TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 648 Ft
Benzin ára: 638 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,87
USD: 364,71
CHF: 402,86
GBP: 460,48
Hirdetés
Mv Koppány, Mv Tarján, 
Hunor és társai – Kukoricabemutató Martonvásáron, nemzetközi részvétellel

Mv Koppány, Mv Tarján, 
Hunor és társai – Kukoricabemutató Martonvásáron, nemzetközi részvétellel

Növénytermesztés - 2015.11.03

A Föld népessége egyre nő – már bő hétmilliárd –, a század közepére kétmilliárddal lesz magasabb, és elképzelhetetlenné válik az emberiség takarmány- és élelmiszernövények iránti igényének kielégítése az egész bolygón. A „fejlett világ” is megérzi majd ezt a demográfiai robbanást, de lesznek olyan földrészek, ahol még nagyobb lesz az éhínség, a világ élelmezésében elsődleges energiaforrásaként szolgáló növények, például a kukorica hiánya miatt.

A klímaváltozás miatt cökkenni fog a megművelhető területek nagysága is, amihez hozzájárul a szélsőséges időjárás, nem beszélve a víz hiányáról egyes területeken. A felmerülő problémák egy részét meg lehet oldani vagy legalábbis csökkenteni az elkövetkezendő évtizedekre, de kutatások és olyan fajták nemesítése nélkül, amelyek kisebb területeken jobban hasznosuljanak, ez nehezen elképzelhető. Felértékelődik a tevékenységük, és nagy szerep hárul majd a nemzetek mezőgazdasági kutatóintézeteire és az ott dolgozó kutatókra.
Hazánkban az élelmezésben elsődleges energiaforrásként szolgáló növények jelentős részével végeznek fajtakutatási programokat, amivel előkelő helyet foglalunk el nemzetközi viszonylatban is. Elég csak arra gondolni, hogy Európa első hibridkukoricája magyar kutató nevéhez fűződik, Pap Endre nemesítette az MV–5 hibridet. A jövőben a rövidebb tenyészidejű, szárazságtűrő hibridek válnak a legkeresettebbekké, amit bizonyítottak az elmúlt időszakban az Mv 277 (FAO 310), valamint a szintén népszerű Maros (FAO 310). A hibridekkel szemben a legfontosabb elvárás manapság az alkalmazkodás a változó időjáráshoz, az agrotechnikai adottságokhoz, a termőtalajhoz és annak tápanyag-ellátottságához. Az éréskori szemnedvesség, szárszilárdság, termőképesség tekintetében – a fentieken túl is – versenyképesek a martonvásári kukoricahibridek.
Fejér megyében, Martonvásáron az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet adott otthont a Bázismag Kft. és a Magyar Tudományos Akadémia ATK Agrártudományi Kutatóközpont által közösen megszervezett nemzetközi kukoricabemutatónak, amelyen a hazaiak mellett szlovák és ukrán szakemberek is részt vettek. A szakemberek azért érkeztek, hogy megismerkedjenek a neves intézménnyel, annak kutatómunkájával és festői szépségű környezetével. Az előadóteremben a szakmai programra érkezőket Balázs Ervin főigazgató köszöntötte, majd a Kukorica, a korlátlan lehetőségek növénye címmel tartott előadást. A 2015-ös kukoricanemesítési eredményeket Marton L. Csaba tudományos osztályvezető ismertette. Bedő Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia tagja a 2015-ös búzanemesítési eredményeket elemezte. Oross Dénes, a martonvásári hibridkukoricákat Marton Genetics márkanév alatt forgalmazó Bázismag Kft. ügyvezetője a vetőmagellátás helyzetét értékelte.
Azt a genetikai értéket, amelyet a hibridek képviselnek, a hazai növénytermesztés fél évszázada használja és hasznosítja. Napjainkban a martonvásári hibridek a köztermesztésben a negyedik helyen, a magyar fajtatulajdonosok közül az első helyen állnak. Külföldről Szlovákia, Csehország, Románia és Franciaország vásárol martonvásári vetőmagot, az Európai Unión kívül pedig Oroszországban, Ukrajnában, Törökországban, Iránban és Kazahsztánban termesztik a hibridjeiket. A tanácskozás helyszínén kis kiállítás mutatta be az intézetben több mint ötven éve végzett, nemzetközileg is elismert kukoricanemesítési kutatásokat, a genetikai anyagokat és nemesítési módszereket, valamint a modern genetikai és biotechnológiai ismeretek felhasználásával létrejött új kukorica-genotípusokat. Köztük látható volt a demonstrációs fajtasor: Mv Koppány, Mv Tarján, Hunor és társai. Ezután a jelenlévők a település határában fekvő kísérleti parcellákra mentek, ahol a kutatók – Pintér János, Árendás Tamás és Bónis Péter – a szántóföldi kukoricabemutató keretében ismertették az eddig elért eredményeket és az új fajtákat. A tartalmas szakmai napon a kutatóknak, értékesítőknek és felhasználóknak lehetőségük volt jobban megismerni egymást, megosztva tapasztalataikat a martonvásári kukoricafajtákról. A jól sikerült kukoricabemutató közös ebéddel zárult a kutatóintézetben.




Szerző: Kép és szöveg: H. Szabó Sándor

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Megjelent a Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatása

Meghirdetésre került az első vidékfejlesztési pályázati felhívás a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei ...