BlueN®: nitrogént a levegőből – Maximális termés fenntartható módon

E probléma megoldásában segíthet a BlueN^®, a Corteva új mikrobiológiai terméke. A BlueN^® egy nitrogénkötő baktériumot tartalmazó készítmény, amely a kezelt növényekkel szimbiózisba lép, és az általa megkötött légköri nitrogént a növény rendelkezésére bocsátja.

A termék hazai üzemi tesztelése több gazdaságban is megtörtént, köztük a sükösdi Rozsi-Farm Kft.-nél. A tapasztalatokról Rozsi József számol be.

Rozsi József
Rozsi-Farm Kft.
Sükösd

– Kérem, mutassa be röviden a gazdaságot, a gazdálkodás körülményeit!

– A Rozsi-Farm Kft. összesen 1000 hektár földet művel, melyek a Duna völgyében, gyakorlatilag a Duna töltése és az 51-es főút közé eső területen találhatók. A meghatározó talajtípus a mészlepedékes csernozjom. Az Arany-féle kötöttségi érték 42-től 67-ig, a humusztartalom 2,4 és 3,2% között változik. Az átlagos aranykorona-érték 24,5. A csapadékviszonyok – ha a sokévi átlagot nézzük – jók: 600-650 mm-es átlag jön ki. Az utóbbi években azonban egyre inkább az eloszlás egyenetlensége a jellemző, akár éven belül, akár az egyes évek között. 2021-ben és 2022-ben egyaránt 440 mm alatt zártunk, 2023-ban viszont 800 mm felett – meg is jelentek a belvizek. A termesztett növényeink az őszi kalászosok – őszi búza, őszi árpa –, a kukorica és a napraforgó. A három növénycsoport nagyjából arányosan foglalja el a termőterületet. Bár a 2023-as évben a kalászosok domináltak, idén már visszatérünk a kiegyensúlyozottabb vetésszerkezetre. A gazdaság saját szárítóüzemmel rendelkezik, amihez 11 000 tonna termény tárolására alkalmas raktárkapacitás is tartozik.

– Milyen terméseredményeket érnek el ezekkel a növényekkel?

– Ami a kukoricát illeti, a 11 tonnás üzemi átlaggal 2023 a jobb évek közé tartozott. Napraforgóból 3,1 t/ha lett az átlag. Őszi árpából 8-10 t/ha terméseket hozott az elmúlt 4-5 év, búzából pedig 7-8 tonna szokott lenni, de 2023-ban mindkét növény megállt 6 tonna körül.

– Mennyire intenzív tápanyag-gazdálkodást folytatnak?

– Ha a környékbeli gyakorlathoz hasonlítom, akkor eléggé intenzívet. Ha azt nézem, hogy mennyi tápanyagot viszünk le a területről a betakarított terméssel, akkor viszont ennek alatta maradunk. Alapvetően jó tápanyag-szolgáltató képességű területeken gazdálkodunk, emellett pedig rendszeresen „etetjük” a növényeket. Ha a nitrogénadagokat nézzük, akkor az őszi árpa hektáronként140-150 kg-ot kap, elosztva ősszel és tavasszal, az őszi búza 170 kg hatóanyagot, jellemzően háromszori kijuttatással. A napraforgó alá 50 kg, a kukorica alá pedig 170 kg megy. A terület kisebb részén szerves trágyát is tudok használni: ezt nyilván beszámítom a nitrogénadagba.

– Melyik növényben próbálta ki a BlueN^® terméket, milyen körülmények között?

– A kukoricában próbáltam ki egy 5 hektáros táblán. Alapművelésnek az előző év őszén szántást használtam. A Pioneer P9978 hibridjét vetettem 75 000 db/ha vetőmagmennyiséggel. A táblán belül 3,5 hektáron a 170 kg/ha nitrogén hatóanyagot a vetés előtt műtrágya formájában juttattam ki. A fennmaradó 1,5 hektáron 20 t/ha szerves trágyát használtam, amit vetés előtt 92 kg/ha nitrogénnek megfelelő műtrágyával egészítettem ki. A korai gyomirtás híve vagyok, így korai posztemergens kezelést végeztem, illetve a növényvédelmi technológia részeként virágzás után védekeztem kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke ellen.

– Mikor és hogyan végezte el a BlueN^®-kezelést?

– Követtem a Corteva technológiai ajánlását, így 5-6 leveles fejlettségben juttattam ki. 200 l/ha permetlémennyiséget használtam, és levéltrágyával kombináltam.

– A felhasználás során milyen tapasztalatai voltak?

– Teljesen zökkenőmentes volt, kifejezetten tetszett az BlueN^® egyszerű kezelhetősége. Kis mennyiséggel kell dolgozni, nem volt gond az oldhatóságával. Nem igényelt megnövelt lémennyiséget, és semmilyen probléma nem volt a lombtrágyával való együttes használat miatt sem.

– Milyen eredményt hozott a BlueN^®-kezelés?

– Közvetlen összehasonlítási lehetőséget egy 150 méterre lévő, 3 hektáros kukoricatábla adott, ahol a talajadottságok és a technológia többi eleme is teljesen megegyezett a kezelt területtel. A tenyészidőszak alatt nem volt szembetűnő különbség a két állomány között. Mindkét területen a hibridre jellemző, végig berakódott, jól fejlett, egészséges csövek képződtek. Ehhez képest meglepő eredményt hozott a termésmérés: a kontrolltábla 10 tonnás termést adott, a kezelt tábla 3,5 hektáros, szerves trágya nélküli része 12 tonnás termést, a szerves trágyával is kezelt táblarész pedig 14 tonnás termést. A tisztítás és szárítás előtti termésről beszélek, 16,5% nedvességgel, és kijött még belőle 2% szemét. Mindenesetre a 12 tonnás termés a kontrollterülethez és a 11 tonnás üzemi átlaghoz képest is figyelemre méltó. A termésmennyiségen kívül az ezerszemtömegben lehetett még különbséget kimérni: Az üzemi technológia mellett 400-420 gramm volt, a kísérleti területen pedig 450-460 gramm.

– Tervezi nagyobb területen is a BlueN^® felhasználását 2024-ben, illetve más növényekben próbára tenni?

– Saját tapasztalatot eddig egy évben és egy területen tudtam szerezni a termékről. Éppen ezért túlzott következtetéseket nem akarok levonni. A tapasztalatok biztatók, így idén a kukoricában jelentősen növelni akarom a felhasználást, hosszú távon pedig az ár-érték arány lesz a döntő. Az idei évre az a tervem, hogy a megszokott műtrágyaadagokon nem változtatok, és a BlueN^®-t a minél nagyobb termés elérésére használom. A későbbiekben pedig majd az újabb tapasztalatok, a műtrágya- és a terménypiac alapján lehetséges, hogy a nitrogénműtrágya csökkentése és a BlueN^® használata mellett stabil, 8-10 tonnás termést célzok meg. A kukoricán kívül a BlueN^® búzában való használatában is látok fantáziát: a javító étkezési búzában a bő termés mellett extra minőséget próbálok előállítani a termék segítségével.
 

Mi az a BlueN^®?

A BlueN^® a Corteva Agriscience tápanyag-hasznosulást optimalizáló biológiai terméke, ami fenntartható módon segít maximalizálni a terméshozamot. A BlueN^® egy nitrogénmegkötő endofita baktériumot, a Methylobacterium symbioticum SB23 törzsét tartalmazza, amely kiegészítő nitrogénforrásként képes a levegőből nitrogént megkötni.

A légkör 78%-át a nitrogén teszi ki, de a növények ezt önállóan nem tudják hasznosítani. A légköri nitrogén megkötésére különféle baktériumok képesek, ami aztán így hasznosíthatóvá válik a növények számára. (Ennek egyik közismert példája a Rhizobium fajok és a pillangós növények szimbiózisa.)

A Methylobacterium symbioticum olyan endofita baktérium, amely a gázcserenyílásokon keresztül bejut a növényekbe, ott megtelepszik, és a növény növekedésével párhuzamosan szaporodik. Eljut a fiatal, zöld növényi részekbe is, így a baktérium kolonizálja a növény teljes föld feletti részét, és szimbiózisban él vele. A légköri nitrogént a növény számára felvehető és hasznosítható formává alakítja át.

A BlueN^® 2024-től Magyarországon is használható lesz a szántóföldi növények széles körében, beleértve a repcét, gabonaféléket, kukoricát és napraforgót. A növények intenzív növekedési fázisában kell kijuttatni, 333 g/ha dózisban. Más növényvédő szerekkel általában kombinálható, a keverhetőségről minden esetben kérdezze meg a Corteva területi képviselőjét, szaktanácsadóját.