Nincs malacunk!
Súlyos hatékonysági deficit a sertéságazatban
Az állami kezdeményezésű sertésstratégia eddig nem hozta meg a fellendülést az ágazat számára, a hazai állatállomány a kormányzati programban kitűzött 8 millió helyett jelenleg a hármat sem éri el, így nettó importőrök vagyunk élő sertésből és sertéshúsból. Az extrém módon támogatott ágazat eredménytelenségének okai a gyenge naturális és költséghatékonysági mutatók.
Támogatás nélkül ma teljesen veszteséges tevékenység a sertéstartás, az adózás előtti jövedelmekben extrém magas arányú, mintegy 323,7 százalékot tesz ki a jövedelempótló támogatás. A szektorban ráadásul a naturális eredmények, így a malac-előállítás vagy a hizlalás fajlagos mutatói is messze elmaradnak a sertéstenyésztésben élenjáró holland, belga, dán és német termelőkétől. Az interPIG adatai szerint míg Dániában 37,2, Hollandiában 34,7, Csehországban 32,02 malac jut egy kocára, addig a magyar telepeken évente csak 26,8 malac születik kocánként. A takarmány-felhasználási mutatóink sem túl jók. A magyar termelők átlagban 3,23 kg tápból tudnak előállítani 1 kg tömeggyarapodást, a hollandok 2,7, a dánok 2,9 kg-ból is megoldják. Költséghatékonyság terén is lenne mit javítani, hiszen a dánok, hollandok és a spanyolok 20-25 százalékkal olcsóbban állítják elő a vágósertést, mint mi.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Szerző: Tóth Krisztina AgrárUnió
Tags: sertés, sertéságazat, sertéshús, sertéstenyésztés, malac