állattenyésztési törvény

Új állattenyésztési törvény

Lehetőségeket és veszélyeket is rejt az uniós szabályozás

Egy hosszú, 26 éves korszak zárul le hamarosan, a következő hetekben ugyanis hatályba lép az Európai Bizottság állattenyésztési rendeletének is megfelelő új magyar állattenyésztési törvény.

A törvény sok szempontból új helyzetet fog teremteni: egy fajtát akár több tenyésztőszervezet is tenyészthet, továbbá pusztán szakmai alapon a jövőben már nem lehet megtiltani a tenyészállatok külföldről történő behozatalát, ami háttérbe szoríthatja a hazai állattenyésztés jelentőségét. A változások egyúttal lehetőséget is teremtenek a magyar állattenyésztés-szervezés megújulásához és megerősödéséhez.

Az Országgyűlés még nem fogadta el az új állattenyésztési törvényt, ez azon­­ban hamarosan meg fog történni, hiszen a szövegen már csak kisebb formai módosításokat kell végezni. Az új törvényre azért volt szükség, mert az Európai Bizottság sok tagállam tenyésztőszervezetének tiltakozása ellenére megalkotta, majd 2016 júniusában megjelentette az európai állattenyésztési rendeletet. Ezzel a jogszabállyal nemzeti hatáskörből az Európai Bizottság illetékességébe kerültek át a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juh- és kecsketenyésztés-szervezés legfontosabb területei.

Nemzeti vagy globális érdekek?

Tény, hogy a jelenleg hatályos, immár 26 éves állattenyésztési törvényt az élet sok tekintetben túlhaladta. „A törvény 1993-ban lépett hatályba, így több szempontból is megérett a változásra. Az újítás mindenképpen pozitívum, az európai állattenyésztési rendeletnek azonban több olyan eleme is van, amely inkább globális, semmint nemzeti érdekeket szolgál. A bi­­zottság a rendelet megalkotása során arra hivatkozott, hogy a tenyészállatokat és a szaporítóanyagaikat illetően mostanáig nem volt kellően szabad a kereskedelem az egyes uniós országok között. Ez részben igaz is, hiszen az országok – így Magyarország is – különféle korlátokat állítottak az import elé. Ez szakmailag indokoltnak tekinthető, hiszen azt szolgál­ja, hogy ne kerülhessen be bármi az országba: megvoltak azok a kritériumok, amelyek alapján a szaporítóanyagot vagy magát a tenyészállatot beengedtük. Ezek a feltételek továbbra is megmaradnak, a tenyésztőszervezetek azonban pusztán a gyengébb vagy nem megfelelő tenyészértékre hivatkozva már nem tilthatják meg a tenyészállatok behozatalát a jövőben” – mondja az egyik fontos változásról Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója.

Piaci és szuverenitási kérdés is

Az állattenyésztés liberalizációjának egyik veszélyét a genetikai alapok elvesztése jelenti. A sertéshibridek esetén ugyan egyértelmű, hogy nem vehetjük fel a versenyt például a dán sertésgenetikával, de sok más esetben továbbra is megfontolandó, hogy ne csak az árutermelésre rendezkedjünk be, hanem a tenyésztésre, és így a tenyészállat-előállításban is megmaradjanak a lehetőségeink.

„Fontos hangsúlyozni, hogy az állattenyésztés szuverenitási kérdés is. Ha a tenyészállat-előállítás lehetőségét, azaz a genetikai alapok feletti szabad rendelkezését egy ország elveszíti, akkor az állati termékek előállításában fokozottan kiszolgáltatottá válik. Néhányan ezt nem veszik kellően komolyan, és azzal érvelnek, hogy külföldről bármilyen tenyészállat vagy állati termék behozható. Amikor azonban állategészségügyi, nyomon követhetőségi vagy minőségi szempontokat nézünk, már korántsem ennyire egyszerű a helyzet. Ha mi magunk szeretnénk előállítani egy kifejezetten magyar fajtát vagy állati terméket, akkor mindenképp szükségünk van a megfelelő genetikai alapokra. Ezek egyelőre megvannak, de a külföldi tenyésztőszervezetek megjelenésével felmerül a kérdés, hogy szüksége van-e Magyarországnak saját, önálló állattenyésztésre, vagy maradjunk inkább az őshonos állatok fenntartása mellett, az árutermelést pedig oldjuk meg külföldről vásárolt genetikával. Én egyértelműen amellett vagyok, hogy nem érdemes lemondanunk arról a lehetőségről, hogy ahol megtehetjük, ott magunk állítsuk elő a tenyészállatainkat és velük termeljünk.”

