett zárniuk. A hízott májat előállító gazdák és a vágó-feldolgozó üzemek egyik pillanatról a másikra elvesztették szinte a teljes piacukat.

„A vendéglátással, gasztronómiával 
fo­­­g­­­­lalkozó szektor (Horeca – hotels, res­tau­­rants, cafés, vagyis hotelek, éttermek, kávézók) itthon és külföldön is teljesen leállt, és ez a hízottliba- és -kacsamáj, valamint párhuzamos termékeik (comb, mell) értékesítését gyakorlatilag kilátástalan helyzetbe hozta – magyarázta Csorbai Attila. – A válság a legtöbb élelmiszer esetében 20-25 százalékos piaci zsugorodást okozott, a hízott máj területén ez jóval nagyobb, 70-80 százalékos csökkenést jelentett, hiszen a forgalmuk jelentős részét jó ideje már az éttermek, szállodák megrendelései adják, képtelenség lett volna hirtelen ezt az árumennyiséget máshová átcsoportosítani. A kialakult helyzetben a kormánytól vártunk volna segítséget. Kértük, hogy a termelőknek, feldolgozóknak biztosítson a kabinet ugyanolyan kedvezményeket, mint amilyeneket az éttermek, hotelek megkaptak. Ez a segítség azonban elmaradt.” [elofizeto]

Se piac, se állomány

A „beragadt” libamáj miatt a raktárkészletek folyamatosan nőttek, majd amikor ez már a likviditást is veszélyeztette, sok vágó-feldolgozó üzem teljesen leállt. Erre jött még a madárinfluenza, amelynek terjedését még mindig nem sikerül megállítani.

„Március végén robbant be a madárinfluenza, és először letarolta Bács-Kiskun megyét, aztán átterjedt Csongrádra, de voltak már kitörések Békésben is – ismertette Csorbai Attila. – A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy amíg a 2016–17-es járványban, amely nagyon komoly csapást jelentett a szektornak, 3,2 millió baromfit kellett leölni, most már 4,6 millió megsemmisített állatnál tartunk. Ennek nyolcvan százaléka víziszárnyas, tehát az állományok felszámolása nagymértékben érintette a hízottmáj-termelőket. Azokról a területekről, amelyek beleestek a járványvédelmi zónába, nem lehet exportálni, a kivitel nélkül pedig ez az ágazat kilátástalan helyzetbe került, hiszen a hízott máj 70-80 százaléka külföldi piacokon talál gazdára. A szektor szereplőinek egyszer csak azzal kellett szembesülniük, hogy se piacuk, se állományuk nincs már.”

Hízottmáj-előállítással szinte kizárólag a madárinfluenzával sújtott három me­­­­­gyében foglalkoznak. A legtöbben Bács- Kiskunban, de Csongrádban és Békésben is nagy hagyománya van a világhírű magyar libamáj termelésének. Csorbai Attila a termelők számát 5-6 ezer főre becsüli, de rajtuk kívül még sokak megélhetése kötődik a szektorhoz, többek között a vágóhidak alkalmazottainak jö­vője is attól függ, mennyi ideig tart majd a válság. A termelők közül a madárinfluenza miatt nagyon kevesen folytathatták a munkát, állami kártalanításra pedig csak azok számíthatnak, akik betartották a járványügyi előírásokat.

„A védőzónában lévő telepeken le kellett ölni a teljes állományt, majd 
az elszállítást követően következhetett a takarítás, fertőtlenítés – mondta Csorbai Attila. – Elméletileg a végfertőtlenítés után huszonnyolc nappal újra lehetne kezdeni a telepítést, de mivel a környéken folyamatosak az újabb kitörések, 
a hatósági feloldások még mindig nem kezdődhettek el. Ha egyszer újra is indulhat a termelés, három és fél, négy hónap, mire a gazdálkodó a hízott májat értékesíteni tudja. Először ugyanis meg kell vásárolni a napos libát, majd előnevelni az állományt, és utána kezdődhet a tömés. Az előnevelési fázisban akár több ezer állatot is lehet együtt nevelni, később viszont a liba már nem tűri a nagy csoportos tartást, ezért a rendkívül kézimunka-igényes tömésnél, hizlalásnál már jellemzően néhány százas állománnyal dolgozhatnak a termelők.”

hizottmaj

Szigorításokra lesz szükség

Csorbai Attila szerint nehéz elválasztani a két járvány gazdasági hatásait, a koronavírus miatti korlátozásokat követően a madárinfluenza csak még jobban elmélyítette a válságot. A szakember abban biztos, hogy az újraindulás után jelentős változásokra van szükség.

„Szigorúbb feltételek alapján kell eldönteni, hogy kik és hogyan indíthatják újra a termelést – fogalmazott. – Ha kicsit magunkba nézünk, be kell vallanunk, hogy biztosan voltak olyan telepek, amelyek nem tartották be a járványvédelmi előírásokat. Ezeket ki kell szűrni és be kell záratni a teljes baromfiágazat védelmének érdekében, hiszen nemcsak magukra, hanem azokra a telepekre is veszélyt jelentenek és kárt okoznak, amelyek eddig megfeleltek a szabályoknak. Szigorú hatósági intézkedést várunk, amelyhez együttműködésünket is felajánljuk. Sajnos ennek lesznek áldozatai, többen el fogják veszíteni a munkájukat, nem kapnak majd engedélyt az újratelepítéshez, mivel a minimális járványvédelmi követelményeket sem tudják betartani. Alapvetően megváltozhat a jövőben a termékpálya szerkezete, felerősödik majd 
az integráció szerepe. A baromfiágazat egészének egy jól szervezett hízottmáj-előállításra van szüksége, és ebben a rendszerben kizárólag olyan termelők vehetnek majd részt, akik betartják 
az előírásokat.”

Egyelőre mindenki csak találgat, hogy mikorra normalizálódhat a helyzet, a szektort most a teljes bizonytalanság jellemzi.

„A koronavírus-járvány a világ legjelentősebb hízottmáj előállító országában is drasztikus lépéseket követelt meg – hangsúlyozta Csorbai Attila.– A franciák negyven százalékkal csökkentették a termelésüket, hiszen az éttermek, szállodák bezárásával ők is elveszítették a piacuk nagy részét. Itthon már nagyon várják 
a gazdák, hogy újra elkezdhessék a mun­­­­kát, de senki sem tudja, ez mikor kö­vetkezhet be. Optimista becslés szerint augusztus végére talán elérhetjük a tavalyi évi kibocsátás ötven százalékát, és de­­cemberre állhat helyre a korábbi években megszokott valós kereslet. Ha viszont realisták vagyunk, akkor ehhez két-három hónapot még hozzá lehet adni, azaz 2021-re tolódik át a piaci viszonyok rendeződése. Hízott libából egyébként Magyarország idén egymillió darabot, hízott kacsából pedig hárommilliót állíthat elő. Ez a mennyiség a tavalyi évi termelésnek a fele, kétharmada. Ha elhúzódik a madár­influenza-járvány a nyár végéig, akkor megállunk ötven százaléknál, ha hamarabb újraindulhat a termelés, akkor talán a kétharmados szintet elérhetjük.”

Európában eddig Franciaország, Belgium és Svájc a legnagyobb felvevő­piaca csúcsgasztronómiában közkedvelt libamájnak, de Japán, Dél-Korea és Izrael éttermeibe, áruházainak polcaira is jut a magyar libamájból. Csorbai Attila ugyanakkor hozzátette: az ázsiai országok rendkívül szigorúan kezelik az állategészségügyi kérdéseket, így a madárinfluenzát is. A japánok például a fertőzés megszűnését (az utolsó kitörést) követően legkorábban négy hónappal oldhatják fel a szállítási tilalmaikat az érintett megyékből.

   [/elofizeto]


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE