Állománygyérítés az ASP miatt
Az intézkedés a betegség terjedésének lassítására szolgál
A közelmúltban az országos főállatorvos minden alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységénél közepes fokozatúra módosította a kockázati besorolást.
A cél az afrikai sertéspestis (ASP) fertőzés terjedésének lassítása és a vaddisznóállományok hatékonyabb gyérítése a még fertőzésmentes területeken. Utánajártunk, hogy mit takar ez az intézkedés, kérdéseinkkel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) fordultunk.
Szigorodó előírások
– Mit jelentett az alacsony, valamint a közepes besorolás, illetve miért jelentős ez a változás?
– Általánosságban elmondhatjuk, hogy a közepes kockázati besorolású területeken szigorúbb előírások érvényesek, mint az alacsony besorolásúakon, mind a vaddisznókra, mind a házi sertésekre vonatkozóan. A fertőzött területek növekedésével az egész országban szükségessé vált a szigorúbb intézkedések bevezetése, azaz az addigi alacsony kockázati besorolású területek átminősítése közepesre. Így például ma már az egész országban kötelező a vadászati terven felüli, járványvédelmi célú diagnosztikai kilövések elrendelése a hatékony vaddisznóállomány-gyérítés érdekében.
A pontos előírásokat az országos főállatorvos 2/2019-es határozata tartalmazza, ami elérhető tematikus aloldalunkon is. Az intézkedés célja, hogy hazánkban sokkal hatékonyabbá tegyük a vaddisznóállomány gyérítését és az elhullott vaddisznók aktív keresését, ezáltal lassítsuk a fertőzés terjedését és fokozzuk a védekezés intenzitását.
Az egyes települések pontos besorolásáról a Nébih oldalán vagy interaktív térképén tájékozódhatnak.
– Milyen intézkedések történtek ez idáig a fertőzés megállításának érdekében?
– Egyrészt a vaddisznóállomány intenzív gyérítésével, a vaddisznótetemek aktív keresésével és azok megfelelő ártalmatlanításával próbáljuk lassítani a vírus terjedését. (A további járványügyi intézkedésekről a fentebb hivatkozott határozat további részletes tájékoztatást ad.)
Másrészt nagyon fontos a házisertés-állományok védelme, hogy ne tudjanak se közvetlen, se közvetett módon érintkezni a vaddisznókkal. Éppen ezért az állategészségügyi szakemberek már a legkisebb gyanú alapján is nagyon szigorúan lépnek fel, és indokolt esetben elrendelik az állatok leölését. Megelőző célzattal, gyanú alapján sor került már házi sertések leölésére hazánkban, azonban a vírus jelenlétét egyetlen esetben sem mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok.
Az afrikai sertéspestis betegség elleni védekezés legfontosabb és leghatékonyabb eszköze azonban a megelőzés. Éppen ezért, a különböző járványügyi intézkedéseken túlmenően, nagy hangsúlyt fektetünk az érintettek tájékoztatására, felvilágosítására a helyi és országos médiumokon keresztül, hirdetésekben, sajtóanyagokban, háztartásokba eljuttatott szórólapokkal, térítésmentes fertőtlenítőszerek biztosításával, az erdőkben kihelyezett plakátokkal stb.
Emellett szakembereink törekednek arra, hogy minél több szakmai eseményen, fórumon vegyenek részt, hisz a személyes, közvetlen tájékoztatás az egyik leghatékonyabb módja az információk átadásának és az esetleges bizonytalanságok, félreértések gyors, egyértelmű tisztázására. Szintén fontos a határőrök által végzett munka, akik a személyespoggyász-ellenőrzések során kiszűrik a harmadik országokból származó állati eredetű élelmiszereket. Ezek behozatala ugyanis az EU területére még saját felhasználásra is tilos.
Egységes uniós stratégia
– A környező országok milyen intézkedéseket alkalmaztak? Híradások számolnak be drónok, kutyák alkalmazásáról.
– Mindegyik környező országban, akárcsak nálunk, az Európai Unió stratégiáján alapulnak az intézkedések, ezért azok a mi intézkedéseinkhez nagyon hasonlóak, néhány speciális nemzeti szabályozást kivéve.
– Az idézett szöveg lassítást említ, és nem megállítást. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a fertőzés, ha lassan is, de eljut valamennyi megyébe?
– A betegség terjedése a vaddisznóállományban, annak természetes mozgása révén, évente nagyjából 20-50 km. Mivel a vaddisznóállományt csak csökkenteni tudjuk, teljesen kiirtani nem, amíg nem áll rendelkezésre hatékony vakcina, addig a vírus terjedését csak lassítani lehet, teljesen megállítani nem, tehát nagy valószínűséggel idővel el fog jutni valamennyi megyébe. Ezért is kiemelten fontos a járványvédelmi előírások fokozott betartása.
– A hatékonyabb gyérítés milyen módon kell, hogy történjen?
– A vaddisznóállomány gyérítésének szabályairól a különböző kockázati besorolású területeken szintén az országos főállatorvos 2/2019. számú határozatában tájékozódhatnak. A gyérítés szervezése és végrehajtása a vadásztársaságok feladata, ehhez a főbb szempontokat, teljesítendő paramétereket határozzuk meg, például hogy a magas kockázatú területeken minden vadászatra jogosultnak az éves tervében foglaltak szerint a kocákra vonatkozó darabszám minimum 30 százalékának megfelelő számú koca és a malacokra vonatkozó darabszám minimum 25 százalékának megfelelő számú egy év alatti vaddisznó diagnosztikai célú kilövéséről kell gondoskodnia minden vadászati évben. Ugyanezen társaságoknak a diagnosztikai kilövés során az előírt egyedszámok 40 százalékát szeptember 30-ig kell teljesíteniük minden vadászati évben.
Az országos főállatorvos 2/2019. számú határozata
Az SZKT-n a betegség első megállapítását követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a HJK-nak el kell rendelnie a vaddisznók egyedi diagnosztikai kilövését. A diagnosztikai kilövést a vaddisznók minden korcsoportjára el kell rendelni. Minden vadászatra jogosult esetében a vadászati hatóság által jóváhagyott éves tervben foglaltak szerint kell megállapítani az irányszámokat. Az elérendő minimális cél kocák esetében a tervben szereplő darabszám 130 százaléka, az 1 év alatti egyedek esetében a malacokra vonatkozó darabszám 125 százaléka, 1 év feletti süldők esetében a süldőkre vonatkozó darabszám 100 százaléka és kanok esetében a rá---juk vonatkozó darabszám 100 százaléka. Amennyiben a HJK vezetője úgy ítéli meg, hogy a fenti irányszámokkal az afrikai sertéspestis elleni védekezés stratégiai célkitűzésében foglalt alacsony állománysűrűség nem vagy csak hosszú idő alatt valósulna meg egy adott vadászterületen, a diagnosztikai kilövés elrendelése során a fenti százalékoknál jelentősen nagyobb mértékű állománygyérítésről is intézkedhet. A kilövés végrehajtására a vadászatra jogosultat, vagy ha az eredményes végrehajtás érdekében szükséges, a mintavételre is alkalmas természetes személyt kell aktív közreműködésre kötelezni, de csak olyan személyek kötelezhetőek aktív közreműködésre, akik a járványvédelmi vadászképzést eredményesen teljesítették. (…) A diagnosztikai kilövésre aktív közreműködésre kötelezettet a kilövés elvégzéséért állami kártalanítás illeti meg. A diagnosztikai kilövés végrehajtása során kizárólag egészségesnek látszó vaddisznókat kell kilőni, a megszokottól eltérően, bizonytalanul mozgó, vagy a bágyadtnak tűnő, illetve kifejezetten senyvesnek látszó és emiatt kilőtt egyedek nem számítanak bele ebbe a számba (ezek a megerősített passzív surveillance-be tartoznak). Minden kilőtt egyedből a 4. függelék szerint kell mintát venni. E testek nem használhatóak fel, azokat a mintavétel után állami költségre ártalmatlanítani kell. A feladat elvégzéséért állami kártalanítás jár. Az SZKT-n található vadászatra jogosultaknak a diagnosztikai kilövés során kilőtt vaddisznókból vett mintákat a kitöltött mintaazonosító lappal együtt a vadászatot követő napon 8–10 óra között kell leadniuk kijelölt mintaátvevő helyek valamelyikén, függetlenül attól, hogy a kilövés milyen napra esik. A HJK köteles arról gondoskodni, hogy elegendő mintaátvevő hely álljon rendelkezésre, ahol mindennap (hétvégén és ünnepnapokon is) 8–10 óra között átveszik a mintákat. (…) Az a vadászatra jogosult, amelynek területén a vaddisznót kilőtték, az ártalmatlanított egyedek után állami kártalanításra jogosult.
Az SZKT-n állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt minden egyed esetén a NÉBIH ÁDI virológiai (PCR) és szerológiai (Ab-ELISA) vizsgálatot végez. A beküldő állatorvosnak a kísérő iratra (megrendelőre) fel kell vezetnie, hogy az a hatályos „OFÁ-határozat szerint (gyérítés céljából) kilőtt, egészséges vaddisznó”. A diagnosztikai kilövést fel kell felfüggeszteni, ha a vadászatra jogosult területéről nem történik virológiai vizsgálat céljára rendszeresen mintaküldés elhullott vaddisznókból a 8. függelék szerint.
KET: Az ASP-vel fertőzött területen belül azt a területet, ahol az ASP elsődleges esete megállapításra került, vaddisznóban különösen ellenőrzött területnek vagy magterületnek nevezik.
SZKT: Szigorúan korlátozott terület, amely KET-ből és az azt körülvevő puffer zónából áll.
HJK: Helyi járványvédelmi központ.
Szerző: AgrárUnió
Tags: sertéspestis, ASP, állománygyérítés, vaddisznóállomány