Az eGN buktatói szaktanácsadói szemmel

Időközben megjelent az Agrárminisztérium közleménye az adatszolgáltatási határidő módosításáról, illetve az e-GN január 17-én esedékes újabb frissítéséről, ami a várakozások szerint javít a program használhatóságán.

Cikkünkben szaktanácsadókat szólaltatunk meg, akik a rendszer alapvető buktatóival is tisztában vannak.

Az eGN buktatói szaktanácsadói szemmel

Nagy-Ékes Mariann, szaktanácsadó

okleveles agrármérnök

növényvédelemi szakirány

tápanyag-és vízgazdálkodás szakirány

mezőgazdasági szaktanácsadó szakmérnök

precíziós mezőgazdasági szakmérnök

Újtikos

15 éve vagyok szaktanácsadó, zömében a környező településekről vannak ügyfeleim (Polgár, Görbeháza, Tiszagyulaháza, Újtikos), de más megyékből is járnak hozzám. Szinte együtt lélegzem az ügyfeleimmel, tehát elég jól ismerem őket. Emellett magunk is gazdálkodunk, így nemcsak szaktanácsadóként, hanem gazdálkodóként is átérzem a földhasználók, állattartók gondjait, melyek 2023-tól tovább gyarapodtak a Nébih felületén vezetendő elektronikus gazdálkodási naplóval.

3 oldalról szeretném megközelíteni a problémát:

1. a gazdálkodó oldaláról

Napi szinten tartom a kapcsolatot más szaktanácsadókkal, és nagyon hasonló helyzettel szembesülünk: a gazdák többsége nem kezeli az elektronikus felületeket. Ezt úgy kell érteni, hogy sokan az ügyfélkapun sem tudnak belépni! (60 év feletti emberekről beszélünk zömében, akik nem ebben a digitális világban élték le az életüket.) Van a gazdatársadalomnak egy fiatalabb korosztálya, aki képes lenne kitölteni az e-naplóját, a kérdés csak az, hogy mikor?! Vegyünk egy kritikus hónapot, a májust, amikor egyszerre vet, permetez, kaszál, báláz. Gyakorlatilag az egyik traktorból ül a másikba, késő este hazaér, bedől az ágyba és másnap korán reggel már megint a traktorban ül. És az ezt követő nyári, őszi hónapok sem mondhatók sokkal lazábbnak. Azonban ha lenne is kapacitása egy gazdának naplózni, maga az eGN annyira nem felhasználó barát felület, hogy még számunkra, szaktanácsadóknak is, (akik évek óta különféle programokban naplózunk) sok esetben komoly fejtörést okoz!

2. A szaktanácsadó oldaláról

Úgy gondolom, hogy lassan be kellene látni, hogy a hazai szakigazgatás egy álomvilágban él azzal kapcsolatban, hogy ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget a gazdálkodók saját maguk látják el (az 1. pontban részletezett okok miatt). Ezt a feladatot is tőlünk és/vagy a falugazdászoktól várják el. Sajnos nincs erre kapacitásunk. A mi irodánk esetében kb. 200 naplóról van szó, ami 12000 hektárt fed le, és az elképzelések szerint –művelettől függően – 24 órás vagy 15 napos adatszolgáltatást várnak el, ami fizikai képtelenség. Példaként szintén a májust tudnám említeni, amikor folyamatosan egységes kérelmeket adok be, és egész nap feszes időbeosztással ülnek nálam az ügyfelek. Nemhogy 24 órán, de 48 órán belül sem tudok egy rovarölőszeres kezelést bejelenteni. Szintén a 15 napos illetve a naprakész adatszolgáltatási kötelezettség ellen szól az a tény is, hogy rajtunk kívül egyetlen tagországban sem vezették be ezt a rendszert! Ehhez jóval nagyobb szaktanácsadói és falugazdász háttérre lenne szükség, ami nyilván sokkal többe is kerülne… Erre a gazdáknak a jelenlegi támogatásokból és árbevételből egészen egyszerűen nem futja.

3. Az e-GN működetője oldaláról

A Nébih-es e-GN megalkotói bizonyára úgy gondolták, hogy valami igazán használható, szakmailag megalapozott, felhasználóbarát felületet sikerül készíteniük. Nem jött össze!! Talán jobb lett volna néhány piaci szoftver felépítését tanulmányozni, esetleg valamelyik üzemeltetőjével szerződést kötni, és átvenni egy működőképes formát. Több, rendszeresen fejlesztett, jól működő programból lehetett volna választani.

Az általánosságok után lássuk a konkrét problémákat, amelyek megkeserítik azok életét, akik a gazdálkodási naplókat vezetik.

• Már a belépéskor gyakran figyelmeztető üzenet vár, hogy ilyen vagy olyan funkció most éppen nem működik, fejlesztés alatt van. Például még véletlenül se nyomjunk az ellenőrzés gombra, mert az adatvesztéssel jár. (Vajon az adatszolgáltatási időszak utolsó napjára elkészül a program?)
• Berögzített, véglegesített adatok kilépés, belépés után eltűnnek, mintha nem is léteztek volna, ez olyan többlet terhet ró a szaktanácsadóra, hogy képtelenség határidőre, szakmailag megfelelően feltölteni a naplókat.
• Jogosultságokat, kötelezettségeket nem számolja pontosan a program, és ezek is gyakran eltűnnek. A területösszesítő kétszer egymás után ugyanazt az adatot ritkán produkálja…
• A beadásról nincs visszaigazolás, hogy az a fogadó szerverre valóban be is érkezett. Egy Excel fájlt lehet létrehozni a beadott e-naplóról, melynek a főlapján látható egy „Dokumentum létrehozás időpont” (nem a beadásé, csak az, hogy mikor generáltam az Excelt).
• Az adatok kiszámíthatatlan módon duplikálódnak, triplázódnak.
• Az állatállománynál hiányoznak korcsoportok (nincs pl. jerke korcsoport, nincs gyöngytyúk) De „extrákkal” is találkozhatunk: szarvasmarhánál létezik olyan korcsoport, hogy „anyanyúl és szaporulata”.
• A kereső nem működik normálisan, hiányos az adatbázis (műtrágyáknál pl. nincs karbamid)
• Az egyes évek tekintetében nem egyértelmű, hogy akkor most mit, hova kell írni (2022-ben az ellenőrző hatóság 2022. január 01-től 2022. december 31-ig kérte a gazdálkodási naplót. 2023-ban: kell egy régi verziójú GN 2023. 06. 08-ig, utána kell egy 2023. 06.09. utáni, amik nem átjárhatóak egymással). A 2023. évi őszi vetéseket már a 2024-es naplóba írjuk, de nincs egységes állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy az őszi kultúra naplózását honnan kell kezdeni. A legtöbb jogcím esetében (AKG, ÖKO, AÖP) naptári év vonatkozásában kell teljesíteni a vállalt előírásokat, ezzel szemben az e-GN felület visszaállít minket az évekkel ezelőtt megszüntetett gazdálkodási év szerinti naplózásra, teljes ellentmondásban a felhívásokkal.
• KÜJ, KTJ szám miért kötelező adat? Sok embernek nincs is, vagy ha van, honnan szedje elő?
• Sokaknak nincs trágyatárolója, de a trágyatároló kapacitásra a program nem enged 0-t beírni.
• Panaszainkra, problémáinkra nem kapunk érdemleges választ, belinkelik a felhasználói kézikönyv vagy a GYIK elérhetőségét, vagy az a válasz, hogy türelem, a probléma elhárítása folyamatban van. Kár, hogy a probléma elhárítás eredménye nem látszik.
• Egymásnak ellentmondó válaszokat kapunk a Nébih-től és a MÁK-tól ugyanarra a problémára.
• A Nébih kezeli az ENAR-t, mégsincs lehetőség a saját adatbázisukból állatállomány betöltésére az e-GN-be.
• Borzasztó lassú és aprólékos egy-egy gazdaság tábla adatainak a rögzítése.
• Eltér az éves átlagos állatlétszám számítás a jogszabályokban/felhívásokban leírtaktól.
• Ellnetmond az e-GN az egyes pályázati felhívásoknak, jogszabályoknak (AKG, AÖP, nitrát rendelet).
• A másolás funkció rendszeresen nem működik.
• A táblabontás nem működik.
• Átláthatatlan a napló.
• Egy nagyobb gazdaság adatait nem lehet Excel fájlba kiíratni, de ha mégis megpróbálom, eltűnik minden adat.
• Még a hibaforrás sem egységes, nemhogy a felület működése. Az egyik gazda naplójában az egyik funkció hibátlan a másikban egyáltalán nem működik.
• Ha céges meghatalmazással kell működtetni a rendszert, akkor még inkább használhatatlan, sok esetben nem is lehet ilyenkor rögzíteni adatokat, rendszer hiba miatt.
• Nem sikerült az egységes kérelem adatait maradéktalanul, hibamentesen áttölteni.
• A Nébih saját maga által kiadott e-GN kitöltési útmutatója ellenmondásokat tartalmaz a szintén általuk kiadott „papír alapú” GN kitöltési útmutatójával.

Hosszan lehetne sorolni a problémákat, mint ahogy sok szaktanácsadó és gazda már jelezte is ezeket a rendszer üzemeltetői felé. Jó lenne, ha végre meghallgatásra találnának panaszaink, és a kialakult helyzetnek megfelelően kezelnék az elektronikus gazdálkodási napló körüli problémát. Véleményem szerint gyors megoldásként az adatszolgáltatási határidő jelentős eltolása jöhetne szóba. Bár ez is csak akkor vezetne eredményre, ha hirtelen működőképessé és gördülékennyé válna az e-GN program.

Brumár Katalin, szaktanácsadó

agrármérnök

növényvédelmi szakmérnök

Berettyóújfalu

Az elektronikus gazdálkodási napló megfelelő használatát két alapvető probléma is akadályozza. Egyrészt az, hogy a gazdálkodók többsége nincs felkészülve a digitalizációra. Sokaknak gondot jelent a számítógép-használat: nekik esélyük sincs megbirkózni egy elektronikus felületen való adatszolgáltatással, még az ügyfélkapujuk kezelése is probléma. Úgy gondolom, hogy jelenleg az álomkategóriába tartozik, hogy mindenki önállóan vezesse a nyilvántartásokat és végezze az adatszolgáltatást. Másrészt a Nébih felületén egy olyan gazdálkodási naplót kaptak a nyakukba, ami még a számítógép kezelésben jártas, vállalkozó szellemű gazdák kedvét is elveszi. Egyáltalán nem felhasználóbarát, nagyon lassú, körülményes, rengeteg hibával terhelt.

Mit tesz a gazda ebben a helyzetben? A szaktanácsadójától vagy a falugazdásztól kér segítséget, és innentől ez a feladat is minket terhel. A szaktanácsadói és falugazdász hálózat kapacitását azonban meghaladja ez az újabb kihívás. Különösen úgy, hogy az e-GN program működése finoman szólva is akadozó.

Miben nyilvánul meg az „akadozó” működés? Lássunk néhány példát:

• Nem működnek megfelelően a másolás funkciók.
• Váratlanul kiléptet a program, és elvész az addig végzett munka.
• Véglegesített adatok is nyom nélkül eltűnnek.
• A felhasználó számára nem kellően átlátható a napló.
• Lassú a működése, rengeteg időt kell várakozással tölteni. Így nem tudjuk megfelelő ütemben végezni a munkánkat.
• Gyakran egyáltalán nem működik a program.
• Hiányosak az adatbázisok. pl. alapvető műtrágyatípusok hiányoznak.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy sokan már évek óta valamelyik piacon lévő gazdálkodási napló programot használják. A programok működtetőit és felhasználóit is nehéz helyzetbe hozták, mert az adatok áttöltése sem egy leányálom…

Úgy gondolom, hogy egy ilyen készültségi állapotú program használatát nem volt jó ötlet egyből nagy tömegek számára kötelezővé tenni. Szemmel láthatólag az e-GN program a mai napig nem áll készen erre a tömeges adatbevitelre. Az lett volna a felelős döntés, ha csak akkor vezetik be és teszik kötelezővé az elektronikus gazdálkodási naplót, ha már készen van. E helyett a gazdatársadalmon és a szaktanácsadókon kísérleteznek.

A témához kapcsolódik, és egyszerűen érthetetlen a számomra, hogy a 2023-as évről miért kell kétféle naplót vezetni: egyet június 8-ig, a régi formában, majd ezt követően az új formában. Nem lehetett volna egy jogszabály módosítással megoldani, hogy egy évben egyféle napló legyen? Mindenesetre nem túl okos dolog év közben formát váltani.

Jelen helyzetben egyszerűen nem látom, hogyan fogunk boldogulni ezzel a kihívással. Miközben a szakigazgatási oldal nagyon eltökéltnek tűnik, hogy végigviszik ezt a dolgot.

Cikkünket folytatjuk.

Jó kezdés!

Itt a napló, hol a napló

Déltől már jobb lesz!

Így izgalmasabb…

A műveletek osztódással szaporodnak

Megoldódnak a problémák. Egyszer…

 Milyen váratlan!