Probiotikumok

Probiotikumok a víziszárnyasokért

Az ágazat termelékenysége a betegségek megelőzésén alapul

A többi ágazathoz hasonlóan a hazai lúd- és kacsatenyésztők is arra törekednek, hogy 
a járványokat elkerüljék, és minél kevesebb gyógyszerhasználat mellett minél egészségesebb állományokkal rendelkezzenek. A cél elérése érdekében egyre többen próbálnak ki preventív jellegű kezeléseket.

A kacsa-liba ágazat szereplőinek kívánt hasznos információkat adni a Greenman Kft. Kiskunfélegyházán március végén megtartott éves szakmai rendezvényén, amely közel száz résztvevővel zajlott.
 Az ágazat uniós szinten is nagyon nehéz helyzetben van – jelentette ki a rendezvény fővédnökeként dr. Csorbai Attila, 
a Baromfi Termék Tanács elnöke a rendezvény megnyitóbeszédében. Sikerrel zárult az elmúlt egy évben Brüsszellel folytatott csatározás. Az elnök jó hírrel érkezett az eseményre: az Európai Unió elfogadja, hogy Magyarország állatjóléti támogatást kapjon.

Járványvédelem felelősen

A felelős állattartóknak, telepvezetőknek békeidőben, azaz járványmentes időszakban is fontos teendőik vannak – erről Pandur Mónika, az Orvia Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a szakmai napon. Mindenhol vannak veszélyforrások, és bármikor felütheti a fejét újra akár a madárinfluenza is, ezért fontos rutinszerűen megtenni azokat a lépéseket, amelyek a beléptetéstől kezdve az öltözőn át az ólig vezetnek. A hatékony járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően csökken az elhullás és a gyógyszerköltség, javul a tömeggyarapodás és a takarmányértékesítés, ezek pedig gazdaságilag sokat jelentenek egy-egy telep működésében.

A mikrobiális környezet

Egy egészen új tudományágról, a pro­biotechnológiáról beszélt előadásában dr. Hidas András egyetemi docens, aki döbbenetes felismerésekről számolt be az új generációs probiotikumok kapcsán. A magasabb rendű szervezetek (növények, állatok, ember) és a velük együtt élő mikrobiális közösségek kölcsönhatásának vizsgálata ma már egyre komoly figyelmet kap. Szervezetünk és mikrobiális környezetünk kétirányú kölcsönhatásai ugyanis olyan mértékűek, hogy mikrobiális környezetünket önálló szervünkként kezdik emlegetni. Ma már alig van olyan kóros működés a szervezetünkben, hogy ok vagy okozat formájában ne lenne kimutatható kölcsönhatás a mikrobiális közösségünkkel. Véleménye szerint meg kell barátkozni a gondolattal, hogy viszonylag kis csíraszámokkal nagy mikrobiális közösségek működése befolyásolható. A probiotikumok az immunrendszer karbantartói. A professzor úr szerint hatásuk révén magasabb rendű szervezetek számára kedvező hatású bioaktív anyagok jelennek meg. A probiotikumoknak igen széles felhasználási lehetőségei vannak a lúd- és kacsatenyésztésben, 
a hús- és tojástermelésben: az itatástól az alom- és takarmánykezelésen át a takarításig, ködölésig (istálló és állatok kezelése), vagy akár a trágya, hígtrágya és hulladékkezelés területéig vagy éppen 
a tojások mosásánál, permetezésénél.

Így termelj prémium libamájat!

A rendezvény házigazdája, Laczikó Tamás okleveles agrármérnök, a Greenman ér­­tékesítési vezetője Hidas András elméleti alapvetését számtalan gyakorlati ta­­­­­­­­pasztalatukkal igazolta. Az ország leg­­­­­­­­­­­­különbözőbb pontjain, a legkülönfélébb telepeken alkalmazták a Greenman Probiotikumokat, az előadó ezeket a ta­­pasztalatokat gyűjtötte össze.

A partnerek tapasztalatai közül kiemelkedő volt a libatörzstartóknál előforduló Pseudomonas kórokozó alomból való kiszorítása. Ez a szabad szemmel nem látható baktérium igen alattomos dolgokat tud művelni a tojásokkal. Szereti 
a nedves közeget, és antibiotikummal szinte lehetetlen védekezni ellene. El­­hangzott, hogy betelepítés előtt, fertőtlenítés után kimondottan javasolt a jótékony mikrobák bepermetezése az ólba.

Laczikó Tamás előadásában kiemelte azt a Jászszentlászló környéki, libamájra hizlalással foglalkozó telepet, ahol 230 állat van egy csoportban, és folyamatosan 0,2 l Greenman ProBiót kevernek a tömőanyagba. Ennek köszönhetően javult 
a ráhízás. Nincsenek emésztési problémák, megakadás, csökkent az elhullás, jobb a májminőség, nincsen begypenész, és még gyengébb alapanyag esetén is jó eredmények születnek. A töméssel foglalkozó partnernél tavaly évben 229 leadott libánál 70 százalékban I. osztályú minőségű májat jegyeztek fel, amiből 75 nagyméretű (prémium) volt. A ráhizlalás több esetben elérte a 2,5 kg-ot.

Az előadó szerint termékeik nagy előnye még az is, hogy a speciális fermentációs eljárásból és az összetételből fakadóan az élő anyaghoz képest különösen stabilak. A fermentlé kétéves eltarthatóságú, a tárolásnak nincsen különös környezeti igénye, fagymentes, naptól védett helyen, 8-25 ˚C fok tartományban, lezárt edényben kell tárolni.

Kutatások a hőtűrő képességről

A lúd- és kacsatenyésztés eredményességét alapvetően meghatározza a termékenység, keltethetőség színvonala is. 
Dr. Liptói Krisztina, a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ tudományos igazgatóhelyettese többek között arról beszélt, hogy a keltetőtojás összetétele hatással van a keltethetőségre, a napos kori testtömegre és a testösszetételre, így például a vágáskori testtömegre is. A szülőpártelepeken a jó termelékenység érdekében nagy figyelmet kell fordítani a takarmány minőségére és a stresszhatások (például szállítás, telepítés, magas hőmérséklet) csökkentésére, és nem szabad megfeledkezni a megfelelő mennyiségű és minőségű tojófészkekről és a tiszta alomanyagról, annak optimális mikrobiológiai állapotáról sem. Liptói Krisztinától megtudtuk, hogy az intézetben a klímaváltozás hatásainak kivédésére irányuló kutatások is zajlanak. Tapasztalataik szerint a hőtűrő képesség hőkezeléssel javítható, a szülőpár és végtermék állományok számára 
a hőtűrő képességet fokozó technológia már készen áll. A fiatalkori hőkezelés hatására javul a tojástermelés és termékenység, csökken az embrionális elhalás és a terméketlen tojások aránya. A kezelés olcsón, telepi körülmények között kivitelezhető, nem okoz elhullást.

Járványhelyzet, vakcinafejlesztés

A hazai lúdállományok aktuális járványhelyzetéről dr. Thuma Ákos számolt be. 2017 tavasza óta nem történt magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) járványkitörés itthon, de a veszély folyamatosan fennáll, ezért az állategészségügyi járványvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani. A Nébih fővárosi laboratóriumának adatai szerint tavaly az esetszámok alapján a legkiemelkedőbb libabetegség a Colibacillosis (115), a circovírus (45) és a Derzsy-betegség (45) volt.

A konferencia záró előadását dr. Baj­nóczy Pál tartotta. A ludak vérzéses ve­­­­se- és bélgyulladása elleni vakcina fejlesztésével foglalkozó Prophyl Kft. állategészségügyi és állatjóléti igazgatója szerint az ország különböző részein izolált vírustörzsek nagyfokú hasonlóságot mutatnak, és több esetben felmerült 
a gyanú a vakcina szakszerűtlen felhasználásával kapcsolatban, ezért a vakcinázás és a vakcinakezelés alapvető szakmai szabályainak betartására hívta fel a figyelmet előadásában.

Szerző: AgrárUnió

Tags: víziszárnyas, kacsa, probiotikum, libamáj, liba

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom