Veszélyes méreganyagok – A penészgombák által szennyezett takarmány hatásai az állati szervezetre

A tavalyi csapadékos nyár és ősz extrém módon kedvezett a penészgombák nagyarányú elterjedésének, így a kukoricatáblákra is komoly veszélyt jelentettek a fuzárium penész által termelt mikotoxinok. A BIOMIN a problémára fókuszálva tartott szakmai napot március elején Gödöllőn. 
A szakmai előadások sorát a téma egyik legnagyobb hazai és nemzetközi szaktekintélye, prof. dr. Mézes Miklós nyitotta meg. A gödöllői Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének professzora azt mutatta be, hogy a fuzárium toxinok milyen hatással lehetnek az állati szervezetre.
Bélgyulladást is okozhat
Az előadás rávilágított arra, hogy a penészes takarmány révén a szervezetbe jutó mikotoxinok miatt csökken a táplálóanyagok emésztése és felszívódása a bélflóra/bélhámsejt károsodása miatt, csökken a máj méregtelenítő kapacitása, a bélhámsejtek védelmi funkciójának csökkenése miatt nő a szervezetek baktérium- és vírusterhelése, visszaesik az állatok immunválaszkészsége, és megváltozik a bél mikroflóra-összetétele is. Az A (T-2 toxin, DAS) és B típusú (DON) trichotecének esetén hányás, takarmány-visszautasítás, bélgyulladás, szájüregben tapasztalható felmaródás jelentkezik, elsősorban a sertéseknél. A nem trichotecének közé tartozó fuzáriumsav hányást, takarmány-visszautasítást idéz elő a sertéseknél, a fumonizinek pedig tüdőödémát, sárgaságot, a lovaknál agykárosodást, a nyúlállományban pedig májkárosodást és vetélést okozhatnak.
Rendszeres ellenőrzés
A hazai takarmányok és az élelmiszerek elkerülhetetlenül tartalmaznak mikotoxinokat, ezért a termékek rendszeres ellenőrzése szükséges. Nem mindegy azonban, hogyan történik a mintavételezés, egy-egy gabonahalomban vagy silóban ugyanis nem egyenletes, nem homogén a mikotoxinok eloszlása. Tanyi Ervin, az élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat végző Romer Labs régióvezetője előadásában azt hangsúlyozta, hogy a megfelelő mintavétel vagy minta-előkészítés képezi a minőségi mikotoxin-vizsgálatok alapját. A vizsgálatok során a mintavétel számít a legjelentősebb hibaforrásnak, a hibák 80–88 százaléka nem megfelelő mintavételezésből származik. A szakember bemutatta a cég által használt és alkalmazott vizsgálati módszereket is. 
A közönség így megismerhette a Romer Labs gyorstesztjeit, amelyekkel kvalitatív (igen/nem) és kvantitatív, mennyiségi eredmények egyaránt meghatározhatóak. A vizsgálatok nagy előnye, hogy nem igényelnek költséges berendezéseket és sok esetben az alapanyag-átvétel helyszínén elvégezhetők.
Kifinomult módszerekkel
Ezt követően a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatója, Franz Berthiller a vizsgálati módszerek mellett részletesen bemutatta a mintavételtől az értékelésig zajló fázisokat, beszélt a mintatisztításról, illetve arról, hogy a mikotoxinok meghatározásánál nagyon fontos a koncentráció kérdése. A toxinok extra alacsony tartományban találhatók, így nagyon kifinomult módszerek szükségesek a kimutatásukhoz.
Franz Berthiller egy másik előadást is tartott a BIOMIN szakmai rendezvényén: napjaink mikotoxin-kutatásának kiemelt témaköréről, a maszkolt mikotoxinról osztott meg hasznos információkat a közönséggel. A mikotoxinok átalakulnak a növényi anyagcsere során, és konjugált vagy „maszkolt” formát vesznek fel. A mikotoxinok növényi metabolitjai folyamatosan kimutathatóak, leginkább glükozidok, de akár aminosav konjugátok formájában is. Ezzel azért kell foglalkozni, mert egyes esetekben a konjugált toxinok koncentrációja meghaladhatja a natív formában lévő toxinokét.
A szakmai napon minden előadó egyetértett abban, hogy a mikotoxinok komoly egészségügyi és gazdasági károkat képesek okozni. Mesterházy Ákos szerint ugyanakkor ma már rendelkezünk azzal a tudással, amelynek révén a járványos években fellépő sok tízmilliárdos károk lényegesen mérsékelhetők. A Gabonakutató Kft. igazgatói tudományos tanácsadója elmondta: nemcsak a nemesítés, hanem a fajtaelismerés és a piacon lévő fajták rezisztenciakontrollja is fontos, mert a fogékony és nagyon fogékony fajták kivonásával az élelmiszer-biztonság akár 50 százalékkal is nőhet. A szakember véleménye szerint a megelőzés a legfontosabb és a legolcsóbb megoldás a probléma kezelésére. „Ha már megvan a baj, az csak jelentős költségekkel és veszteségekkel kezelhető, ha egyáltalán még lehet valamit tenni, ezért a teljes technológia minden elemét kézben kell tartanunk a talaj-előkészítéstől a fajtakiválasztáson át a jól tervezett növényvédelemig, egészen a fogyasztó asztaláig, legyen az az ember vagy az állat” – mondta el Mesterházy Ákos.
Többféle stratégia
Annak ellenére, hogy megelőző intézkedéseket alkalmaznak, a mikotoxinok továbbra is elég gyakran előfordulnak. Így, ha megtörténik a fertőzés, és a fertőzött kukoricát állati takarmányként megetetjük, valahogyan orvosolni kell a problémát. A konferencia zárásaként felszólaló Gerd Schatzmayr, az ausztriai Tullnban található Biomin Kutatóközpont igazgatója az új generációs mikotoxin inaktiválásról tartott előadást.
A mikotoxinok semlegesítésére többféle stratégiát használnak. Történhet a mikotoxinok megkötésével (adszorpciójával) vagy biovédelemmel: ennél a módszernél a veszélyeztetett szervek védelme vagy az immunrendszer erősítése a feladat. Létezik továbbá az enzimatikus méregtelenítés (biotranszformáció), amikor mikroorganizmusokat vagy tisztított enzimeket használnak, melyek átalakítják vagy lebontják a mikotoxinokat kevésbé vagy nem-toxikus metabolitokká.
Egyes mikotoxinok adszorpciója agyag alapú kötőanyagokkal jól működik (pl. aflatoxin). A nem köthető mikotoxinokkal szemben pedig a mikrobiális/enzimes inaktiválási stratégiák kínálnak praktikus megoldást az előadó szerint. Gerd Schatzmayr előadásából megtudhattuk, hogy speciális méregtelenítő képességű baktériumokat, élesztőket és tisztított enzimeket izoláltak és gyakorlati megoldásokat fejlesztettek ki. A FUMzyme enzim pozitív véleményt kapott az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (EFSA) és az EU engedélyét is megkapta a fumonizinek hatástalanítására a takarmányokban.

A mikotoxinok
A mikotoxinok az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak és olyan penészgombák másodlagos anyagcseretermékei, amelyek számos különböző élelmiszer- és takarmánynövényen előfordulnak betakarítás előtt és után is. A szennyezett növények mérgező hatásúak az emberekre és állatokra, ezért jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a fogyasztók számára.

Szerző: Tóth Krisztina

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom