TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 69.094,72 Ft (tonna)

Takarmánybúza: 61.647,58 Ft (tonna)

Napraforgómag: 135.244,11 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 62.359,11 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 51.815,37 Ft (tonna)

Repcemag: 162.038,58 Ft (tonna)

Full-fat szója: 231.530,42 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 686 Ft

Benzin ára: 662 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 383,69000

USD: 358,72000

CHF: 399,78000

GBP: 443,70000

Hirdetés

Corteva Belkar, Runway, Metkon, Ympact, Bizon

Növénykondicionálás huminsavakkal

Növénytermesztés - 2016.07.17

Az európai és a magyar termelők is évről évre egyre nagyobb területen használják a különböző növénykondicionáló készítményeket. Miért van helyük ezeknek a biostimulánsoknak  a termesztéstechnológiában? A választ a mezőgazdaság időjárás-kitettségében, az időjárás egyre szélsőségesebbé válásában,  az intenzív technológiák terjedésében, a hatóanyag-kivonások és a termelőknek a mezőgazdasági inputanyagok (például műtrágya, lombtrágya, növényvédő szer) jobb hasznosulására, illetve megtérülésére való igényében kell keressnünk.

A szakirodalom a növénykondicionáló, illetve biostimuláns készítményeknek azokat a természetes alapanyagokból előállított termékeket nevezi, amelyek a növényi növekedést támogatják, fokozzák. Hatásukra a gyökértömeg nő, fokozódik a tápanyagfelvétel és a stressztolerancia.  Öt csoportjukat különböztetjük meg:
•  mikrobiológiai oltóanyagok
•  huminsavak
•  fulvosavak
•  aminosavak és más fehérjekivonatok
•  algakivonatok

Humuszanyagok

A növénykondicionáló készítmények felhasználása évente 12%-kal nő világszerte, és forgalmuk 2018-ra meghaladhatja a 2,2 milliárd dollárt. Európában azokat a termékeket sorolják ebbe a csoportba, amelyek a növényre, illetve a gyökérzónába juttatva stimulálják annak növekedését,  a tápanyagfelvételt, javítják a tápanyagok hasznosulását, az abiotikus (nem biológiai jellegű, például jégverés, aszály) stresszel szembeni ellenálló képességet és a termés minőségét. Egy 2012-ben készült felmérés szerint a készítmények európai felhasználása meghaladja a 6 millió hektárt. A növénykondicionálók többségét a humuszanyagokat tartalmazó termékek adják. Ezeket a legnagyobb mennyiségben az elhalt növényi maradványok „szénülési” folyamatának során keletkező, elsősorban oxigénben dúsabb környezetben és alacsony nyomáson képződött tőzegben, barnaszénben találjuk meg.
Kulcsszerepet játszanak a talajok és a növények tápanyag-gazdálkodásában,  a szén- és oxigéncserében, a toxikus elemek szállításában és átalakításában,  a növények élettani folyamataiban, a gyökérzóna mikrobiális összetételében és működésében.
A humuszanyagok alapvetően három csoportba sorolhatók:
1. huminsavak
2. fulvosavak
3. huminanyagok
A növénykondicionáló készítmények többsége az első két alkotóelemet, az úgynevezett humuszsavakat tartalmazza. Ezeket a humuszból bázikus, illetve savas oldószerekkel nyerik ki. (A huminanyagok nem oldhatók egyik típusú szerrel sem.)

Huminsavak és fulvosavak

A huminsavak jellemzője, hogy nagyméretű és tömegű molekulákból állnak. Alkalmazási területük főleg a talaj, a növények gyökérzónája. A talajlakó mikroorganizmusok táplálékát jelentik, és ezáltal fokozzák azok aktivitását és szaporodását. Ezzel szemben a fulvosavak kisméretű és kis molekulatömegű vegyületek. Alkalmazási területük elsősorban a lombtrágyázás: a növények leveleire kerülve gyorsan és maradék nélkül felszívódnak. Áthatolnak a növényi sejt falán, sőt a sejtalkotók membránjain is.
Biológiai hatásuk rendkívül összetett és széles körű:
– Nő a klorofilltartalom és a fotoszintetikus aktivitás, hatékonyabb a fényadszorpció, jobb minőségű termés fényszegény helyeken, nő a cukortartalom.
– Katalizátorként felgyorsítják a sejtlégzési folyamatot, így a sejt több energiát termel.
– Reakcióba lépnek szerves és szervetlen molekulákkal: a szervetlen kationok ionos, komplex, kelát és poláris adszorpciós kötésekkel kapcsolódhatnak a huminsavakhoz. A velük együtt kijuttatott tápelemeket (például fémionokat, mint a réz, a cink, a vas) kela-tizálják, és bejuttatják a növényi sejtekbe, javítva felszívódásukat és hasznosulásukat.
– Növelik bizonyos enzimek aktivitását. Nagyobb pH – és hőmérséklet-ingadozást képes a növény tolerálni, megnő a tárolási idő és javul a minőség.
– Antistresszhatás: képesek tolerálni a növényeket ért stresszhatásokat a sejtmembrán áteresztő képességének szabályozásával. A sejten belül csökkenti a protoplazma viszkozitását, ami jobb szárazságtűrést és több növényi nedvet jelent.
– Adjuváns hatás: a fulvosav-molekulák be tudnak lépni a sejtekbe, szövetekbe, hordozómolekulaként szolgálva más molekulák számára, ezáltal bizonyos körülmények között kontakt szereket szisztemikussá alakítanak, így azok hatása 10-30%-kal növekedhet.
– Antivirális hatás/antibakteriális ha--tás.

fulvsav