cirok

Miért etessünk cirkot?

Értékéhez képest nem kap elég 
figyelmet Magyarországon

Az elmúlt hónapokban többször foglalkoztunk 
a lap hasábjain 
a cirokkal, hiszen a globális klímaváltozás miatt 
a jövőben felértékelődhet ennek a jó stressztűrő és termőképességű növénynek a szerepe, ráadásul európai uniós program is indult az európai ciroktermesztés felfuttatására. Ezúttal azt járjuk körül, hogyan hasznosítható a cirok az állati takarmányozásban.

Az elmúlt aszályos év feladta a leckét 
az állattenyésztőknek, hiszen Európa-szerte olyan arányban égtek ki legelők, semmisültek meg kukoricatáblák, hogy több országban jelentős kieséssel kellett számolni a takarmányozás szempontjából. 
A szélsőségessé váló időjárás miatt manapság még inkább létjogosultságuk van az olyan takarmánynövényeknek, amelyek kevesebb csapadék mellett is biztonságosan előállíthatóak. Az állati takarmányozásban komoly potenciál van ezért például a cirokban. A haszonállatok táplálékaként a szemes takarmányként fel­­­­dolgozható cirok- és a silócirokfajták jö­­­­­hetnek szóba.

Kémiai összetételénél, beltartalmi értékeinél, magas fehérjetartalmánál és a mi­­­kotoxinoknak való alacsony kitettségénél fogva a szemes cirok remekül hasznosítható az állati takarmányozásban. Tökéletesen illeszkedik a sertés, a baromfi vagy 
a tejelő szarvasmarhák takarmányába.

Jól bírja a szárazságot

A takarmánycirok nagy, szerteágazó és mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően a talaj mélyebb rétegeiből is képes felvenni a nedvességet, a talaj felső rétegeit átszövő harmatgyökerei segítségével pedig már a kevés lehulló csapadékot is kiválóan tudja hasznosítani. Szárát és levelét vastag viaszréteg fedi, amely csökkenti a vízvesztést. Fejlődése kezdetén, azaz a járulékos gyökérzet kifejlődéséig lassú a növekedése, és csak később válik gyors fejlődésű, szárazságtűrő növénnyé. Éghajlatigényét tekintve a cirok hazai termőhelyei az ország déli, melegebb vidékei, ahol a magas hőigényű növények jól érzik magukat.

Tápanyagigénye, az őszi és tavaszi ki­­juttatás hasonló a kukoricáéhoz. Szintén egyező a talaj-előkészítés is. Vetésidejének megválasztásánál a csírázási hőmérséklet a fő szempont, hiszen legalább 13-14 Celsius-fokot igényel, így fővetésben április vége, május eleje megfelelő. Másodvetésre legkésőbb június eleje alkalmas, ekkor a korai hibrideket kell előnyben részesíteni. Szemenkénti vetőgéppel végzett vetése során 70-76 cm-es sortávval, 3-6 cm-es mélységben, a talajtól és a hibridtől függően 250-420 ezer csírát kell vetni hektáronként.

A mindig zöld silócirok

A silócirok nagy termőképességű, jó szárazságtűrő képességű, közepes és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezően termeszthető, szilázs készítésére kiválóan alkalmas takarmánynövény. A silócirkot a silókukoricához hasonlóan szilázsként főként szarvasmarhák és juhok téli tömegtakarmányozására használják, emellett a biogázüzemek alapanyag-ellátását is kiszolgálja. A talajban nem válogatós, a szélsőséges homok- és szikes, valamint a 4,5 pH alatti savanyú talajok kivételével mindenhol termeszthető. A tápanyagban gazdag, jó talajt nagy terméssel hálálja meg. A vetésforgóban – korai betakarítása miatt – őszi vagy tavaszi vetésű növények is követhetik, és monokultúrában is termeszthető 2-3 évig.

A növényápolás során a hangsúly 
a kezdeti lassú fejlődés idejében végzett gyomirtáson van, hiszen később 
a záródott, tömeges állomány gyomelnyomó hatása kiváló. Mivel zöld száron érő növényről van szó, a betakarítás a szemek 30 százalékos nedvességtartalmánál már kezdhető, de ideális a 25 százalékos érték elérése utáni időpont.

A silócirok szilázskészítés céljából vethető önmagában vagy kukoricával együtt is, aminek során követelmény, hogy 
a si­­­­­­lócirokhoz hasonló tenyészidejű silókukoricát válasszunk. Előnyös a két növény együtt termesztése, ugyanis a ku­­­korica növeli a szilázs energiatartalmát és meg is támasztja a cirkot, így a megdőlést minimalizálja. A silócirok száraz években is biztosan zöld marad; ennek köszönhetően ad kellő mennyiségű nedvességet, klorofillt, karotinoidokat és vitaminokat 
a szilázshoz, valamint súlyos aszály esetén a szárazanyagtermés a kukoricáénak 
a kétszerese is lehet.

A tápanyag-visszapótlás, talajművelés, vetés a gabona és kukorica termesztésénél használatos erő- és munkagépekkel megoldható. Az ideális vetésidő a kukorica vetésidejének második fele, általában április vége, május eleje. A szegedi Gabonakutató adatai szerint aszályos években a silócirok 30-40 százalékkal felülmúlja a silókukoricát szárazanyagtermésben. A silócirok a talajjal szemben viszonylag szerény igényű, mostohább talajviszonyok mellett azonban fokozottabban igényli a jó agrotechnikát és tápanyag-ellátottságot. A kukoricához képest 20-30 százalékkal kevesebb műtrágyával is szépen fejlődik. A betakarításhoz a silókukoricánál alkalmazott silózógépek használhatók. A betakarítás idejét úgy válasszuk meg, hogy a silócirok magja viaszérésben legyen – javasolják a Gabonakutatónál, mert ebben az érettségi állapotban a be­­­takarítandó termés szárazanyag-tartalma ideális (30-33 százalék) a takarmány kedvező tejsavas erjedéséhez a szilázs készítése során.

Kedvező kémiai összetétel

Az ARVALIS Intézet a FranceAgriMerrel együttműködésben évente elemzi a szemes cirkot. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a cirok kémiai összetétele hasonló 
a többi gabonáéhoz. A szemes cirok fehérjetartalma 3 százalékkal magasabb, mint a kukoricáé, keményítőtartalma (70-75 százalék) és energiatartalma megegyezik a kukoricáéval. Átlagos fehérjetartalma 11 százalék.

cirok

Baromfi

A ciroknak nem csupán a kémiai összetétele kedvező, hanem a baromfi számára a cirok a legelőnyösebb beltartalmi értékekkel rendelkező gabona. A cirok akár a receptúra 40 százalékát is adhatja, de ügyelni kell a fejlődési vagy tenyésztési szakaszok szerinti sajátosságokra. Indítótáp esetén például a bekeverési arány nem haladhatja meg a 30 százalékot. A kukoricával összevetve a cirok xantofiltartalma alacsonyabb (a xantofil felelős a végtermék sárgás színéért). 
A magas ciroktartalmú táppal etetett ba­­romfi húsa éppen ezért nem lesz olyan sárga, mint a kukoricával táplált baromfié. Ez azért lehet fontos, mert vannak olyan piacok, amelyek inkább a fehér színű húst preferálják. Az Egyesült Államokban a cirok a második legnagyobb mennyiségben felhasznált gabonaféle a brojler-, pulyka- és tojótyúktartók körében.

Sertés

A cirok a sertéstenyésztésben is jó ered­­­­­ménnyel alkalmazható a kukoricával, búzával és árpával együtt. A cirok bi­­zonyítottan jó beltartalmi értékekkel rendelkezik, viszonylag jól emészthető energiaforrás, és remekül felhasználható nyersanyag a sertéstápokban. A spanyol sertéstenyésztők akár 50 százalékban is cirkot kevernek a sertéstakarmányba. 
A cirkot a sertéstenyésztés minden fázisában lehet alkalmazni: a reprodukciós, 
a hizlalási és a befejező fázisban is. Mivel 
a cirok esszenciális aminosavakat tartalmaz, treonin- és triptofánforrásként is kitűnő. Napi szinten a cirok hasznosulása a kukoricáéhoz képest 98 és 106 százalék között mozog. A cirok jelentős mértékben képes helyettesíteni a kukoricát 
a sertéstakarmányozásban anélkül, hogy az befolyásolná az állatok fejlődését.

Tejelő szarvasmarha

Tejelő tehenek takarmányában az ajánlások szerint a silócirokszilázs ne haladja meg az 50 százalékot, egyéb kérődző állatok takarmányozására önmagában is alkalmas. A tejelő marha számára az ár­­pa-, búza-, kukorica- és ciroktakarmányok potenciális energiaforrást jelentenek. 
A gabonakeményítő a magas tejkihozatalú marha elsődleges táplálékforrása, a bendőben lévő keményítő alapvetően meghatározza a tej hozamát és minőségét, a cirok ezért nagyon fontos keményítőforrás. A cirok fermentációja lassabban zajlik a többi gabonáénál, azonban 48 óra alatt kiürül az előgyomorból. Tanulmányok igazolták, hogy tejelőtakarmány etetése esetén a kukorica cirokra történő leváltása nem okozott csökkenést 
a tejkihozatalban és annak minőségében Az Euralis szaktanácsadója úgy véli, a kukorica cirokra cserélése azért lehet előnyös, mert így csökkenthető a nyersfehérje-kiegészítés a takarmányozás során. A gőzölés, pelyhesítés (a szárítás helyett) 13-20 százalékkal növelheti a cirok energiaértékét, illetve növeli a cirok felhasználhatóságát a bendőben úgy, hogy 
a mikrobiális fermentáció hatékonyabban történjen meg. Nyilvánvalóan ez mind gazdaságilag, mind ökológiailag fontos előnye a cirok felhasználásának a napi takarmányozásban.

A méret a lényeg

A cirokszemet megfelelően kell feldolgozni ahhoz, hogy a bennük rejlő összes potenciál hasznosulhasson. Mivel a ci­­rok­­­­­­­szem kisebb és keményebb, mint 
a ku­­­­koricaszem, a jobb emészthetőség érdekében apró szemcsékre kell bontani. Az őrlés fontos fázis, segítségével a cirok jobban emészthetővé tehető, illetve így javul a hozzáférés a keményítőhöz, azaz az energiához is. Minél finomabbra őrölt a szem, az állatok annál jobban képesek hasznosítani. A túl finomra őrölt cirok azonban pont ellentétes hatást vált ki, és megnehezíti a hozzáférést a tápanyagokhoz. A 2 milliméteres szemcseméret az ideális. Ez a méret az aminosavak esetén is jobb hasznosulást eredményez. 
Az őrleménynek továbbá homogénnek kell lennie, hogy könnyen bele lehessen 
a tápba, takarmányba keverni.

Volt tannin, nincs tannin

A cirokkal kapcsolatban sokaknál a régi beidegződések dolgoznak, és azért idegenkednek a cirok takarmányként való felhasználásától, mert attól tartanak, hogy magas a tannintartalma, ami negatívan befolyásolja az emészthetőséget. 
A nemesítők erőfeszítéseinek köszönhetően 20 év óta az európai cirokban, annak színétől függetlenül, nincsen tannin. 
Az uniós tagállamokban csak akkor je­­­gyeznek be új cirokfajtát, amennyiben annak tannintartalma nem haladja meg 
a 0,3 százalékot. Ez a szint annyira alacsony, hogy semmilyen hatással sincs 
a tápok minőségére, ezért azokat lényegében „tanninmentesnek” nevezhetjük.

Összegzésként megállapítható, hogy a kli­­­­­­matikus viszonyok miatt is a jövő takarmányozásában lesz, sőt növekvő szerepe lesz a ciroknak. Szakértők viszont úgy látják, a piacon napjainkban megtalálható alacsony mennyiségű cirokárualap kockázatot jelenthet. A biztonságos elérhetőség és tervezhetőség érdekében nagyobb mennyiségű árualapra, nagyobb cirokkal bevetett területre lenne szükség. Ezentúl komoly gazdasági érvek is amellett szólnak, hogy a cirok bekerüljön a takarmánykeverékbe, hiszen a termelés eredményessége javítható a szakmai színvonal megtartása, illetve emelése mellett.


Cirok vagy kukorica?

– 
A cirok rövidebb virágzási periódussal rendelkezik, mint a kukorica, és nincs különbség a nő- és hímvirágzás között.
– Jobb a hőséggel szembeni ellenállósága.
– Nagyobb termésre képes jóval kevesebb víz felhasználásával.
– A legszárazabb termőhelyeken mindig nagyobb termésre képes, mint a kukorica.
– Rezisztens a kukoricabogárra.
– Alacsony inputigényű.
– Vetőmagjának ára jóval alacsonyabb a kukoricáéhoz képest.

Szerző: AgrárUnió

Tags: cirok

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom