BIOMIN szakmai nap


A WHO adatai szerint 
a mezőgazdasági termények negyede szennyezett mikotoxinokkal.

A mikotoxinokkal kapcsolatos legújabb tudományos ismereteket, azok hatásait, kimutatását és az ellenük való védekezés leghatékonyabb módszereit ismerhették meg a résztvevők a BIOMIN áprilisi szakmai rendezvényén, amelyet ezúttal is testvércégével, a Romer Labs Diagnosztikai GmbH-val szervezett meg Budaörsön.

Az idei évben a korábbi gyakorlattól eltérően két témakör közül választhattak a konferencia vendégei, ugyanis az általános rész után az egyik teremben a mikotoxinok állategészségügyi vonatkozásairól tartottak előadásokat, a másik teremben pedig a kimutatásukkal kapcsolatos legújabb ismeretekről számoltak be.

A mikotoxinok egyes penészgombák erősen toxikus másodlagos anyagcseretermékei, elsősorban a Fusarium, Aspergillus és Penicillium fajoknak. A leggyakoribb és általában észlelt mikotoxinok hat főbb csoportra oszthatók: aflatoxinok, zearalenon, trichotecének, ochratoxinok, fumonizinek és anyarozs-alkaloidák.

dr. Mézes Miklós
Szent István Egyetem

A BIOMIN szakmai fórumainak visszatérő vendége dr. Mézes Miklós (Szent István Egyetem), aki ezúttal többek között arról tartott előadást, hogy a mikotoxinok hogyan jelenhetnek meg az állati eredetű termékekben. Az aflatoxin B1 elsősorban a májban és az izomban akkumulálódik, és megjelenik a tojásban és tejben is. 
A zearalenon gyors biotranszformációjá-nak és kiürülésének következtében csak kismértékben jut át a tejbe, tojásba vagy a húsba. A fumonizin baromfi esetében gyorsan, 48–72 óra alatt kiürül a szervezetből, a szövetekben eltérő mértékben, de csak rövid ideig akkumulálódik. Szarvasmarhánál a húsban és a tejben is csak erőteljesen szennyezett takarmány etetését követően mutatható ki. A deoxinivalenol viszont tojótyúkokban a takarmányfelvételt követően három órával már minden szövetben kimutatható volt, legnagyobb mennyiségben a vesében.



Helyes
mintavételezés

A szakmai nap egyik kiemelt témája volt a helyes mintavételezés, illetve a megfelelő analitikai módszer megválasztása, amellyel korrekt módon ki lehet mutatni a takarmány szennyezettségi szintjét. A mikotoxinok nagy műszeres vizsgálatához fontos a megfelelő minta-előkészítés. A különféle stratégiákat Lilian Kuster, a Romer Labs Division Holding GmbH ismertette előadásában. Mivel az 1881/2006 EK rendelet meghatároz-ta a mikotoxinok felső határértékeit a különböző élelmiszerekben és takarmányok-ban, a szakszerű mintavételezés és minta-előkészítés kulcsfontosságú lépés a mikotoxinok vizsgálata során.


Hárommilliárd eurós 
aratási veszteség

A mikotoxinok az élelmiszernek és takarmánynak szánt gabonák és takarmányok minden típusában megtalálhatók, és felhalmozódhatnak már a szántóföldön, 
a szállítás alatt vagy a nem megfelelő tárolás során. Érdekes és elgondolkodtató adat, hogy az összes mikotoxin-tartalom 95 százaléka már az aratás előtt megtalálható a növényekben. Európában évente hárommilliárd eurós aratási veszteség, az Egyesült Államokban az állattartásban 1,2 milliárd dollárnyi veszteség írható 
a mikotoxinok számlájára, azaz világszerte szignifikáns veszteségek keletkeznek az állattartásban és a termelésben.

Trendek

Ines Taschl
termékmenedzser

Ines Taschl, a Biomin Holding GmbH termékmenedzsere több előadást is tartott Budaörsön, az egyikben a mikotoxinok globális előfordulási tendenciáit ismertette a BIOMIN nagyszabású „Mikotoxin-felmérés” eredményei alapján. A felmérés célja a mikotoxinok koncentrációjának és előfordulásának áttekintése, hiszen ez a mikotoxinok kockázatkezelésének elengedhetetlen része. A 2004 óta zajló átfogó program keretében több mint 70 ezer minta analízise történt meg. A hat legfontosabb mikotoxin (Afla, ZEN, DON, T-2, FUM, OTA) előfordulásának feltérképezése zajlott takarmányként felhasznált mezőgazdasági alapanyagokban. 
A 2005–2011 között gyűjtött minták alapján enyhe csökkenés figyelhető meg a raktári penésznél, ami világszerte a javuló, egyre jobb tárolási körülményekre vezethető vissza. 2017-ben a főbb jellemzők, hogy például növekedett a DON kukoricában való előfordulása az előző évhez képest, illetve érdekes adat, hogy a szója – a csapadékos időben végzett aratás miatt – már nem tartozik az alacsony kockázatú alapanyagok közé. Magyarország tekintetében fontos adat, hogy a vizsgált minták 63 százaléka DON-nal szennyezett, és 
a minták 57 százaléka a határérték feletti szennyezettséget mutat. Elszomorító az az adat is, mely szerint a magyarországi minták 69 százalékában egynél több mikotoxin jelenlétét mutatták ki. Kukoricában még borúsabb a kép, a vizsgált minták 82 százalékában mutattak ki DON-szennyezettséget, a minták 82 százaléka ráadásul a küszöbérték felett volt.

Ez a hazai helyzet

A mikotoxinok tehát hazánkban és világszerte egyaránt fenyegetést jelentenek. Aggódni azért is érdemes, mert sok esetben egy-egy mintában nemcsak egy mikotoxin van jelen. Ines Taschl szerint az együttes előfordulás a normális, nem pedig kivétel, ami azért jelent gondot, mert a szinergizmus miatt egy adott mikotoxin negatív hatása fokozódik más mikotoxin jelenlétében. Ezért is elengedhetetlen a takarmányok és az alapanyagok vizsgálata a hatékony mikotoxin-kockázatkezeléshez.

Mi a helyzet a bélrendszerben?

Ines Taschl a takarmányozási szekcióra is tartogatott fontos és érdekes tudniva-lókat. A mikotoxinok 80-90 százalékban a vékonybélből szívódnak fel, a DON például befolyásolja a tápanyagok (például glükóz, aminosavak) és a folyadékok felszívódását. Márpedig ha kevesebb tápanyag szívódik fel, csökkent növekedéssel kell számolni, ami egyértelműen gazdasági veszteséget okoz az állattar-tóknak. A mikotoxinok csökkentik továbbá a táp--anyagok felszívódásához szükséges felszívófelületet, a bélbolyhok hosszát, ami csökkenő takarmányértékesítő képességet jelent. Prezentációjában rámutatott arra, hogy a mikotoxinok gátolják a bélrendszer barrier funkcióját is, így fokozódik a permeabilitás, ami a baktériumok és további (miko)toxinok számára ad lehetőséget, hogy átjussanak a bélfalon, és gátolják az immunrendszer működését. Következésképpen csökkent termelési mutatókkal és romló állategészségügyi helyzettel kell számolni.

Mikotoxin-kockázatkezelés

Várnagy Ákos
kiemelt 
ügyfélmenedzser

A helyes mintavételezés gyakorlati tudnivalóit Várnagy Ákos, a Biomin Magyarország Kft. munkatársa gyűjtötte csokorba, Jakab Gábor ügyvezető pedig a mikotoxinok okozta kockázat kezelésére adott tanácsokat. A mikotoxin-kockázatkezelés hatékony eszköze a Mycofix^® termékcsoport, amely egy sor, speciálisan kifejlesztett takarmány-kiegészítő, melyek az állatok egészségét azáltal óvják, hogy a mikotoxinokkal szennyezett takarmányokban inaktiválják a mikotoxinokat. A toxinok hatástalanítását szolgálja az adszorpció, amelynek során az ásványi kötőanyagok szelektíven megkötik a köthető mikotoxinokat és az aflatoxinokat. A Mycofix^® EU-engedélyezett bentonitot tartalmaz, mely több mint 90 százalékban megköti az aflatoxinokat, így megfelel az Európai Uniós Referencia Laboratórium szigorú szabályozásának.

Jakab Gábor
ügyvezető

Egy másik módszer a biotranszformáció, itt a szabadalmaztatott speciális enzimek és biológiai összetevők egyedülálló kombinációja az állatok emésztőrendszerében átalakítja a mikotoxinokat nem mérgező és környezetbiztonságos származékokká.

A fumonizinek deaktiválására alkotta meg a BIOMIN a FUMzyme^®-t, amely tisztított enzimként specifikusan és visszafordíthatatlanul elbontja a fumonizineket nem toxikus molekulákká.

A mikotoxinok együttes előfordulása normális, nem pedig kivétel, ami azért jelent gondot, mert a szinergizmus miatt egy adott mikotoxin negatív hatása fokozódik más mikotoxin jelenlétében.

Szerző: AgrárUnió – TK