Napi egy millió liter – A tejágazat kulcskérdései kvóta előtt és kvóta után

A debreceni, évek óta bizonytalan helyzetben lévő tejüzem megvásárlásával került a hírekbe a közelmúltban az Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft. Az itthon a nyerstej-feldolgozásban piacvezető cég komoly fejlesztések előtt állt, és ezekkel már nem csak a hazai pozícióit akarja tovább erősíteni, hanem az exportban is a jelenleginél lényegesen komolyabb tervei vannak.


Az Alföldi Tej Kft. standja nagy sikert aratott a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok idei rendezvényén. A tejtermékek kóstolója kifejezetten népszerű volt: a látogatók szinte tolongtak a vállalat pultja előtt. 
A partnerekkel való találkozók, egyeztetések között kérdeztük a tervekről és lehetőségekről Mélykuti Tibort, a kft. ügyvezető igazgatóját, aki a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke is egyben.
– Milyen hatásai lehetnek az ágazatra a tejkvótarendszer kivezetésének?

Mélykúti Tibor

ügyvezető igazgató

Alföldi Tej Érétkesítő sé Beszerző Kft.

– A piacon most tapasztalható probléma nem ennek az oka, bár vannak, akik hajlamosak erre fogni a kialakult helyzetet. Ha megnézzük az elmúlt évek trendjeit, egyértelműen láthatjuk, hogy 2003-ban és 2004-ben, illetve 2008-ban és 2009-ben ugyanilyen tendenciák voltak megfigyelhetők. A tejágazatban nagyjából ötévente van egy ilyen mélyrepülés, ami elsősorban a túltermelés miatt alakul ki. Az elmúlt másfél-két évben nőtt a szarvasmarha-létszám Európában és ezen belül Magyarországon is. Ezzel arányosan emelkedett a tejtermelés volumene is, körülbelül 
6-7 százalékkal. A kvótakivezetésnek nyilván lesznek hatásai, de 
a mostani felvásárlási árak nem ezért alakultak ki.
– A nyerstej márciusi felvásárlási ára 83-84 forint volt. Most, április közepén, amikor beszélgetünk, megjósolható-e, hogy meddig tart ez a csökkenés?
– Bizonyára emlékeznek még a tejtermelők, hogy 2012 második félévétől folyamatosan emelkedett a felvásárlási ár, összesen több mint 20 százalékkal. 2015-től kezdve viszont 19-20 százalékos csökkenés következett be, és ez még szerintem nem a vége... Attól tartok, hogy a 2009-es árszintet is elérhetjük, amikor is 
a felvásárlók csak 60 forintot adtak egy liter tejért. Egyébként az azért jó hír, hogy most itthon többet adnak a tejért, mint Nyugat-Európában, korábban ez még sohasem fordult elő, ott 3-4 centtel mindig is többet ért a nyers tej. Belgiumban mostanában például 27, Németországban 25-26, itthon pedig 28 cent a felvásárlási ár.
– A 60 forintos ár hallatán a tejtermelő gazdáknak valószínűleg igen rossz kedvük lesz...
– Éppen ezért lenne szükség ebben az átmeneti helyzetben állami segítségre. Ez egy kicsit javítaná az érintettek közérzetét. 
A termelők az elmúlt nyolc évben rengeteg pénzt költöttek fejlesztésekre, több százmilliárd forintot. Ahhoz, hogy ez a tejtermelési alap megmaradjon, meg kellene védeni őket. Nagyon fontos lenne, hogy sürgősen támogatást kapjon a nagyvállalati kategóriában a feldolgozóipar, mert az azért érzékelhető, hogy jelenleg nincs meg az a modern technológia az országban, amivel kezelni lehetne egy ilyen helyzetet, amikor többletmennyiség keletkezik. Az egyébként már látszik, hogy a kedvezőtlen felvásárlási ár miatt jó néhány termelő felszámolja az állományát, illetve visszafogja a költségeit, ami elsősorban a kevesebb takarmányfelhasználásban jelentkezik.
– Visszatérve még a kvótakivezetéshez. Mégis milyen hatásai lesznek?
– Azzal, hogy megszűnik a korlátozás, a nagy tejtermelő országok előtt több lehetőség nyílik, de ezek az országok elsősorban nem hozzánk akarják szállítani a többletet, hanem a feltörekvő piacokra: Oroszországba, Ázsiába. Sokat segítene egyébként a tejpiacon, ha az orosz embargó véget érne, mert bizony a tejágazat szempontjából ez egy rossz európai uniós döntés volt, hiszen a kontinensről sok ország szállított oda tejet és termékeket is. Ezeknek most piacot kell keresni, és csak áron alul lehet értékesíteni. Azt gondolom, hogy a magyar embereknek, a vásárlóknak is végig kellene gondolniuk, amikor a polc előtt állnak, hogy milyen terméket vásárolnak, magyart, csehet vagy éppen szlovákot. Ennek ugyanis komoly kihatása van a hazai tejágazat helyzetére.


– Szerintem a vevők pontosan végiggondolják, és a pénztárcájuk vastagsága alapján döntenek.
– Persze tudom, és meg is értem a döntésüket, de az is biztos, hogy hosszú távon ez a fogyasztói magatartás semmi jót nem jelent a magyar tejtermelőknek. Itthon megbízható minőség és árszint csak addig lesz, amíg a magyar alapanyag és a magyar feldolgozóipar megmarad. Ha az importnak leszünk kitéve, akkor ide egészen biztosan gyengébb minőségű és nagyon drága termékek jönnek majd. A vevőkben ezért kell folyamatosan erősíteni a tudatosságot, mert most talán nem hiszik el, hogy ez valóban így bekövetkezhet, de ha mégis, ők csodálkoznának a legjobban. Kulcskérdés a feldolgozóipar erősítése, fejlesztése, éppen az imént elmondottak miatt.
– Miért Alföldi Tej a cég neve?
– Ez egy termelői csoport, amely az Alföldön, pontosabban Debrecenben alakult 2003-ban. Innen a cég neve. Jelenleg 101 tagunk van, és az éves tejvolumenünk megközelíti a 300 millió kilogrammot. Kezdetben a tagok többsége is alföldi gazdálkodó volt, ma már azonban egyre több dunántúli termelőnk is van, ők a fehérvári térségben tartanak szarvasmarhát. Azzal, hogy a közelmúltban a cég megvette a FrieslandCampina Hungária Zrt. debreceni tejüzemét, megteremtettük a logisztikai egyensúlyt is, hiszen az Alföldön megtermelt tejet nem kell az ország másik végébe szállítani, ami azért nem volt egy olcsó mulatság. Most már a keleti régióból látjuk el a debreceni üzemet, míg a székesfehérvári gyárba a dunántúli termelőktől érkezik a friss tej. 
Ez költséghatékonyság szempontjából nagyon lényeges lépés volt. Az új üzem azért is fontos számunkra, mert Székesfehérváron csak friss termékgyártás folyik, a debreceni gyárban viszont sajtokat és portermékeket is készítünk majd. Ennek a technológiai hátterét már elkezdtük kialakítani.
– Mekkora kapacitással működik a debreceni gyár?
– Az üzemnek a napi névleges teljesítménye jelenleg 350 ezer liter, a fejlesztések eredményeként azonban naponta 400 ezer litert is képesek leszünk feldolgozni. Most egyébként még messze vagyunk a csúcsteljesítménytől, hiszen napi csupán 50-60 ezer liter tej érkezik a gyárba, ahol mintegy 110 ember dolgozik. A székesfehérvári üzemünk, amely az ország legnagyobbja, naponta 600-650 ezer liter tejet dolgoz fel. Úgy tervezzük, hogy a cégnek ebben a két gyárban naponta 1 millió liter tejet kell feldolgozni. Ezt a mennyiséget a debreceni fejlesztés befejezését követően, egy-két éven belül elérhetjük, és akkor az ottani gyárunkban a dolgozói létszámot is a mostani kétszeresére emeljük majd.
– Az Alföldi Tej Kft. eddigi tevékenysége igazi sikertörténet. Az imént elmondottakból viszont úgy tűnik, hogy további komoly terveik vannak.
– Mindig azt szoktam mondani, hogy a siker szó majd csak akkor hangozzék el, amikor valóban elérjük az, amit terveztünk. Addig azonban még nagyon sok munka van hátra. A hazai piacon például piacvezetők vagyunk, de az exportunk viszonylag kevés, a kivitelünket bővíteni kell. Magas hozzáadott értékű késztermékekkel szeretnénk megjelenni a keleti és a nyugati piacon is.
– Mostanában sokszor szerepel a hírekben az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, sőt 2016-tól a sertés tőkehús esetében ez meg is valósul. Mi lesz a tej áfájával?
– Nagy segítség lenne az ágazatnak, ha a terméktanács javaslatát támogatná a kormány, és a folyadék tej áfáját levinné öt százalékra. A magyar lakosság átlagosan évi 160-170 liter tejet fogyaszt, ennek a felét folyadék tej formájában. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter többször hangsúlyozta már, hogy olyan termékek esetében támogatják az áfacsökkentést, amelyek hozzájárulnak a gazdaság kifehérítéséhez. Az UHT-tejek szinte kivétel nélkül ilyen áfacsalásos módszerrel kerülnek be az országba Szlovákiából és Csehországból. A 27-ről 5 százalékra csökkentett áfával ezt ki lehetne védeni. Nem sérülne az állami költségvetés sem, hiszen a hazai cégek tisztességesen adóznak, a lakosság tejfogyasztása ugyanakkor megnőne, mert olcsóbbak lennének a termékek. Ez a lépés a magyar tejágazat egészének helyzetén nagyon sokat lendítene.

Szerző: AgrárUnió ©

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom