Költségek a sertéshizlalásban

Az, hogy – adott technológiai körülmények között és termelési színvonalon – mennyire jövedelmező a sertéshústermelés, a hízóalapanyag és a tenyészállatok ára, továbbá a hízósertés értékesítési ára mellett nagymértékben a takarmányáraktól függ. Meghatározó tehát az optimális receptúrák kiválasztása, a takarmány összeállítása, mert a fajlagos takarmányfelhasználás és a napi tömeggyarapodás javításával gazdaságosabb a termelés. Előtérbe került – a precíziós állattenyésztés elemeként – a precíziós takarmányozás alkalmazása; a legfejlettebb technológiák felhasználásával így lehetővé válik az állatok egyedenkénti ellátása.

Milyen receptúrát választottak, hogyan állítják össze a takarmányt, miként alakítják a takarmányozási költségeket? – erről kérdeztünk március végén két gazdálkodót, Lipták Lászlót, a Medgyesegyházi Haladás Plusz Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. ügyvezetőjét és Hevesi István mindszenti agrárvállalkozót.

Csak egy észszerű határig

A Medgyesegyházi Haladás Plusz Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. sertéstelepének állományát 250 anyakoca és annak szaporulata képezi. Évente 6000 hízót értékesít a cég. Az alkalmazott technológia 90%-ban hígtrágyás, rácspadozatú tartásmódra épül. A rotáció heti fiaztatással és heti választással történik. Az alkalmazott fajták: anyai vonalon a magyar nagyfehér tiszta vérben fenntartva, vásárolt saját kanok alkalmazásával, apai vonal – végtermék kan – kanadai duroc, szintén vásárolt saját kanok használatával.

Kérdéseinkre Lipták László válaszolt.

 – Mi jellemzi a telep naturális hatékonyságát?

 – A naturális mutatóink átlagosnak minősíthetők: átlagos kocaforgó 2,3, vemhesülési arány 82%, fialási átlag 12,29 darab, egy kocára eső választott malacok száma 11,26 darab/fialás.

 – Milyen szempontok szerint és hogyan történik a takarmányozás? Milyen receptúrát alkalmaznak?

 – A telep fajlagos takarmányfelhasználása 3,35 kg/kg. A takarmányozás egy szaktanácsadó cég által készített receptúra alapján, saját keverőüzemünkben gyártott táppal történik. A takarmány összetételéből az árpát, kukoricát zömében saját termésből biztosítjuk, a többi összetevő vásárolt.

 – Szezononként van-e eltérés a takarmányozásban?

 – Lehetőségeinkhez képest megpróbálunk állandó összetételű takarmányt felhasználni. Nincs a takarmányunkban tervezett szezonalitás.

 – Hogyan csökkenthetőek hatékonyan a ser­­­­­­téstelepek takarmányozási költségei, illetve miként lehet azokat kordában tartani?

 – A sertéstelepi takarmányozási költségek csökkentése összetett feladat. Ott kell kezdeni, hogy hatékonyan, gazdaságosan termelni csak egészséges állat képes, amelyet a külső körülmények nem befolyásolnak károsan. Tehát az állatnak szüksége van jó minőségű, egészséges ivóvízre, megfelelő mennyiségű és minőségű levegőre, a komfortzónájának megfelelő hőmérsékletre és természetesen a korának megfelelő minőségű takarmányra. Ezek a legfontosabbak, és még van számtalan tényező, amely végül mind a hatékonyságot befolyásolja az elkészülési időn, felhasznált takarmányon át, és sorolhatnánk tovább. A sertéstelep takarmányozási költségeit csökkenteni csak egy észszerű határig lehet. Ha túlmegyünk ezen, akkor könnyen hatékonysági problémával találkozunk.

 – Az ágazatot milyen input és output árak jellemzik most?

 – Az input árakat befolyásolni szűk határok között tudjuk. Az idén vásároltunk szójadarát 110 000 Ft/t áron is, most pedig 160 000 forintért kínálják, ha lehet kapni. Természetesen ez most a világjárvány hatása. 2019 márciusában egy kilogramm sertésért 320 forintot kaptunk, 2020 márciusában 500 forint felett volt egy kilogramm. A beszerzési oldalon egy kicsit kiegyenlítettebbé lehet tenni az árakat, ha éves szerződésekre kerül sor, és azt jó áraknál sikerül megkötni. Viszont az értékesítési árra semmilyen hatásunk nincs.