 állattenyésztési törvény

Új lehetőségek

A veszélyek mellett érdemes olyan szempontból is megvizsgálni az új törvényt, hogy milyen új lehetőségeket biztosít a ma­­gyar állattenyésztők számára.
„A magyar tenyésztőszervezetek mostantól más európai uniós országokban is képviseltethetik magukat, így akár a szomszédos országok – például Románia vagy Szlovákia – magyarlakta területein is jelen lehetünk. Ha egy tenyésztőszervezet jól végzi a munkáját, akkor vonzó lesz a szervezethez való csatlakozás azok számára, akik maguk is magyar állattenyésztők, vagy akiket érdekel a magyar állattenyésztés. Mindenképpen hatalmas felelőssége lesz annak a hatóságnak, amely a tenyésztőszervezeti elismeréseket kiadja vagy éppen visszavonja: ezt a feladatot csak egy szakmailag kompetens, erős jogkörökkel felruházott, központosított formában működő tenyésztési hatóság lesz képes a megfelelő módon ellátni, jelenleg sajnos idehaza még nem létezik ilyen” – mondja Wagenhoffer Zsombor.

Az ügyvezető igazgató azt is kiemeli: nagy szükség lenne rá, hogy megerősödjön a magyar állattenyésztés-szervezés, vagyis a tenyészállatok előállításának szakmai háttere. A rendszerváltást követően ezt szinte a nulláról kellett újra felépíteni. A tenyészállatok értékelése korábban központi teljesítményvizsgáló állomásokon zajlott, ezek azonban a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején teljesen megszűntek. „Központi teljesítményvizsgáló állomásokra újra szükség lenne, és szerintem éppen itt az ideje, hogy ezek ismét létrejöjjenek, hiszen így objektív körülmények között vizsgálhatnánk az állatokat. Az uniós rendelet szerint a tagállamokban azonos alapelvek szerint kell működtetni a törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési rendszereket.”

Generációváltás kezdődhet

A hazai tenyésztőszervezetek egy jelentős része szorul generációváltásra, ami egy nehéz és lassú folyamat. Ha ez egy szervezetben belülről nem tud megfelelően végbemenni, ott az új törvény lehetőséget ad rá, hogy a fiatalabbak önálló te­­­nyésztőszervezetet jegyezzenek be az adott fajtára.

„Azok, akik a rendszerváltás és az azt követő évek idején foglalkoztak állattenyésztéssel, mára nyugdíjaskorúak és már kevésbé lendületesek. Megújulásra lenne szükség, a fiatalok fokozottabb bevonásával, már csak azért is, mert a 21. század sok szempontból más gondolkodásmódot követel, mint amit a korábbi évtizedekben megszoktak. A megújulás nemcsak személyi, hanem infrastrukturális szempontból és eszközellátottságot tekintve is aktuális, amihez természetesen kormányzati segítségre is szükség van. Itt is új szemlélet kell, nem elég ma már a törzskönyvezés és teljesítményvizsgálat. Nemcsak az anyagi forrásokat kell megteremteni, hanem azt is, hogy a tenyésztőszervezetek megkapjanak bizonyos jogköröket, például a támogatási jogosultságok igazolását vagy bizonyos marketingforrások felhasználási lehetőségét tenyészállatok vagy tenyésztőszervezetek reklámozására. A tejtermelés esetében jól működik a marketing, a sertéshúsnál éppen most in­­dult el egy kampány, a marhahúsnál és a bárányhúsnál pedig még egyáltalán nincsenek marketingkampányok. Fontos még, hogy az egyes fajták egyesületei lehetőleg ne külön-külön munkálkodjanak, hanem egymással összhangban. Erre jó lehetőség lenne a már említett, központi teljesítményvizsgáló állomások újbóli létrehozása” – mondja Wagenhoffer Zsombor.

Az új állattenyésztési törvény jelenleg az elfogadás utolsó fázisában van: néhány formai igazítást követően a Magyar Állattenyésztők Szövetségének jóváhagyása is szükséges lesz, aminek az ügyvezető igazgató szerint semmi akadálya nincs, ha a törvény tartalmilag a korábbi verziókkal megegyező lesz. Ezután a Parlament mezőgazdasági bizottsága is átnézi majd a törvénytervezetet, és ezután kerülhet sor a hatályba lépésre, várhatóan néhány hónapon belül.

Az állattenyésztés szuverenitási kérdés is. Ha a tenyészállat-előállítás lehetőségét, azaz a genetikai alapok feletti szabad rendelkezését egy ország elveszíti, akkor az állati termékek előállításában fokozottan kiszolgáltatottá válik.

 

 

Szerző: AgrárUnió

Kapcsolódó cikkek

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom