Fejőrobotok

Fejőrobotok

A stresszmentes környezet jó hatással van a tejhozamra

Sokszor nem a gépek szorítják ki az embereket a mezőgazdasági termelésből, hanem a súlyos munkaerőhiány vezethet el a gépesítés szélesebb körű elterjedéséhez. Ez a különös helyzet állhat elő a fejőrobotoknál is, amelyek hatékonyabban, szakszerűbben és biztonságosabban dolgoznak a humán alkalmazottaknál, de még mindig túl drágák a tömeges beüzemeléshez.

A fejőrobotok ma már nem számítanak különösebb újdonságnak a mezőgazdasági termelők számára, hazai gyakorlati alkalmazásuk mégis egyelőre meglepően ritka. Magyarországon tíz éve üzemelték be az első ilyen berendezést, aztán egy idő után fel is számolták, s jelenleg is csupán három fejőrobot működik nálunk. Mindezzel együtt a szakemberek szerint szép jövő áll a fejőrobotok előtt, néhány esztendőn belül elterjedésük ugrásszerű növekedése várható. Nem véletlenül fog egyre több telep robotot alkalmazni, hiszen a robotfejés előnye már évtizedek óta ismert és igazolt. „A hagyományos fejőházi fejési technológia alkalmazása során naponta kétszer vagy háromszor fejik és hajtják fel az állatokat. A felhajtás jelentős stresszel jár, s az esetenkénti durva bánásmód az állatok hormonrendszerét is megzavarhatja, így azok nem képesek a nyugodt tejleadásra. A fejőrobot ezzel szemben stresszmentes környezetet biztosít, és a fejési intervallum alkalmazkodik a tehenek tejtermeléséhez.

Termeléshez igazodó fejés

„A fejőházban a fix fejési idő és interval­lum nem feltétlenül biztosítja az op­­­­­ti­mális tejleadást” – véli Béri Béla, a Deb­­­­­­­­­­receni Egyetem Mezőgazdaság-, Élel­mi­szertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztési Tanszékének egyetemi docense. A robotok alkalmazásával lehetővé válik a termeléshez igazodó fejési intervallumot beállítani és akár 5-6 óránként is meg lehet fejni a nagy tejtermelő képességű teheneket. A mai termelési színvonal mellett ez mindenképpen indokolt lehet, hiszen az intenzív tejtermelő tehenek által előállított tej mennyisége elérheti az 50-60 litert is, ami 
az eddigiektől gyökeresen eltérő hozzáállást követel meg. Szükséges ugyanakkor a differenciálás is, hiszen a laktáció végén, a termelés utolsó szakaszában lévő teheneket elég 10-12 óránként, azaz naponta kétszer megfejni. A gépesítés és automatizálás természetesen költségnövelő, de a termeléshez igazodó fejésszám pozitív hatása ezt nagyrészt kompenzálni tudja. Kísérletek bizonyítják ugyanis, hogy a kétszeri fejéshez képest már a háromszori is akár több mint 10 százalékkal jelenthet több tejet.

A csoportban tartott teheneknél az egyedi takarmányozás is gondot okoz, hiszen a kiosztást nem lehet „személyre szabottan” megoldani. A csoportos takarmányozás esetén óhatatlan, hogy néhány egyed többet vagy akár kevesebbet kap annál, mint ami a termelésük alapján megilletné őket. A viszonylag egységes csoportok kialakítása miatt a teheneket havonta átcsoportosíthatják, ami újabb stresszt jelenthet számukra. A fejőrobotban adagolt abrak kiegészítheti a jászolban megkapott takarmányadagot (PMR), így lehetőség van csoportosítás nélkül is az egyedi takarmányozásra. Az abrak ugyanakkor csalogathatja is a teheneket a robotba, biztosítva ezáltal, hogy a fejés az előírt időpontban megtörténhessen. Ha nem a megfelelő időpontban keresi fel a tehén a robotot (szakkifejezéssel élve: „még nem tehén”), az azonosítás után fejés nélkül kell távoznia.

A számítástechnika mai korszakában, a Big Data idején megoldható és rendkívül fontos a visszajelzés, amely segíti 
a telep menedzsmentjének döntését. 
Az egyed termelési és egészségi állapotának ismerete a precíziós állattenyésztés lényege, és egy fejőrobot képes akár tőgynegyedenként információt szolgáltatni, ezáltal jelezni tudja a tőgygyulladást, és a nem megfelelő minőségű tejet el is különíti.

Pótolni tudja a munkaerőt

A fejőrobotok a nyilvánvaló előnyök ellenére eddig nem terjedtek el, de az egyre égetőbb munkaerőhiány ezen változtathat. Évek óta gondot jelent a telepeken, hogy mind kevesebb az olyan dolgozó, aki a fejést szakszerűen és lelkiismeretesen el tudja végezni. A nem megfelelő fejési technológia, a fejéssel kapcsolatos munkaműveletek elhagyása vagy sorrendjének be nem tartása veszélyezteti az állomány tőgyegészségügyi helyzetét, ezáltal a hatékony termelést. Azoknál 
a munkaműveleteknél, ahol a dolgozó hozzáállása és szaktudása alapvetően befolyásolja az eredményességet, egy fejlett technológiával dolgozó gép biztonságot jelenthet. A fejőrobotok terjedésének ugyanakkor akadálya lehet, hogy még mindig nagyobb a beruházási költségük, bár ezt a képet árnyalhatja a bérköltség csökkenése, valamint a várhatóan nagyobb tejhozam jövedelmezőséget javító hatása.

fejőrobot

Egy fejőrobot a nap 24 órájából 23 órát dolgozik

Kevésbé ismert, hogy Magyarország az egy telepre jutó tehénlétszámban világelső, a fejőrobotot ugyanakkor néhány évtizeddel ezelőtt Észak-Európában és a tengerentúlon a farmméretű (40–60 tehenes) telepekre fejlesztették ki. A több százas, esetenként ezres tehénlétszám a rendszer fejlesztőit és üzemeltetőit is új kihívás elé állítja. Magyarországon az átlagos tehénlétszám meghaladja a 300-at, de már ennél nagyobb állatlétszámú telepeken is használnak robotokat. A jelenlegi legnagyobb fejőrobot 12 egységből áll, de Mezőhegyesen tervezik egy 16 egységből álló robot üzembe állítását is. Tehát épp a magyar üzemek azok, amelyek feszegetik a robotok teljesítőképességének felső határát. A hazánkban gyakori 250-300 egyedes istállók kiszolgálására egy 6 állásos fejőrobot elegendő lehet.


Kevés a gépekhez 
értő szakember

Gondot okozhat ugyanakkor, hogy a je­­­lenlegi nagyüzemi állományt nem igazán szelektálták arra, hogy alkalmas legyen robotfejésre. Ez jelentheti az állatok temperamentumát, tanulóképességét, valamint – elsősorban – a tőgybimbók elhelyezkedését. A gép bizonyos határok között érzékeli a rendellenes tőgyalakulást, de a szélsőséges küllemű tőgy alkalmatlan robotfejésre, ezért ezeket az egyedeket vagy hagyományos fejőházban kell fejni, vagy indokolt a selejtezésük. A fejőrobot informatikailag is korszerű technikát képvisel, tehát szükséges hozzá a megfelelően képzett szakember is. Kérdés, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok mellett találnak-e erre alkalmas, szakszerűen beavatkozni képes „rendszergazdát”, mert ennek hiányában a robot működése problémás lehet. Korábban az is gondot okozott, hogy – mivel kevés robot üzemelt Magyarországon – a szervizhálózat nem volt megfelelően kialakítva, így többen emiatt féltek a technoló­giai váltástól.

fejőrobot

A rendszergazda

Azok a cégek, amelyek jelenleg fejőrobotokat telepítenek, vállalják a 24 órás szervizszolgáltatást is. Egy fejőrobot egyébként rendkívül hatékonyan üzemel, a nap 24 órájából 23 órát dolgozik. A szervizelés, a rendszer tisztítása mindössze egy órát vesz igénybe.

Béri Béla egy konkrét telep ötéves üze­­­­­­meltetésének adatai alapján úgy véli, hogy a fejőrobotos fejés akár 15 százalékos átlaghozam-növekedést is eredményezhet. Ez természetesen nem feltétlenül csak a robotnak köszönhető, hiszen közben az állomány genetikai képessége és a takarmányozási rendszer is változhat. A legalkalmasabb időpontban, stresszmentes környezetben végzett fejés ugyan­­­­akkor igazoltan eredményes lehet.

 

Egy fejőrobot képes akár tőgynegyedenként információt szolgáltatni, ezáltal jelezni 
a tőgygyulladást, és a nem megfelelő minőségű tejet el is különíti.


Szerző: AgrárUnió

Tags: tejtermelés, fejőrobot, fejés

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom