BIOMIN Baromfi Fórum

BIOMIN Baromfi Fórum

A termelékenység az egészséges bélrendszeren alapszik

A baromfihús- és tojástermelésben a maximális genetikai potenciál kiaknázása és a gazdaságos termelés érdekében fontos a madarak egészségi állapotának magas szinten tartása, amihez elengedhetetlen az egészséges bélrendszer.

Miután ezen a területen is folyamatosan új tudományos és praktikus eredmények születnek, a BIOMIN évek óta alkalmat teremt arra, hogy ezeket a szakmával megossza. Legutóbb május végén Kecskeméten tartottak baromfifórumot, ahol neves, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakértők ismertették a legújabb tudnivalókat.

Sok gondot okoz a rezisztencia

A baromfik jó egészségi állapota a vírusos és bakteriális betegségek elleni vakcinázással tartható fenn, illetve a takarmánnyal és ivóvízzel bevitt mikrobiális szennyeződések korlátozásával érhetjük el a kitűzött célt.

Az „Egészséges bélrendszer – egészséges baromfi – magasabb profit” címmel meghirdetett kecskeméti tanácskozás Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója és Jakab Gábor, a Biomin Magyarország Kft. ügyvezetője köszöntőjével indult, majd az anyacég fejlesztési igazgatója kapott elsőként szót. Franz Waxenecker a baromfitartás egyik legégetőbb problémája, a túlzott vagy nem megfelelő antibiotikum-használat miatt kialakult antibiotikum-rezisztencia kivédésének lehetőségeiről beszélt. Az antimikrobás szerek széles körű alkalmazása a humán és állatorvosi gyakorlatban az elmúlt években felgyorsította a rezisztens mikroorganizmusok megjelenését és elterjedését. A probléma olyan méretű lett, hogy az Európai Unió is kénytelen volt lépni az ügyben, így például 2006-ban teljes körűen betiltották a növekedést serkentő antibiotikumok szubterápiás alkalmazását. Waxenecker előadásában rámutatott arra, hogy a széles körben terjedő antibiotikum-rezisztencia korrelál, azaz kölcsönösen összefügg az antibiotikum-használattal, vagyis ott magasabb az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok aránya és száma, ahol több gyógyszert használnak a termelők. Ma már az is köztudott, hogy a rezisztencia előfordulása megfordítható, amennyiben az anitibotikum-használatot csökkentjük. A BIOMIN fejlesztési igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kezelésében fontos szerepet kaphatnak a különféle takarmány-adalékanyagok.

Lesben álló mikotoxinok

A bél egészsége szempontjából kiemelten fontos az is, hogy ne kerüljön szennyezett takarmány a baromfiállományba. A terményeket és a takarmányokat például nehézfémek, dioxinok, különböző baktériumok, illetve mikotoxinok is szennyezhetik. Ez utóbbiakra fókuszált prezentációjában Michele Muccio, a Biomin Gmbh termékmenedzsere, aki arról beszélt, hogy a mikotoxinok azért károsak, mert csökkentik a tápanyag-felszívódáshoz szükséges felületet a bélben, közvetlenül csökkentik a tápanyagfelvételt a glükóz-fruktóz forgalom gátlása révén, csökkentik a víz visszaszívódását is, ami nedves almot eredményez. A mikotoxinok, azaz egyes gombák veszélyesen káros méreganyagai csökkentik a bélhám védő funkcióját, ezzel zavarják az immunrendszer működését, ami hajlamosító tényező a patogének kolonizációjához. A mikotoxinok így végső soron alacsony termelést és gyenge egészségi állapotot eredményeznek.

Miért fontos a korai takarmányozás?

A toxinok befolyásolják a bélhámsejtek citokin- és immunglobulin-termelését, a DON és a fumonizin jelenléte hajlamosítja a brojlereket az elhalásos bélgyulladás kialakulására. Dr. Horváth-Papp Imre, a Pannon Poultry Services állatorvos-szaktanácsadója előadásában az elhalásos bélgyulladás okait és következményeit járta körül. Régen a csibék a tyúk alatt nőttek fel, így az egészséges tyúk által ürített baktériumok adták a csibe mikroflórájának „oltóanyagát”. Ma ez nem így van: az első baktériumok, oocysták, gombák, vírusok a környezetben – keltető, tojáshéj, szállítódobozok, alom – vannak, és ezek fertőzik a csibét. A baktériumok 24 órán belül elszaporodnak és megtöltik a bélrendszert. Ez egy extra módon érzékeny periódus, és nagy hatása van a későbbi mikroflórára. Az egészséges mikroflórának az élet első pillanataiban kell kialakulnia, és fenn kell maradnia az egész életre. Horváth-Papp Imre szerint épp ezért a csibe korai takarmányozása kritikus tényező a továbbiak szempontjából. Nagyon fontos a korai takarmány-hozzáférés is a csirke fejlődése szempontjából. A szakember szerint a kompetitív gátlás elvén működő termékek, probiotikumok nagyban segíthetik ezt a folyamatot. Az elhalásos bélgyulladás jelentős anyagi veszteségeket okoz a termelőknek a gyenge takarmányértékesítés, az alacsony napi tömeggyarapodás, a hosszabb nevelési idő vagy a vágóhídi elkobzás miatt, ráadásul a gazdasági veszteségek gyakran az egymást követő állományokban fokozódnak.

Megfelelő telepi menedzsment

Amennyiben sikerül a madarak számára tiszta környezetet biztosítanunk, csökkenthető a fertőzésveszély, és elkerülhető az antibiotikum-használat is – erről már Mark Karimi, a Biomin GmbH baromfi-szaktanácsadója beszélt, aki a megfelelő telepi menedzsment részleteibe avatta be a hallgatóságot. A környezeti faktorok epigenetikus változásokat idézhetnek elő a madarak egészségi állapotában és a teljesítményükben. Az emelkedett kelési hőmérséklet jobb közérzetet biztosít a madarak számára. Azok a brojlercsirkék, melyek magasabb hőmérsékleten keltek ki (37 Celsius), a kelést követő öt óra eltelte után magasabb testhőmérsékletűek voltak a normál hőmérsékleten kikelt társaikkal szemben. Korábban kezdtek el inni és enni, és az élet első hat napján aktívabbak voltak, 34 napos korban pedig alacsonyabb százalékban fordult elő náluk ízületgyulladás. Ezek az egyedek, bár alacsonyabb testtömegűek voltak hétnapos korban, a 21. naptól kezdődően megszűnt ez a különbség. Az emelkedett kelési hőmérséklet tehát pozitívan hat a madarak közérzetére anélkül, hogy az a testtömeg-gyarapodást és a végső testsúly elérését befolyásolná.

Hőmérséklet és a levegőminőség

Karimi arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a hőmérsékletre vonatkozó táblázatokat csak útmutatónak használják, mert mindig meg kell győződni arról, hogy pontosan ismerjük-e az adott környezeti feltételeket. Az alacsony hőmérsékleten tartott csirkék viselkedése teljesen különbözik a normál hőmérsékleten lévőkétől. A BIOMIN szakértőjének tapasztalatai szerint a csirkék emésztőrend-szere akkor fejlődik legjobban, ha a testhőmérséklet eléri a 42 Celsius-fokot.
A hőmérséklet mellett a levegő egyéb tulajdonságai is meghatározóak. Mark Karimi arról is beszélt, hogy a madarak testében olyan jól fejlett szenzorok vannak, amelyek a levegő minőségének legkisebb változását is érzékelik, amire az állat a viselkedésével reagál. A növekedés korai szakaszában a magas ammóniakoncentráció kihathat a későbbi egészségi állapotra. A BIOMIN baromfi-specialistája úgy véli, amennyiben a termelés kezdeti szakaszában nem fordítunk kellő figyelmet az ólra, akkor a por, az ammónia és a szén-dioxid negatív hatásai később fokozottan jelentkezhetnek.

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: baromfi, Biomin, tojástermelés, baromfifórum

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom