Kiből lesz növényorvos?

Mindennapi élelmiszereink biztonságának egyik letéteményese a jól képzett növényorvos. Száz éve még ökogazdálkodás folyt, de a vegyipar előretörésével a gyógyszerek, műanyagok, festékek, műtrágyák, növényvédő szerek stb. jótékony hatása mellett sokszor felszínre kerültek árnyoldalaik, veszélyeik, s csak a felelős, jól képzett személyek munkája lehet a garanciája a kockázatok minimalizálásának.


Az agrároktatás története

Az agráriumban a hazai felsőfokú gazdászképzés a Georgikonnal indult (Keszthely, 1797), amelyet Óvár (1818), majd Debrecen-Pallag (1867) követett. A növényorvos szóhasználat és a növényorvosképzés bevezetésére már az 1920-as évek közepétől történtek kezdeményezések (Dégen Imre, 1924; Grenczer Béla, 1928; Urbányi Jenő, 1928; Kövessi Ferenc, 1944; Dohy János, 1945; Ubrizsy Gábor, 1964), amelyek megvalósulása különböző okok miatt elhúzódott.

A javaslatok csak jóval később, a kemizálás mezőgazdasági térnyerésének kiszélesedésekor mint „mezőgazdasági növényvédelmi szakmérnök” képzés valósultak meg Gödöllőn (1960-tól), Debrecenben (1968-tól), Keszthelyen (1969-től) és Mosonmagyaróváron (1969–71 között, majd 1998-tól ismét), valamint Budán, a Kertészeti Egyetemen (1973-tól), az agráregyetemi diploma után még (egy, majd) két év további komoly tanulással.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Szerző: Dr. Kövics György

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom