TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)

Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)

Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)

Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 653 Ft

Benzin ára: 643 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 393,4

USD: 369,7

CHF: 406,26

GBP: 461,09

Hirdetés

Búzaexportunk kilátásai 2015/2016-ban – Az unió piacán főleg az egyenletesen magas minőségre van kereslet

Növénytermesztés - 2015.08.21

A szárazság és a szokatlanul magas hőmérséklet miatt 2015 augusztusa elején  az EU–28 búzatermelését még mindig lefelé korrigálták az elemzők, a tavalyinál 8 millió tonnával kevesebb, azaz 141 millió tonna búza kerülhet a raktárakba. A világ legnagyobb búzaexportőreként számon tartott Európai Unió 27 millió tonna búzát szállíthat ki  a harmadik országokba, a belső piacán pedig 24 millió tonna cserélhet gazdát,  amihez Magyarország 2 millió tonnával járul hozzá.

Ötmillió tonna feletti termés
Kedvezően alakult a hazai búzatermés, hiszen 5 millió tonna feletti termést arattak le a táblákról. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jelentése alapján 2015. július 27-ig a teljes búzaterület 99 százalékán, 1,025 millió hektáron végeztek az aratással. Az országos termésátlag 5,035 tonna/hektár, a betakarított termés 5,159 millió tonna, vagyis alig marad el a múlt évi, rekordközeli 5,235 millió tonnától.  A legjobb termésátlagok Tolna (6,07 tonna/hektár), Fejér (5,91 tonna/ha), Komárom (5,5 tonna/hektár), Zala (5,18 tonna/hektár) és Vas (5,2 tonna/hektár) megyében lettek. A leggyengébb, 4 tonna/hektárt meghaladó hozamokat pedig Nógrád (4,4 tonna/hektár), Veszprém (4,55 tonna/hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (4,57 tonna/hektár) megyében érték el.
A július közepén – 50 százalékos betakarításnál – készült nemzetközi előrejelzések szerint 72 százalékra tehető a malmi búza aránya Magyarországon. Ez a múlt évi 50 százalékhoz képest igen kedvező, viszont a 2012. évi kimagasló, 90 százalékos minőségibúza-aránytól messze elmarad. A hazai terméseredmények tíz százalékkal haladják meg az Európai Unió hivatalos prognózisát. Tekintettel arra, hogy az aszályos időjárás a búza betakarításának igencsak kedvezett, a korábban jelzett minőség várhatóan nem módosult, így akár 3,7 millió tonna malmi minőségű búza is rendelkezésre állhat.
Exportárualap
A hazai igények alapján az 5 millió tonna feletti búzatermés a 2015/2016-os gazdasági évben 2,0-2,3 millió tonna exportárualapot biztosíthat. Évente 1,1-1,2 millió kenyérgabona kerül a malomiparba, takarmányként pedig az állattartók és az iparitakarmány-gyártók szintén 1 millió tonnát használnak fel. A takarmánycélú felhasználást a betakarított búza minősége és piaci elhelyezése befolyásolja leginkább, különösen most, amikor a nemzetközi piacon az étkezési búza versenyképessége emelkedik a takarmánybúzával szemben. Búzaexportunk főbb piacai Románia, Olaszország, Ausztria, Bosznia-Hercegovina és Németország, ide évente jelentős mennyiségben szállítunk ki malmi minőségű búzát, ami „szűkös időszakokban” olykor problémát is jelent a hazai malomipar számára. A piacainkon az Európai Unió legnagyobb búzaexportőreivel versenyzünk, ami minőségi homogén árualap hiánya miatt nagy kihívást jelent. Franciaország és Németország nemcsak az EU belső piacának legmeghatározóbb búzaellátói – a francia búzából 7,3 millió tonna, a német búzából 4,1 millió tonna kerülhet a belpiacra –, 16 millió tonnát a harmadik országokba is szállítanak. Nagy exportőrnek számít Románia, Bulgária és Lengyelország is az EU–28 tagországai közül. Románia az EU belpiacán 1 millió tonna körüli, a harmadik országokba pedig akár 3 millió tonna feletti mennyiséget is kivihet. Bulgária éppen fordított irányba küldi ki a búzát, piaci szerepe az EU-ban egyre erősödik. Lengyelország inkább a harmadik országokba (1,3 millió tonna) szállíthat ki 2015/2016-ban, de a tagországoknak is exportálhat közel 900 ezer tonnát. Hogy milyen kereslet várható a legnagyobb exportpiacainkon, érdemes kitekintést tennünk a partnereink idei termelésére és importszükségletére.

Búzaexportunk kilátásai 2015/2016-ban – Az unió piacán főleg az egyenletesen magas minőségre van kereslet
Románia
Az előrejelzések alapján Románia 7 millió tonna búzát takaríthat be a 2015/2016-ban, a 4,15 tonna/hektár átlaghozam a tavalyitól alig 2 százalékkal marad el. Románia nettó exportőr, éves szinten 4,4-5 millió tonna búzát exportál és 1-1,3 millió tonnát importál. Belföldi szükséglete 4 millió tonna, amit szinte teljes mértékben élelmezési célra használ fel. Idén a betakarított búza 61 százaléka, 4,3 millió tonna lehet malmi minőségű, ami valamivel jobb arány a tavalyi 50 százaléknál, de messze elmarad a 2012. évi 85 százalékos értéktől. Romániának a 2015/2016-ra becsült exportja 4 millió tonna körül lehet, és közel 90 százalékban a harmadik országokba irányulhat. Exportjának jelentős része minőségi búza, ezért vélhetően az idei gazdasági évben is 500-700 ezer tonna körüli mennyiséget kiszállíthatunk szomszédunkhoz. Romániában a beszállítói pozíciónk a korábbi első helyről a másodikra esett, rajtunk kívül csak Bulgária visz búzát, amelynek mennyisége az utóbbi időben jelentősen megemelkedett (400-500 ezer tonna). A román és a bolgár búza igen versenyképes Olaszországban és Spanyolországban.

Búzaexportunk kilátásai 2015/2016-ban – Az unió piacán főleg az egyenletesen magas minőségre van kereslet
Olaszország
Idén közel 100 ezer tonnával kevesebb, várhatóan 3 millió tonna a betakarított búza mennyisége. Az elmúlt évekhez hasonlóan 76 százalék körüli, 2,3 millió tonna a malmi minőségű búza aránya. Olaszország 2015/2016. évi búzaszükségletét 7,4 millió tonnára teszik, élelmezési célra 5,3 millió tonna kenyérgabonára van szüksége, takarmányozási célra pedig 1,7 millió tonnára. Ez alapján 3,7 millió tonna búzaimportot becsülnek a szakértők, amihez sajnos az utóbbi években Magyarország mindössze 600-700 ezer tonnát szállít be. Erős verseny várható a jelenlegi szezonban, hiszen nemcsak a nagy mennyiségben magas minőségű búzát exportáló francia és a német beszállítókkal, hanem az osztrákokkal és nem utolsósorban a bolgárokkal is versenyeznünk kell. Az olasz piac sajátossága, hogy a magas minőségi követelmények miatt külföldi árualapokra is folyamatos a jegyzés. Például a bolognai tőzsdén külön jegyzések szerepelnek a németországi (TipoA, TipoB, TipoE), az osztrák (Qualitá1 és Qualitá3), a francia, a kanadai és az Egyesült Államokból származó búzára. A főbb minőségi paraméterek közül a nyersfehérje-tartalom általában 12,5–15 százalék között van, a hektolitersúly pedig 76-79 kg/hl között változik. Mindemellett Olaszország az Európai Unió legnagyobb durumbúza-importőre, éves durumbúza-szükségletét főként a kanadai piacról pótolja.
Ausztria
Az előrejelzés szerint 1,6 millió tonna búzát takaríthattak be az idei szezonban Ausztriában. A malmi minőség aránya 77 százalék körül van – a tavalyi évinél 7 százalékponttal magasabb –, így 1,2 millió tonna magas minőségű búza áll rendelkezésre. Ausztria évente 847 ezer tonna búzát használ fel élelmezési célra és 350 ezer tonnát takarmányozásra. Szomszédunk búzaimportját 558 ezer tonnára becsülik. A búzaexport a 2015/2016. évben a becslések szerint meghaladhatja a 667 ezer tonnát, ami szinte kizárólag az olasz és a német piacra kerül. Ausztria már évek óta 350-650 ezer tonna kenyérgabonát visz ki Olaszországba a magas minőségű, homogén árualapnak köszönhetően.