TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 645 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,83000
USD: 367,33000
CHF: 405,35000
GBP: 462,58000
Hirdetés
Madárinfluenza itt is, ott is

Madárinfluenza itt is, ott is

Állattenyésztés - 2020.07.16

A takarmányszállító járművek miatt terjedhetett a H5N8? Április 30-án Békés megyében is igazolódott a madárinfluenza H5N8-as törzsének jelenléte, a Nébih pedig azt írja, hogy a járványügyi nyomozások alapján több esetben, például 
a legutóbbi Békés megyei kitörések kapcsán is valószínűsíthető, hogy a takarmányszállító járművek játszottak szerepet a vírus terjedésében. A járvány terjedése lassuló tendenciát mutat, május utolsó hetében egyáltalán nem volt madárinfluenza-kitörés.

Ahogyan arról áprilisi lapszámunkban már beszámoltunk, január közepén hazánkban is újra megjelent a madárinfluenza H5N8-as törzse, amely az eddigi madárinfluenza-törzseknél – például a Kínában 2017 telén emberi áldozatokat is követelő H7N9-nél – jóval virulensebb, bár emberi megbetegedéseket eddig szerencsére egyáltalán nem okozott. Annál nagyobb problémát jelentett viszont a madaraknak: amint egy telepen igazolják a fertőzés jelenlétét, ott az egész állományt, sőt megelőzésképpen néha a környező állományokat is ártalmatlanítani kell.

A madárinfluenza hazai megjelenésé­től mostanáig 267 állattartó telepen mu­tatták ki a vírust Bács-Kiskun, Csongrád és legutóbb Békés megyében. A kitöréssel érintett telepeken és a megelőzési céllal felszámolt gazdaságokban ezekben 
a megyékben összesen több mint 4,5 millió állatot öltek le, ebből preventív céllal egymillió körüli állatot.

Vadmadaraktól jött a vírus

„2020 januárjának közepén Komárom-Esztergom megyében, majd néhány nap múlva Hajdú-Bihar megyében jelent meg hazánkban a madárinfluenza megbetegedés. A két megyében szinte egy időben jelentkező kitörések egymástól teljesen függetlenek voltak, s szigorú intézkedésekkel ekkor még sikerült a járvány további terjedését megakadályozni. Mindkét esetben fertőzési forrásként a vándorló vadmadarak általi behurcolás valószínűsíthető. Ezt a feltételezést támasztotta alá, hogy a madárvonulások útvonalán ebben az időben több szomszédos országban is kimutatták már a H5N8 vírust, a vadmadarak fertőzésterjesztő szerepe pedig nemzetközileg elfogadott és bizonyított tény. Mindkét érintett telep vándorló vadmadarak pihenőhelyének közelében volt” – írta korábbi kérdésünkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A vadmadaraktól származó eredetet erősíti az is, hogy a vírus genetikai állományának elemzése szerint a hazánkban talált vírusok a 2019 decemberétől Közép- és Kelet-Európában jelen lévő törzsekkel alkotnak egy genetikai csoportot. Ezen be­­­lül nagyfokú hasonlóságot mutatnak korábbi lengyel izolátumokkal, de a ro­mániai és szlovákiai izolátumokhoz is nagyon közel állnak.


A zártan tartás szabályát sértették

Január óta a következőket kellett betarta­nia minden madártartó gazdának: a ba­­­romfikat kötelező volt zárt térben tartani és zárt helyen etetni, itatni, továbbá a ta­karmányt és az almot is zárt helyen kellett tárolni. További előírás, hogy a gazda 
az állattelepre történő belépést megelőzően vegye le az utcai öltözékét, fertőtlenítse a gumicsizmáját vagy a cipőjét, ki­­­­­­­­lépéskor pedig ismét öltözzön át egy zu­­­­­hanyzást követően.

A telepek igazolt fertőzéseket követő felszámolása az állategészségügyi hatóság által elrendelt állatjárványügyi intézkedés, ezért alapelvként kártalanítás illeti meg a gazdálkodókat. Ez azonban csak abban az esetben jár az érintett állattartóknak, ha a jogszabályoknak megfelelően tartották az állatokat, továbbá kártalanítást kizáró ok nem merül fel.

Sajnos az eljáró hatóság már eddig is több esetben megállapította, hogy a jogszabályban leírt feltételek nem állnak fenn, a kártalanítási eljárást lebonyolító járási hivatalnak ezért arról kellett döntenie, hogy a járványügyi szabályokat be nem tartó állattartókat kizárja a kártalanításból. „Az érintett állattartók jellemzően a baromfik kötelező zártan tartásának szabályát sértették” – írta a Nébih május 19-én.


A takarmányszállítók terjeszthették a vírust

A vírus a vadmadaraktól jött, a járvány ál­­latállományok közötti terjedésében azonban a vadmadaraknak valószínűsít­hetően nincs szerepe. „A járványügyi nyo­mozás – a kitörések nagy számára való tekintettel – jelenleg is folyamatban van. Továbbra is úgy látjuk, hogy az első kitöréskor, március végén, vándorló vadmadarak hurcolhatták be a vírust. Az állományok közötti gyors terjedésében azonban már az állattartó telepek egymáshoz való rendkívül nagy közelségének, a nagy állománysűrűségnek és a széllel való terjedés­nek lehetett elsődleges szerepe. Az egyes eseteknél a járványügyi nyomozás során kiemelt figyelmet fordítottunk és fordítunk a telepek járműforgalmának, különösen a takarmányszállító járműveknek az ellenőrzésére is. A telepsűrűségen, a széljáráson és a vadmadarak vírusterjesztésén túl ugyanis nem zárható ki az sem, hogy a több gazdaságban is megforduló takarmányszállító gépjárműveknek is lehet fertőzésközvetítő szerepük. Több Békés megyei kitörés kapcsán is alapos a gyanú, hogy takarmányszállító járművekkel vitték tovább a vírust. A járványvédelmi minimumfeltételekről szóló 3/2017-es országos főállatorvosi határozat és a madárinfluenza készenléti terv is részletesen foglalkozik a járművek fertőtlenítésével. Ennek fontosságára a tartók figyelmét is rendszeresen felhívjuk. Úgynevezett másodlagos kitöréseket az egyéb ragályfogó tárgyak továbbvitele és akár a személyforgalom is okozhat, például az állatrakodó brigádok telepek közötti mozgása” – írta kérdésünkre a Né­­bih június 4-én.


Lassuló tendenciát 
mutat a járvány

Békés megyében legutóbb két települést ért el a járvány, és az azóta eltelt időszakban nem volt újabb hír a felbukkanásáról. Battonyán május második felében egy mintegy 23 500 egyedet számláló növendék hízópulyka-állomány, Nagykamaráson pedig egy csaknem tízezres törzs­lúdállomány felszámolását kezdték meg a szak­­­emberek.

„Jelentős részben a határozott hatósági intézkedéseknek is köszönhető, hogy a járvány terjedése lassuló tendenciát mutat: az elmúlt héten egyáltalán nem volt madárinfluenza-kitörés, ezen a héten pedig egy gazdaságban mutattuk ki a ví­­­rust” – írta legutóbbi, június eleji megkeresésünkre a Nébih.

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: baromfi, madárinfluenza, H5N8, vírus, Hébih
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

„A TALAJ ÉLETE” – Amit egy szelvény el tud mondani magáról

Országos rendezvény, számtalan helyszínen március 20.-án