Az egészséges állat jól termel

Hevesi István mindszenti agrárvállalkozó (Csongrád megye) törzsállományát jelenleg 280 magyar nagyfehér tenyészkoca, valamint négy nagyfehér és egy lapály tenyészkan alkotja. A telepen a teljes szaporulatot tartják, és tenyészkocaként, tenyészkansüldőként, illetve hízóként értékesítik határainkon belül és kívül egyaránt. Mivel anyai fajtákat tartanak, a szaporaságra történő szelekció az elsődleges feladat. Ezért – a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületével az Agrár­minisztériummal együttműködve – a nagyfehér állomány fejlesztése céljából hoztak be Franciaországból nagy genetikai értékű, szuperszapora koca- és kansüldőket. A honosítás jól sikerült, már az ötödik fialásukra átlag 17,5 élő malaccal jutalmazták a gondoskodásukat.

Kérdéseinkre a következőket válaszolta Hevesi István: „A hízékonysági vizsgálatok során 1047 gramm hízlalás alatti tömeggyarapodás és 2,2 kg takarmányhasznosítás mellett az ország második legjobb nagyfehér kanja lett a behozott francia importkan. Sano referenciaüzem vagyunk, és állandóan újításokon törjük a fejünket. Már néhány napos korban elkezdjük a takarmányhoz szoktatást, mert így lehet elérni, hogy a születéstől számítva 74 napra 32-37 kg-os malacokat mérhessünk.

Szezononként nincs eltérés a takarmányozásban, mindig árpát és kukoricát kapnak tömegtakarmányként, és ezekhez jönnek a premixek, koncentrátumok stb. Saját takarmányt is előállítunk, ezért van, hogy akár háromszor is gombásszuk az árpát, vagy hidas traktorral kijuttatott rovarölővel permetezzük a kukoricát címerhányáskor, hogy ne legyen toxinos. Jó tenyésztéssel, jó minőségű takarmányokkal és jó férőhellyel csökkenthetőek a sertéstelepek takarmányozási költségei. Így lesz egészséges és boldog állatunk, amely jól termel. Már látszik, hogy a koronavírus megjelenése elszabadította az árakat. Elszállt a forint/euró árfolyam, relatív hiány van szójából és egyéb input anyagokból, és még ki tudja, hol lesz a vége…” – válaszolta kérdéseinkre Hevesi István agrárvállalkozó.

Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2019. év: „A takarmányok ára 3,0, ezen belül az egyszerű takarmányoké 1,8, 
a keveréktakarmányoké 3,8%-kal nőtt. A takarmányok közül 
a legnagyobb mértékben a sertéstakarmányok ára emelkedett (8,0%-kal).”

Forrás: KSH

„A sertések száma 2019. december 1-jén 2,6 millió volt, 8,3%-kal csökkent a 2018. decemberihez képest, ami a hazánk vadállományában felbukkanó afrikai sertéspestis miatt bevezetett szigorításokból, valamint a 2014-ben induló PRRS-mentesítési programból (sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindróma felszámolása a sertésállományban) is adódhat, amelynek befejezése 2021 végére várható.

A sertésállomány kor, ivar, illetve hasznosítási irány szerinti összetételét tekintve az elmúlt egy év alatt a hízósertések száma 103 ezerrel (8,0%-kal), a malacok száma 34 ezerrel (4,9%-kal), a süldőké 73 ezerrel (11%-kal) csökkent. A szűz kocasüldők száma nem változott, a vemhes kocáké 12, az előhasi kocáké 10, az üres kocáké 16%-kal visszaesett a 2018. decemberihez viszonyítva. Az anyakoca-állomány egy év alatt 13%-kal csökkent, így 2019. decemberben 155 ezret tett ki.”

Forrás: KSH Állatállomány, 2019. december 1. című kiadványa: „A sertésállomány 8,3%-kal csökkent, a vágósertés felvásárlási ára 22%-kal nőtt”

Sertéslétszám – KSH-adatsorok

2015. dec. 1-jén 3124,4 ezer sertés volt az országban; 2017-ben 2870 ezer; 2018-ban 2871,6 ezer és 2019 dec. 1-jén 634,4 ezer sertés Magyarországon.

A megyék közül a legtöbb Hajdú-Bihar (349,6 ezer), Bács-Kiskun (300,1), Baranya (277,3 ezer), és Békés megyében (224,9 ezer).

Szerző: AgrárUnió