Állománygyérítés az ASP miatt

Az intézkedés a betegség terjedésének lassítására szolgál

A közelmúltban az országos főállatorvos minden alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységénél közepes fokozatúra módosította a kockázati besorolást.

A cél az afrikai sertéspestis (ASP) fertőzés terjedésének lassítása és a vaddisznóállományok hatékonyabb gyérítése a még fertőzésmentes területeken. Utánajártunk, hogy mit takar ez az intézkedés, kérdéseinkkel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) fordultunk.

Szigorodó előírások

 – Mit jelentett az alacsony, valamint a kö­­­zepes besorolás, illetve miért jelentős ez a változás?

 – Általánosságban elmondhatjuk, hogy a közepes kockázati besorolású területeken szigorúbb előírások érvényesek, mint az alacsony besorolásúakon, mind a vaddisznókra, mind a házi sertésekre vonatkozóan. A fertőzött területek növekedésével az egész országban szükségessé vált a szigorúbb intézkedések bevezetése, azaz az addigi alacsony kockázati besorolású területek átminősítése közepesre. Így például ma már az egész országban kötelező a vadászati terven felüli, járványvédelmi célú diagnosztikai kilövések elrendelése a hatékony vaddisznóállomány-gyérítés érdekében.

A pontos előírásokat az országos főállatorvos 2/2019-es határozata tartalmazza, ami elérhető tematikus aloldalunkon is. Az intézkedés célja, hogy hazánkban sokkal hatékonyabbá tegyük a vaddisznóállomány gyérítését és az elhullott vaddisznók aktív keresését, ezáltal lassítsuk a fertőzés terjedését és fokozzuk a védekezés intenzitását.

Az egyes települések pontos besorolásáról a Nébih oldalán vagy interaktív térképén tájékozódhatnak.

 – Milyen intézkedések történtek ez idáig a fertőzés megállításának érdekében?

 – Egyrészt a vaddisznóállomány intenzív gyérítésével, a vaddisznótetemek aktív ke­resésével és azok megfelelő ártalmatlanításával próbáljuk lassítani a vírus terjedését. (A további járványügyi intézkedésekről a fentebb hivatkozott határozat további részletes tájékoztatást ad.)

Másrészt na­gyon fontos a házisertés-állományok vé­delme, hogy ne tudjanak se közvetlen, se közvetett módon érintkezni a vaddisz­nókkal. Éppen ezért az állategészségügyi szakemberek már a legkisebb gyanú alap­­ján is nagyon szigorúan lépnek fel, és indokolt esetben elrendelik az állatok leölését. Megelőző célzattal, gyanú alapján sor került már házi sertések leölésére hazánkban, azonban a vírus jelenlétét egyetlen esetben sem mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok.

Az afrikai sertéspestis betegség elleni védekezés legfontosabb és leghatéko­nyabb eszköze azonban a megelőzés. Ép­­­­pen ezért, a különböző járványügyi in­­­tézkedéseken túlmenően, nagy hangsúlyt fektetünk az érintettek tájékoztatására, felvilágosítására a helyi és országos médiumokon keresztül, hirdetésekben, sajtóanyagokban, háztartásokba eljutta­tott szórólapokkal, térítésmentes fertőtlenítőszerek biztosításával, az erdőkben kihelyezett plakátokkal stb.
Emellett szakembereink törekednek arra, hogy minél több szakmai eseményen, fórumon vegyenek részt, hisz a személyes, közvetlen tájékoztatás az egyik leghatékonyabb módja az információk átadásának és az esetleges bizonytalanságok, félreértések gyors, egyértelmű tisztázására. Szintén fontos a határőrök által végzett munka, akik a személyespoggyász-ellenőrzések során kiszűrik a harmadik országokból származó állati eredetű élelmiszereket. Ezek behozatala ugyanis az EU területére még saját felhasználásra is tilos.

Egységes uniós stratégia

 – A környező országok milyen intézkedéseket alkalmaztak? Híradások számolnak be drónok, kutyák alkalmazásáról.

 – Mindegyik környező országban, akárcsak nálunk, az Európai Unió stratégiáján alapulnak az intézkedések, ezért azok a mi intézkedéseinkhez nagyon hasonlóak, néhány speciális nemzeti szabályozást kivéve.

 – Az idézett szöveg lassítást említ, és nem megállítást. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a fertőzés, ha lassan is, de eljut valamennyi megyébe?
 – A betegség terjedése a vaddisznóállományban, annak természetes mozgása révén, évente nagyjából 20-50 km. Mivel a vaddisznóállományt csak csökkenteni tudjuk, teljesen kiirtani nem, amíg nem áll rendelkezésre hatékony vakcina, addig a vírus terjedését csak lassítani lehet, teljesen megállítani nem, tehát nagy valószínűséggel idővel el fog jutni valamennyi megyébe. Ezért is kiemelten fontos a járványvédelmi előírások fokozott betartása.

 – A hatékonyabb gyérítés milyen módon kell, hogy történjen?

 – A vaddisznóállomány gyérítésének szabályairól a különböző kockázati besorolású területeken szintén az országos főállatorvos 2/2019. számú határozatában tájékozódhatnak. A gyérítés szervezése és végrehajtása a vadásztársaságok fel­adata, ehhez a főbb szempontokat, teljesítendő paramétereket határozzuk meg, például hogy a magas kockázatú területeken minden vadászatra jogosultnak az éves tervében foglaltak szerint a kocákra vonatkozó darabszám minimum 30 szá­­­­­zalékának megfelelő számú koca és a malacokra vonatkozó darabszám minimum 25 százalékának megfelelő számú egy év alatti vaddisznó diagnosztikai célú kilövéséről kell gondoskodnia minden vadászati évben. Ugyanezen társaságoknak a diagnosztikai kilövés során az előírt egyedszámok 40 százalékát szeptember 30-ig kell teljesíteniük minden vadászati évben.

Az országos főállatorvos 2/2019. számú határozata

Az SZKT-n a betegség első megállapítását követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a HJK-nak el kell rendelnie a vaddisznók egyedi diagnosztikai kilövését. A diagnosztikai kilövést a vaddisznók minden korcsoportjára el kell rendelni. Minden vadászatra jogosult esetében a vadászati hatóság által jóváhagyott éves tervben foglaltak szerint kell megállapítani az irányszámokat. Az elérendő minimális cél kocák esetében a tervben szereplő darabszám 130 százaléka, az 1 év alatti egyedek esetében a malacokra vonatkozó darabszám 125 százaléka, 1 év feletti süldők esetében a süldőkre vonatkozó darabszám 100 százaléka és kanok esetében a rá---juk vonatkozó darabszám 100 százaléka. Amennyiben a HJK vezetője úgy ítéli meg, hogy a fenti irányszámokkal az afrikai sertéspestis elleni védekezés stratégiai célkitűzésében foglalt alacsony állománysűrűség nem vagy csak hosszú idő alatt valósulna meg egy adott vadászterületen, a diagnosztikai kilövés elrendelése során a fenti százalékoknál jelentősen nagyobb mértékű állománygyérítésről is intézkedhet. A kilövés végrehajtására a vadászatra jogosultat, vagy ha az eredményes végrehajtás érdekében szükséges, a mintavételre is alkalmas természetes személyt kell aktív közreműködésre kötelezni, de csak olyan személyek kötelezhetőek aktív közreműködésre, akik a járványvédelmi vadászképzést eredményesen teljesítették. (…) A diagnosztikai kilövésre aktív közreműködésre kötelezettet a kilövés elvégzéséért állami kártalanítás illeti meg. A diagnosztikai kilövés végrehajtása során kizárólag egészségesnek látszó vaddisznókat kell kilőni, a megszokottól eltérően, bizonytalanul mozgó, vagy a bágyadtnak tűnő, illetve kifejezetten senyvesnek látszó és emiatt kilőtt egyedek nem számítanak bele ebbe a számba (ezek a megerősített passzív surveillance-be tartoznak). Minden kilőtt egyedből a 4. függelék szerint kell mintát venni. E testek nem használhatóak fel, azokat a mintavétel után állami költségre ártalmatlanítani kell. A feladat elvégzéséért állami kártalanítás jár. Az SZKT-n található vadászatra jogosultaknak a diagnosztikai kilövés során kilőtt vaddisznókból vett mintákat a kitöltött mintaazonosító lappal együtt a vadászatot követő napon 8–10 óra között kell leadniuk kijelölt mintaátvevő helyek valamelyikén, függetlenül attól, hogy a kilövés milyen napra esik. A HJK köteles arról gondoskodni, hogy elegendő mintaátvevő hely álljon rendelkezésre, ahol mindennap (hétvégén és ünnepnapokon is) 8–10 óra között átveszik a mintákat. (…) Az a vadászatra jogosult, amelynek területén a vaddisznót kilőtték, az ártalmatlanított egyedek után állami kártalanításra jogosult.

Az SZKT-n állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt minden egyed esetén a NÉBIH ÁDI virológiai (PCR) és szerológiai (Ab-ELISA) vizsgálatot végez. A beküldő állatorvosnak a kísérő iratra (megrendelőre) fel kell vezetnie, hogy az a hatályos „OFÁ-határozat szerint (gyérítés céljából) kilőtt, egészséges vaddisznó”. A diagnosztikai kilövést fel kell felfüggeszteni, ha a vadászatra jogosult területéről nem történik virológiai vizsgálat céljára rendszeresen mintaküldés elhullott vaddisznókból a 8. függelék szerint.

KET: Az ASP-vel fertőzött területen belül azt a területet, ahol az ASP elsődleges esete megállapításra került, vaddisznóban különösen ellenőrzött területnek vagy magterületnek nevezik.

SZKT: Szigorúan korlátozott terület, amely KET-ből és az azt körülvevő puffer zónából áll.

HJK: Helyi járványvédelmi központ.

Szerző: AgrárUnió