TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 645 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,83000
USD: 367,33000
CHF: 405,35000
GBP: 462,58000
Hirdetés
Vízpótlás: öntözés vagy locsolás?

Vízpótlás: öntözés vagy locsolás?

Növénytermesztés - 2016.02.24

A régi népi bölcsesség szerint a gazdálkodásban egy év csapadékos, egy év átlagos és egy év száraz. Sajnos ez a sorrend nem látható előre, így a termesztési évről csak utólag tudunk véleményt alkotni. Az elmúlt nyár aszályos időjárása ismét felhívta a figyelmet a mezőgazdaság függőségére a lehullott csapadéktól. Az aszály megjelenésének semmilyen előzménye nincs, akár egy nedves téli fél év után is bekövetkezhet vízhiány a tenyészidőszakban.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!


Napjainkban a lakosság koncentrációjának növekedésével, a mezőgazdasági termelésben részt vevők számának csökkenésével a társadalom érzékenysége megnőtt a mindennapi táplálék előállítása iránt. Az emberek egyre több élelmiszert vásárolnak saját termelés helyett. Ma a falusi lakos sem önellátó, hiszen már a kenyeret, tejet is a boltban vásárolja. Ebben a helyzetben az aszály minden eddiginél nagyobb katasztrófát okozhat. Az elmúlt évszázadokban többször előfordult kontinentális méretű aszály, amely a lakosság éhezéséhez, szélsőséges esetben pusztulásához vezetett. A vízhiány, a helyenként mérhető komoly veszteség 
a vízpótlás megoldására ösztönzi az érdekelteket.
Magyarországon a szárazgazdálkodásra alapozott mezőgazdaság hullámzó gazdasági eredményt mutat, mivel az ország földrajzi elhelyezkedése miatt időjárása nagyon változó. A felszínre jutó napenergia több víz elpárolgását teszi lehetővé, mint amennyi csapadék hull, így vízmérlege negatív. Csak szélsőséges években jut megfelelő mennyiségű csapadék 
a tenyészidőszakban. A víz pótlására a növénytermesztés különböző fázisaiban szükség van.
A növénytermesztési tér (talaj + levegő) tartós vízhiányát aszálynak nevezzük, ez azonban nem csak meteorológiai okokra vezethető vissza. Nyáridőben az országúton Látóképtől Nyírbátor felé haladva először harsogóan zöld kukoricát láthatunk, míg Nyírbogát környékén már furulyázik, kékül a szántó. A termőhelyi tényezők közül a talaj meghatározza a tábla vízgazdálkodását. A sekély, sülevényes talaj nem képes vizet tárolni, amit a helytelen talajművelés tovább csökkenthet.
A vízpótlásban célszerű megkülönböztetni két módszert: az öntözést és a locsolást. A köznyelvben mindkét fogalmat azonos tartalommal használják, azonban közgazdasági, stratégiai élelmiszer-termelési megfontolások miatt különbséget kell tenni közöttük.
Öntözés: a vízpótlás beillesztése a termesztéstechnológiába (fajta, hibrid kiválasztása, megfelelő tőszám vetése, ehhez illeszkedő tápanyagellátás), amelynek célja a gazdaság nyereségének növelése. Az öntözés tudatos folyamat, amelynek kezdete nem kötődik az éghajlat pillanatnyi állapotához. Már a végrehajtást megelőző évben elkezdődik, amikor a gazdaság elkészíti a gyors évzárást. Ekkor már látható az öntözés gazdasági eredménye vagy a hiányában bekövetkező kár nagysága.
A vízpótlás irányítása gazdaságon belüli, adott táblához kötött. Az eredményesség számítása a költségek és a termés mennyisége alapján jól számítható, kimutatható.
Locsolás: vízpótlás a szárazgazdaság keretei közé tervezett növényállományban, a termés „mentése” érdekében. 
A vízpótlás eredménye nehezen számítható. A „Mi lett volna, ha nem öntözünk!” kijelentés nehezen forintosítható. Az esetek jelentős részében a számítások nem mutatnak nyereséget a locsolás elvégzése után. A locsolás esetlegessége miatt jelentős veszélyforrás szántóföldjeinkre. A gyors megoldások során nem figyelnek a víz minőségére. Öntözésre nem minden víz alkalmas, amely pohárba tölthető. Kedvezőtlen sótartalom esetén szántóinkat évekre tönkretehetjük, a talajjavítás pedig igen költséges, esetleg lehetetlen művelet.

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Ki mint vet… Az ágazat helyzete és kilátásai

A mezőgazdaság ezen ágazatáról kevesebb szó esik a híradásokban, holott talán a legfontosabb a vetőmag, amely egy ...