TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 645 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,83000
USD: 367,33000
CHF: 405,35000
GBP: 462,58000
Hirdetés

Búcsúzunk – Emlékező sorok dr. Nagy Bálintról

Növényvédelem - 2015.07.02

Gyászjelentés

„A vén Paraszt már tudta s várta alkonytájt kinn az udvaron:
"Görnyedt testünknek nincsen ára, s úgy halunk meg, mint a barom.
Kaszás testvér! Sovány a földünk! könyörgöm, egyet tégy nekem:dr. Nagy Bálintha elviszel, szórd szét trágyának testemet kinn a réteken!"
Ő rábólintott s vitte lassan, s úgy szórta, szórta, szórta szét,
mint magvető keze a búzát, vagy pipacsot az őszi szél. -
A földbe térünk mindahányan, s az évek szállnak, mint a percek,
véred kiontott harmatával irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!”
(Villon: Haláltánc ballada)

A gyászoló család fájdalommal tudatja mindazokkal, akik ismerték, tisztelték és szerették, hogy
Dr. Nagy Bálint

nyugalmazott egyetemi tanár, aki a hazai növényvédelmi intézményrendszert 25 éven keresztül vezette, 
2015. május 18-án, életének 85. évében távozott közülünk. 
Akaratának megfelelően hamvait szülőfalujában, szűk családi körben helyezik el.

Táviratcím: dr. Nagy Nóra; 6724 Szeged, Kisteleki Ede utca 13. 2/6.

E-mail: nora.nagy84@gmail.comDr. Nagy Bálint 1930. április 4-én született zsellércsaládban, egy kis községben, Gacsályban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Iskoláit szülőfalujában, majd az Eszterházy Kertészeti Középiskolában, később a harkovi Dokucsájev Mezőgazdasági Egyetem Növényvédelmi Fakultásán végezte. 1959-től a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának igazgatója, majd a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályának vezetője volt huszonnégy éven át. Nyugalmazott egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Tudományos vizsgálattal 1960-tól foglalkozott. Elemzései alapján előbb bírálta, később szembefordult a tekintélyuralmi hatalommal, ezért 1983-ban politikai okokkal lemondatták főosztályvezetői posztjáról. Munkásságát a rendszerváltást követően több szakmai díjjal ismerték el (Eötvös Loránd-díj, Georgikon Emlékérem, Márton József-díj).
Kiemelkedő munkásság
Neki köszönhető, hogy a világon elsőként hazánkban tiltották be az erősen mérgező és az emberre különösen 
veszélyes DDT hatóanyagú rovarölő szerek használatát, ezzel hatalmas lépést téve a magyar élelmiszer-biztonság megteremtéséért.
Dr. Nagy Bálint nevéhez fűződik, hogy a világ élvonalát képviselő, más országok számára példamutató növényvédelmi és talajtani állomáshálózat kiépült Magyarországon. Sokat tett a felsőfokú, egyetemi növényvédelmi képzés elindításáért. Továbbá az ő kezdeményezésére és vezetésével indult el a hazai szántóföldi permetezőgép-gyártás. Példaértékű és a felelős magatartás mintája az, ahogyan dr. Nagy Bálint határozottan kiállt a túlzott, a termőtalajt romboló műtrágyahasználat ellen. Minden nyilatkozatában felhívta a figyelmet a talaj egészsége és termőképessége megőrzésének fontosságára.
Hosszan lehetne még sorolni munkásságának kiemelkedő eredményeit – ezeket a szakma jól ismeri és alkalmazza –, helyette azonban idézzük fel néhány gondolatát írásaiból. Dr. Nagy Bálint ugyanis állandó szerzője volt lapunknak, az AgrárUniónak, és más médiumok is kértek tőle cikkeket. Ezek szenvedélyes, olykor karcos, a „nem rád, hanem érted haragszom” jobbító szándékú írások voltak. Nem csak a részt, hanem az egészet is látta, összefüggéseiben láttatta az olvasóval a mezőgazdaság helyzetét, időnként keserűségbe hajlóan, de soha nem reménytelenül. Megmutatta a zsákutcának vélt helyzetekből a kivezető utat, nemcsak pörölt, hanem perspektívát is nyújtott. Voltak, akik nyers, szókimondó stílusán – kiváltképp’, ha érintettnek vélték magukat – pillanatnyi haragra gyúltak vagy értetlenkedtek, lehiggadva azonban rendre egyetértettek vele. Így volt kerek egész és tiszteletreméltó szakírói munkássága.

Dr. Nagy Bálint intelmei
Sok mindenről véleményt formált; idézzünk most – 
Dr. Nagy Bálint intelmei címmel – a nemrégiben készült beszélgetés szerkesztett változatából. Ebből sokat megtudunk, hiszen az ember írásaiból ismerszik meg leginkább.
„Teljesen egyértelmű, hogy az agrárpolitika, de az egész jelenlegi agrárvilág is a pénzpiaci uralom függőségében és kényszere alapján létrejött rendszer, amely a saját bőréből nem ugorhat ki anélkül, hogy azonnal profitot ne veszítene, vagy az egész rendszer megbillenne. Ennek következtében elhatározhatja ugyan, hogy holnaptól kezdve nem fog műtrágyát használni, de holnapután már agyonverik, mert nem lesz mit enni. (…) Ez a rendszer olyan, amelyben a termelés elidegenedik a saját, az embert szolgáló céljától és ahelyett, hogy a közjót, az emberek közmegelégedését, boldogulását, túlélését szolgálná, minden erejével és ennek számlájára a profit növelését tartja a legfontosabbnak egy végítélettel fenyegető kockázatú világban.”
Néha hiábavalónak érezte küzdelmét: „(...) szakmai ostorozásomat egyre jelentéktelenebbnek és sajnos egyre perspektívátlanabbnak, de főleg kivitelezhetetlennek látom. Ugyanis ha a jelenlegi növényvédelmi és agrokémiai vezetés a kezét-lábát törve a hatósági munkára összpontosítana mindent, akkor sem ismerné egyebek közt például a hatósági munka hatékonyságának fokát, mert nincs erre felkészülve. Akkor se lenne képes megjavítani a termelő és a gyártó, a termelő és a fogyasztó, illetve forgalmazó között ma fennálló profitorientált viszonyokat.”
Mint mindig, minden munka célját az ember, a közjó érdeke szempontjából közelítette meg: „(…) úgy gondolom, hogy olyan termelésre van szükség, amelynek célja közvetlenül a társadalmi haszon. Ez pedig nem a GDP-ben, hanem a nettó termelésben és önköltségben tükröződik, amelynek képviselője az ember, a közjó, és nem a spekulatív tőkepiac, a blöff-szolgáltató banki oligarcha profitjának nagysága. Ehhez teljesen új, a valódi minőségi értékeket alapul vevő termelésre van szükség, amelynek célja közvetlenül a fogyasztó.”
Nem kímélte a politikát: „(…) ismételten tiltakozni szeretnék az ellen, hogy a politika a polgárt is, meg az embert is sokszor birkanyájnak tekinti, és mindezt úgy teszi, hogy a valódi értékteremtő célú, természeten nyugvó gazdálkodás kategóriáját összekeveri a profitorientált gazdálkodás cselekvési programjaival.”
Kíméletlenül szóvá tette a mulasztásokat: „Aggasztónak tartom, hogy mindenkinek visszaadták egy részét vagy egészét annak a vagyonnak, amit a rendszerváltozás után az államtól, meg a kommunista közösségektől visszavettek, csak egyetlen társadalmi közösségnek, a községnek nem. (…) Továbbra is tartozunk nekik másfél millió katasztrális hold községi, közbirtokosi és egyházi területtel. Vajon hogyha ez ott lenne, például a támogatott nagybirtokok helyett, akkor a társadalomra vonatkozóan a szubszidiaritás törvénye nem jobban és szabadabban hatna-e? Ezért miközben őszintén kívánom, hogy az a szakmai igénytelenség, amelyet a marketingtudás a szakmánkra ráöntött, mint a ködöt, minél jobban csökkenjen, és helyettük a valódi ismeretek, a valódi növényfiziológiai, táplálkozásközösségi ismeretek kerüljenek előtérbe. Az a véleményem, hogy az erőfeszítések hatékonysága csak a családi jellegű gazdálkodási egységek gyarapodásával és erősödésével fog nőni.”

Tanítványok tisztelete

Dr. Nagy Bálint gondolataival lehet egyetérteni, lehet vitatkozni, egyet nem lehet: figyelmen kívül hagyni. Nemcsak a korszerű hazai növényvédelmi rendszer felépítője, tudós, szakíró, hanem tanító, gondolkodó is volt – olykor tépelődő, máskor kinyilatkoztató. Utóbbi ellen néhányan berzenkedtek, de az idő őt igazolta. Tanítványai szerte az országban ma is tisztelettel emlékeznek rá, és a tőle tanultak szellemében dolgoznak.
Villon-idézettel kezdődik a gyászjelentés, záruljon ez az emlékező írás is dr. Nagy Bálint egyik legkedvesebb költője versének utolsó soraival:

„Semmit se bánok, s ami sose kellett,
Kínnal mégis csak olyat hajszolok;
Csalánnal a szeretet szava ver meg,
S ha igaz szólt, azt hiszem, ugratott;
Barátom, aki elhiteti, hogy
Hattyúk csapata a varjú-sereg;
Igazság és hazugság egyre megy,
És elhiszem, hogy segít, aki árt;
Mindent megőrzök s mindent feledek:
Befogad és kitaszít a világ.”

Részlet François Villon Ellentétek című verséből 
(Szabó Lőrinc fordítása)

 

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Megjelent a Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatása

Meghirdetésre került az első vidékfejlesztési pályázati felhívás a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei ...